TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Babits Mihály – A próféta szerep vállalása | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Neved: Szabó Márk

1.) Életút:

1883. november 26-án született Szekszárdon. Édesapja Babits Mihály, édesanyja Kelemen Auróra. Apjának erkölcsi szigorúsága, anyjának finom műveltsége, versszeretete, s a család mély vallásossága rányomta bélyegét szinte az egész életére.

Elemi iskolába Budapesten és Pécsen járt, majd a pécsi cisztercita gimnáziumba. 1900-tól kezdett el verseket írni. 1901-ben iratkozott be a budapesti egyetem bölcsészettudományi karára, majd mint helyettes tanár töltötte el gyakorlóévét. 1908 azonban fordulatot hozott életébe: áthelyezték a Fogarasra tanárnak –> Babits büntetésnek, valóságos száműzetésnek tartotta az áthelyezést.

1909-ben megjelent első verseskötete: Levelek Iris koszorújából címmel. Híres lett, a Nyugat állandó munkatársaként, melynek haláláig szerkesztője volt.

Szekszárdon érte az első világháború kitörésének híre, és első perctől kezdve tiltakozott az esztelen vérontás ellen.

1921-ben házasságot kötött Tanner Ilonával (írói neve Török Sophi). Együtt Esztergomban nyaralót vettek, ami fontos szerepet játszott életében.

1937-ben vették észre, hogy gégerákban szenved, gégemetszést hajtottak végre rajta, egy időre hangját is elvesztette. 1940-ben fordult súlyosabbra betegsége. A Dante fordításáért a San Remo- díjat átvette, és a MTA tagjai közé választotta.

Budapesten szanatóriumban halt meg 1941. augusztus 4.-én.

2.) Költészete:

Kevés életélménye volt, líráiban olvasmányélmények jönnek vissza emiatt. Egyszerre hagyományos és újító, egymás mellett klasszikus és modern. Nehezen érthetőek a versei, de szerette az alliterációt, versei sokat adnak a hangzásra.

3.) A prófétai magatartás jelentkezése:

A III. költői korszakában jelentkezett a prófétai magatartás. A harmincas évektől kezdve Babits még magányosabbnak érezte magát, humanista értékei egyre idegenebbek lettek a fasizálódó világban. A mindennapok politikai küzdelmeibe való leereszkedés helyett a szemlélődés és bölcselkedés útját választotta.

Holt próféta a hegyen

-A lírai vers önarckép
-A költő a kesergő Jeremiással azonosítja magát
-A homo moralis belső drámáját közvetíti(morális ember=akinek van belső tartása)
-Az emberi létről való elmélkedésének összegzése
-Költőo-erkölcsi magatartásának vezérfonala
-A hírmondót az teszi különössé,hogy nem avatkozik bele a napi jelenség szintü hírekbe,őt az általános értékü lényegi kérdések,hírek foglalkoztatják
-Az igazi nagy művész nagy magatartása bontakozik ki a versből

Ősz és tavasz között

-Szembenézés a halállal
-A költemény témája nem általában a halál,hanem az egyéni elmúlással való kérlelhetetlen szembenézés

Jónás könyve

• Műfaja: elbeszélő költemény
• Szellemi önéletrajz, a bibliai Jónás könyve sajátos ábrázolása, parafrázisa
• Vannak különbségek a két mű között
• Jónás prófétai feladatát próbálja beteljesíteni.

– a bibliai történet kifejtése, megverselése
– Babitsot saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték. A modern civilizáció önpusztításának látomása már megjelent korábbi verseiben is.
– Jónás könyvét súlyos operációja után vetette papírra
– profetikus verseit folytatja, ez négyrészes elbeszélő költemény egyben bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, nagyszabású lírai önvallomás
– a költő kívülről szemléli önmagát, s önarcképét Jónás személyében festette meg
– küldetéstudat emelkedett pátosza mellett itt is jelen van az irónia, sőt a groteszk humor is (maga Jónás groteszk alak)
– Jónás felismerte hogy nem térhet ki a felelősségvállalás alól
– Babits híven követi a bibliai elbeszélés, a legfontosabb eltérés a két mű között mégis, a Bibliai Jónás könyvében a niniveiek hallgatnak a próféta feddő szavára
– végső tanulsága: a próféta nem menekülhet kötelessége elől, nem hallgathat, ha szólnia kell

Jónás imája

A Jónás könyve után egy évvel jelenik meg, az elvállalt próféta szerepét értelmezi
Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez a „Gazdához” intézett fohász
A közeli halál gondolatára felhatalmasodik benne a tettvágy, kész követni a Mindenható parancsait
Két nagy mondatból áll a vers.
Első hat sor: A régi szavak hűtlenségéről panaszkodik.
Második hat sor: A bizakodást szólaltatja meg, áradásszerűen ömlenek a sorok.
Dac helyett könyörgés, és alázat jelenik meg.
Könyörög, hogy kapjon feladatot amíg lehet -> prófétálhasson, költhessen.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Mikszáth Kálmán (Érettségi Tétel)   » Arany János - Toldi estéje elemzés   

Nem hasznosHasznos (+3 pont, 9 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor