TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Babits Mihály életmű | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Babits Mihály életmű

Beküldő: Látogató
Irodalom tételek

A XX. század elején Magyarországon a gazdasági és társadalmai fejődés egy új városi értelmiségi réteg megjelenését tette lehetővé, mely új életérzéseket és új témákat hozott magával a költészetbe. Kezdetben sokan elzárkóztak az újdonságok hozta változástól, de sikereket azok érhettek el, akik befogadták az új szellemi áramlatot. Először a Hét, majd a Nyugat című folyóirat törte meg a hagyományos, hivatalos lapok sorát. A Nyugat 1908. január 1-jén indult, és egészen 1941-ig, Babits Mihály haláláig jelentek meg újabb számai. Babits korának egyik legmeghatározóbb személyisége volt, egy "irodalmi mérce", s neve olyan értékűvé vált, mint korábban Kazinczy, Arany vagy Vörösmartyé volt. Nem csak megítélte és ellenőrizte a kor irodalmi munkáit, hanem ő maga is bővítette a remekművet listáját, mint költő, regény- és esszéíró, valamint műfordító. Munkásságát a figyelmesség, felelősségtudat, igény, műgond jellemezte.

1883. november 26-án született, Szekszárdon, egy értelmiségi és meglehetősen jómódú családban. Apja, Babits Mihály törvényszéki bíró volt, így a kis Mihály a jog és tisztelet szeretetének légkörében nőtt fel. Édesanyjának, Kelemen Aurórának, műveltsége és versszeretete pedig rányomta a bélyegét az egész életére.

Tanulmányait 1889-ben kezdte Budapesten, az elemi iskolát itt és Pécsett végezte el, majd 1893-tól a pécsi cisztercita (vallási) gimnázium tanulója. 1901. őszén beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar-francia tanári szakra (később a franciát latin nyelvre cserélte). Az egyetemi évei alatt ismerkedett meg és kötött barátságot Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával és Tóth Árpáddal Négyesy László stílusgyakorlati óráin. Az egyetem elvégzése után gyakorlóéveit Baján, majd Szegeden töltötte, helyettes tanárként.

Már a századfordulótól, 1900-tól kezdve írt verseket, de ezeket nem publikálta, illetve az egyetem alatt is sok munkát fektetett műfordításokba. A nyilvánosság 1908-ban olvashatta először irományait, a Holnap című versgyűjtemény öt versét közölte. Ez az év igen gazdag volt eseményekben, hisz indul a Nyugat című folyóirat, melynek Babits a kezdetektől munkatársa, ezenfelül Itáliába utazik és megszületik Dante Isteni színjáték lefordításának elhatározása, és a fordulatot hozó esemény: kinevezik Fogarasra (Erdélybe) tanárnak. A költő magányosan élt, emberek helyett a könyveket választotta társaságnak, sokat olvasott, művelődött és alkotott, meglehetősen termékeny időszak volt ez. 1909 tavaszán a Holnap már tizenöt versét közölte, és két hónap múlva megjelent az első verseskötete Levelek Iris koszorújából címmel. Sajátossága a sokszínűség és változatosság, verseit egészen 1902-től válogatta össze. E verseskötete olyan költeményeket tartalmaz, mint például In Horatium vagy A lírikus epilógja.

Költői programját az In Horatium című ódája teríti elénk. A mű klasszikus és modern elemek vegyülete. Mítoszok, ókori gondolkodás és a modern szóképek egyszerre jelennek meg, egyidejűleg hirdeti az ókori aranyközépszert és a szüntelen megújulást:

"Ekként a dal is légyen örökkön új,
a régi eszme váltson ezer köpenyt
"

Ez volt Babits célkitűzése, programja, a régi formákat, hagyományokat új témákkal, érzelmekkel, eszmékkel feltölteni.

A mű címének jelentése "Szemben Horatiusszal", a vers első négy sorát tőle kölcsönözte, melyben megjelöli a célközönséget, az új értelmiségi réteget, mely kész befogadni a változás újdonságait.

"Gyüllöllek: távol légy alacsony tömeg!
ne rezzents nyelvet:hadd dalolok soha
nem hallott verseket ma, múzsák
papja, erős fiatal füleknek.
"

Versformája igazodik az ókorhoz: alkaioszi strófában íródott, azonban nem a mítoszok világa áll a középpontban, csupán a vers témáját, s hangulatát erősíti.

Valamint a mű gazdag alliterációkban, hasonlatokban.

,,A lírikus epilógja" című elégia a verseskötet utolsó verse, bár 1903-ban keletkezett. Szubjektív idealista filozófia alapját fogalmazza meg, melyben a modern ember önmagába zárt, s e zártságot a vak dió és a börtön metaforája érzékelteti. Ezt a verset költői panaszként is szokták értelmezni, az alfa és ómega közötti bezárt tér, az első és utolsó szimbóluma egy bűvös kör, melyből a költő nem tud szabadulni. A mű formája szonett, továbbra is igazodik a klasszikus elvekhez.

1911-ben újra Budapesten él, és napvilágot lát következő verseskötete, a Herceg, hátha megjön a tél is! magában hordozva az "Esti kérdés" című filozófiai költeményét. Nagy hatással volt rá Bergson francia filozófus, és sokat foglalkozott a belső idő tapasztalatával, miszerint minden pillanat új, valami újat hoz magával, de a múlt is benne van.

A kötet hírnevet adott a költőnek és biztos helyet a Nyugat munkatársai között, s megjelentek irodalomtörténeti munkái is. 1913-ban bemutatja nagy vállalkozását, Dante Isteni színjátékának első részének magyarra fordítását. A műfordítás 1923-ban fejeződik be.

Babits első korszaka 1913-ig tartott, s ebben az időszakban nagy szerepet játszott az antik művészet, a formai tökéletesség megvalósítása.

Munkásságának következő szakasza 1913 és 1919 közé esik. Sok költő világnézetét megváltoztatta a háború. Babitsot durva, radikálissá és szókimondóvá tette, közéleti szerepet vállalt. Háborúellenes költészetének kiemelkedő alkotásai a Húsvét előtt és a Fortissimo című versei, melyek rapszódiák, erős hangváltozások és indulati többlet jellemző rájuk, és ez határozza meg a szerkezetüket: a mű tetőpontjában dinamikai váltás következik be, hangulata, tempója megváltozik. A Húsvét előtt című verse két fő részre osztható: az első részére a harag, az elégedetlenség és a megelégelés felgyülemlése jellemző. Már a mű elején megjelenik a feszültség, s végig kíséri az első részt. A második részben a hangulat egyre békésebb, vágyakozó a háború lezárása után. A költemény a Recitativ verseskötetben található, mely 1916-ban jelent meg. A Fortissimo(1917) Isten figyelmét próbálja felhívni a háború szörnyű pusztításaira. Szintén két részre osztható, az első rész indulatos, gördülékeny, a második része feszült, azonban a tempója lassabb. A vers 1917-ben született, azonban a Nyugtalanság völgye verseskötetben 1920-ban jelent meg.
1921-ben elvette feleségül Tanner Ilonát, művésznevén Török Sophie-t, aki szintén a Nyugat munkatársa volt.

Ami a '10-es években rapszodikus lázadás volt, az a '20-as évekre csendes esszében fogalmazódott meg. Ez az időszak is rendkívül termékeny volt, befejezte Dante Színjátékának fordítását, illetve Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal Baudlaire kötetet tolmácsoltak. Két regénye is elhagyta a nyomdát: a Timár Virgil fia 1922-ben és Kártyavár 1923-ban.

A világháborús pusztítás, a trianoni békeszerződés komorrá tette, a háború után Babits az emberi felelősséggel, mint témával foglalkozott.

Egy újabb francia filozófus, Julien Benda gondolatai, eszméi foglalkoztatták. Az írástudók árulását Julien Benda azonos című műve kapcsán írta. Babits leghíresebb és legismertebb értekező prózái közé tartozik. Esszéjében a modern értelmiségi réteget figyelmezteti, hogy megfeledkeztek arról, a jelen nemzedékéről nekik kell gondoskodni.

'20-as évek végén irodalmi vezérszerephez jut. Baumgarten Ferenc egy Németországban élő, de magyar származású esztéta, végrendeletében pénzzel kívánta támogatni az ifjú magyar költőket, és az alapítvány élére Babitsot állította. Az igazi nagy feltörést és elismerést 1929-es év adta, a Nyugat főszerkesztője lett, s ez a pozíció egészen haláláig megmaradt.

'30-as években a halál témája kerül a középpontba. A költő egyre gyengébb fizikai állapotban élt, míg az orvosai gégerákot diagnosztizáltak nála, a költőnek szembesülnie kellett a közelgő halállal. Balázsolás című verse a szenvedő ember halálfélelmét dolgozza fel. A Biblia Ószövetségi részéből merítette témát a költő, azonban a mű vonatkozásai modern, formabontóak.

1938-ban jelent meg a Jónás könyve című elbeszélő költeménye, mely tiltakozás a fasizmus ellen, valamint önirónia és önbírálat. A Nyugat 1938. szeptemberi számában jelent meg első ízben.

A költő Jónással azonosította magát, s egy bibliai történet mögé bujtatott önéletrajz született. A mű tanúsága, hogy a kiválasztott próféta nem bújhat el a kötelezettsége elől, hiszen Ő Isten kiválasztottja, kitüntetettje, bár ez az érdem a szabadságába kerül. Isten mindig a feladatra alkalmatlan embert választ, de Isten útjai kifürkészhetetlenek. Babits az intertextualitást használva, a Biblia alapján mutatta be a prófétaság jelentését. A Jónás imája 1939-ben kerül Jónás könyve mellé. A közeli halál tudata sürgeti a költőt, s költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög:

"Hozzám már hűtlen lettek a szavak,
vagy én lettem mint túláradt patak
oly tétova céltalan parttalan
s ugy hordom régi sok hiú szavam
mint a tévelygő ár az elszakadt
sövényt jelzőkarókat gátakat.
Óh bár adna a Gazda patakom
sodrának medret, biztos útakon
vinni tenger felé, bár verseim
csücskére Tőle volna szabva rim
előre kész, s mely itt áll polcomon,
szent Bibliája lenne verstanom,
hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan
bujkálva, később mint Jónás a Halban
leszálltam a kinoknak eleven
süket és forró sötétjébe, nem
három napra, de három hóra, három
évre vagy évszázadra, megtaláljam,
mielőtt egy még vakabb és örök
Cethal szájában végkép eltünök,
a régi hangot s szavaim hibátlan
hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran
szólhassak s mint rossz gégémből telik
és ne fáradjak bele estelig
vagy mig az égi és ninivei hatalmak
engedik hogy beszéljek s meg ne haljak."

Babits elfogadta a neki szánt prófétaságot és teljesítette a küldetését. 1941. augusztus 4-én halt meg Budapesten.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» József Attila utolsó vershármasa   » Franz Kafka   

Nem hasznosHasznos (+3 pont, 3 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor