TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Babits Mihály (Érettségi Tétel) | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Babits Mihály (Érettségi Tétel)

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

Babits Mihály

A költői én alakulása, a Jónás könyve és Jónás imája

A költői én alakulása

–          Babits Mihály költészetében jelentős változások zajlanak le pályája során.

–          Életében megtapasztalta boldog békeidők nyugalmát, a világháborúk szörnyűségét egyaránt, mely utóbbinak következtében értékrendje, gondolkodásmódja megváltozott.

–          Költői énjének alakulását legkönnyebben művein és a kor eseményeinek ismeretén keresztül érthetjük meg.

Szakaszai

  1. szakasz – A romantikus én-kultusz

–          In Horatium

Szerkezet

–          1. Szakasz – A romantikus én-kultusz

  • In Horatium
    • A cím jelentése: Horatiusszal szembe, Horatius ellen
    • Főhajtás és szembefordulás az ókor nagy költőjével szemben.
    • A mű kezdetén Horatius-idézet – elkülönülő szándék, csupán az értő olvasókhoz kíván szólni, szembe megy a tömegízléssel
    • A világ örök mozgásban van (erre utal a láng lobogása, „nem lépsz be kétszer egy patakba” [Hérakleitosz])
    • Nem veti el a régi formákat, ám új eszmékre, gondolatokra van szükség – a költészet megújítását tűzi ki célul
    • Elveti Horatius filozófiáját, az arany középszer igényét
    • A soha-meg-nem-elégedést hirdeti
    • Ars poetica jellegű költemény
  • Lírikus epilógja
    • A költő önmagát, költészetét és törekvéseit vizsgálja
    • Míg az In Horatiumban „soha-meg-nem-elégedésről” beszél, itt felismeri teljességvágyának korlátait
    • „Csak én bírok versemnek hőse lenni.” – Nem tud elszakadni a romantikus én-kultusztól
    • Schopenhauertől kölcsönözte a vak dió és a bűvös kör metaforáját, mely bezártságát jelöli, az emberi megismerés lehetőségének határait
    • A valóságból csupán vágy „nyila” képes kitörni

–          2. Szakasz – Sorsközösséget vállal az emberiséggel

  • Húsvét előtt
    • A háború borzalmai ellen való tiltakozásként a költő saját maga olvasta fel a Zeneakadémia 1916. március 26-i matinéján (Babits nem szívesen szerepelt)
    • A rapszódia első részében a háború embertelenségeit, borzalmas képeit vonultatja fel
      • A malom képével Vörösmarty: A vén cigány című költeményében találkozunk
      • A nemzetek pusztulásának képe pedig Berzsenyi: A magyarokhoz II című művéből származtatható
      • Petőfi Egy gondolat bánt engemet… kezdetű verse és Babits csataleírása között is párhuzamot vonhatunk
    • A második részben a békevágy kerül a középpontba
    • Babits nem a háborús sikereket ünnepli, hanem azt, aki a békét végre kimondja
    • A Húsvétot, Krisztus feltámadásának keresztény ünnepét a békével azonosítja
  • Cigány a siralomházban
    • Babits ezzel a művével összegzi költészetét
    • Kezdeti szecessziós korszakát, melynek költészetét egy Isten által teremtett fényes bogárhoz hasonlítja
    • Ezeket a háború ideje alatt az expresszionista színezetű versek váltják fel, melyre a trombita hangja utal
    • Végül bemutatja, miként váltotta fel a romantikus egyéniségkultuszt a milliókkal való azonosulás vágya
    • „Nem magamért sírok én – testvérem van millió.” à Az értük hullajtott könny jelképezi Babits jelenlegi költészetét
    • A gondolat már megfogalmazódott korábban Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban című művében is: „Testvéreim vannak számos milliók, / Én védem őket, Ők megvédnek engem”

–          3. Szakasz – A próféta szerepköre

Jónás könyve

  • Műfaja: elbeszélő költemény
  • Szellemi önéletrajz, a bibliai Jónás könyve sajátos ábrázolása, parafrázisa
  • Vannak különbségek a két mű között
Bibliai Jónás könyve Babits
–          Jónás kéri hogy vessék a tengerbe

–          Azonnal belátja sorsát

–          Ninive népe Jónás szavát hallva megtér, ezért az Úr megbocsát nekik (böjt – zsákruha)

–          Magányba akar menekülni: a hajófenéken akar megbújni, vagy azt szeretné, hogy egy magányos erdőszélre tegyék ki

–          Egy darabig ábrándokban ringatja magát. Jobban kirajzolódik a cethal gyomrában töltött idő, erőteljesebb Jónás panasza

–          A nép kineveti Jónást, az Úr néhány jó kedvéért megbocsát a bűnös városnak, és nem pusztítja el à a prófétai küldetést beteljesíteni nehéz feladat

  • Jónás prófétai feladatát próbálja beteljesíteni.
    • 40 nap a prófécia bekövetkeztéig: A csillag formájú téren, ahol áporodott olaj és dinnyeszag van, sátrak között árusok „alkudtak, csaltak, pöröltek vagy ettek” rongyos, lotykos, ragadós ruhában szakállas arccal, verejtékezve, vérben forgó szemekkel szólt a néphez à kinevették, Kiáltotta: TÉRJ MEG
    • 39 nap a prófécia bekövetkeztéig: Egy téren ahol színészek és mívesek csókolóztak a nép előtt, a magas üléssorok csúcsán állt. Kinevették Jónást mikor „bozontos szája” úgy bődült, mint egy bikáé, és halbűzét szagolták az asszonyok, Dörgött: RESZKESS
    • 38 nap a prófécia bekövetkeztéig: A királyi házban egy cifra oszlop tetején állt. A Hatalmasoknak táncoltak szép rabszolgák meztelenül, valamint egymást ölték – játékul. ISZONYÚ ÁTKOT KIÁLT
    • A mű nyelvi-stilisztikai jellegzetessége
      • archaizmusok (régi korok megidézésének eszközei)
        • igealakok
          • régmúlt [- a, – e, – á, – é] („ rühellé”, „lélegze”, „kére”)
          • összetett múlt („csinált vala”)
          • régies szintagmák („szeme vérbe forgott”)
          • latinizmusok („futván az Urat, mint tolvaj a hóhért”)
    • Hogyan leckéztette meg az Úr Jónást?
      • a cethallal (a kevélységet jelképezi a hal)
      • a niniveiek kinevetik
      • a forró homok a talpát égeti
      • napkeleti száraztó szelek, sivatagi meleg
      • töklevél példázat
        • Ha a töklevél egy nap kikelt, másnap elszáradt és Jónás sajnálja, Isten is sajnálja Ninivét (Istenkép: bölcs, igazságos, kiismerhetetlen teremtő)
    • Hangneme kevert (köznyelvi elemek – fennkölt archaikus elemek)
  • Jónás imája
    • A Jónás könyve után egy évvel jelenik meg, az elvállalt próféta szerepét értelmezi
    • Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez a „Gazdához” intézett fohász
    • A közeli halál gondolatára felhatalmasodik benne a tettvágy, kész követni a Mindenható parancsait

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Vajda János élete és pályaképe   » Petőfi Sándor Tájversei   

Nem hasznosHasznos (+29 pont, 37 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor