TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Babits Mihály – Modernitás és antikvitás megjelenése a “Levelek Iris koszorújából” című kötetben | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Kiss Vivien

Témakör: Életművek

Babits Mihály: Levelek Iris koszorújából – Modernitás és antikvitás megjelenése

Élete:

─ 1883. nov. 26: Szekszárdon született
─ iskolái: Budapest és Pécs
─ 1901: Budapesti Egyetem bölcsész kara (magyar-francia-latin szakos)
─ sokat olvas és nyelveket tanul (latin, görög, francia, olasz, angol, német)
• eredetiben olvassa a műveket
─ Kosztolányi Dezső és Juhász Gyulát megismeri
─ helyettes tanár lesz (Baja, Szeged)
─ 1908: Holnap c. antológiája (versgyűjtemény, több írótól, Babits 5 verse)
─ 1908: tanári állás Fogarason (Erdély) = „világ vége”
• száműzetésnek tartotta, de: rengeteg szabad idő → termékeny, megtanul tökéletesen görögül
─ Itália: lenyűgözi (Dante: Isteni színjátékának lefordítása)
─ 1909: Levelek Iris koszorújából (első verseskötete)
─ 1911: Herceg, hátha megjön a tél is! → hírnév
a Nyugat állandó munkatársa lett
• irodalomtörténeti tanulmányok (Petőfi és Arany, Az ifjú Vörösmarty)
─ örök kétely gyötörte, retteget, hogy nem is igazán tehetséges
─ 1911: újra Pesten a kulturális élet középpontjában
─ 1913: a Dante-fordítás első rész: Pokol
• (1920: Purgatórium, 1923: Paradicsom)
─ 1913: Nyugatban megjelenik regénye, A gólyakalifa
─ az első világháború kitörése érzékenyen érintette, az első perctől ellenezte
• hazafiatlansággal vádolták és hazafias szempontból a tanári pályára alkalmatlannak tartották
• támadások középpontjává vált
─ Húsvét előtt és Fortissimo című verseiért perbe fogták (háborúellenes versek)
─ 1916: Recitativ (3. verseskönyv)
─ 1921: felesége, Tanner Ilona (Török Sophie)
• magánélete kiegyensúlyozottá válik
─ 1920: Nyugtalanság völgye c. kötet
─ műfordítások → Baudelaire: A romlás virágai
─ 1922: Timár Virgil fia c. lélektani regény
─ 1923:
• Kártyavár (szatirikus, krimiszerű regény)
• Halálfiai (család- és nemzetszegénység)
• Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom (hátborzongató utópia)
─ 1927: meghal Baumgarten Ferenc magyar származású Németországban élő esztéta, aki alapítványt hozott létre a megalkuvást nem ismerő , anyagi szükséget élvező írók / költők javára
• döntnök (kurátor) Babits volt
─ 1929-től a Nyugat szerkesztője → irodalmi tekintély
─ 1925: Sziget és tenger( verseskötet)
─ 1929: Az istenek halnak, az ember él (vk.)
─ 1933: Versenyt az esztendőkkel! (vk)
─ 1934: gégerák → Beszélő füzetek
─ 1934: Az európai irodalom története című könyv
• olvasmánynapló egy rendkívül kulturált ember olvasói élményei
─ 1938: Jónás könyve (1 évre rá Jónás imája)
─ 1939: Keresztül-kasul az életemen (emlékek, tanulmányok)
─ 1940: átmeneti javulás mutatkozik de aztán mégis rosszabbra fordul betegsége
San-Remo díj ( Dante fordításért)
MTA tagja
─ 1941: Írók két háború közt
─ 1941: Szophoklész: Oidipus Kolónosban (fordítás)
─ 1941. aug. 4. : Budapesten meghal a Siesta Szanatóriumban

Bevezetés:

• Nyugat első nemzedékének a tagja
• 1929-től a Nyugat szerkesztője, 1933 tól halálig (1941-ig) főszerkesztője
• értelmiségi családból származott
• művelt volt, több nyelven beszélt: angolul, németül, olaszul, franciául, latinul és görögül
• költő, író és műfordító is egyben
• legfőképpen lírai műveket írt
• de voltak elbeszélő prózái ( A gólyakalifa, Halálfiai)
• tanulmányai ( Az ifjú Vörösmarty, Tanulmány Adyról)
• fordításai ( Dante: Isteni színjáték, Szophoklész: Oidipusz király)
• érdekelte a filozófia
• poeta doctus volt ~ tudatos, művészetét tudományos alapossággal ismerő költő, aki ihletét gyakran meríti műveltségi élményeiből, a mitológiából, történelemből, idegen kultúrákból, és jelképei, utalásai megértéséhez az olvasó műveltsége is szükséges
• jelentős irodalomszervezői tevékenység
• életművének 4 nagy szakasza van:
–> fiatalkori artisztikus individualista (indulás évei)
több irányzat is hatott rá: az antikvitás, szimbolizmus, impresszionizmus és a szecesszió
–> pacifizmusával tudatosuló racionalizmus (háborúellenesség – erkölcsi és politikai kiállás)
–> konzervatív, liberális eszmék időszaka (20-as évek – azt hangoztatja, hogy egy ilyen világban a költészet, illetve minden művészet felesleges)
–> humanista korszak (30-as évek, prófétaköltészet)
• nagymértékben hozzájárult a modern líránk megújításához
• Berzsenyihez hasonlóan ő is példát mutat az antik versformák felhasználásához
• személyiség kitárulkozása
• a versek nagy részének hangulata nosztalgikus
• központi mondanivaló: soha meg nem elégedés

Levelek Iris koszorújából

• első verseskötete : 1909
• tudatos szerkesztés: a versek nem időrendben, hanem téma szerint vannak elrendezve ( szándékos verselhelyezés)
• címe jelképes tartalommal bír :
Iris: latin-görög istennő, változatosság, sokszínűség istennője – témák, hangulatok, hangnemek, versformák gazdagsága jellemzi
levelek ~ versek
koszorú ~ harmónia végtelenség, folyamatosság, illetve a megbecsült költő
• szokatlan rímek, zeneiség, sok költői kép
• a modern filozófia és az antikvitás bűvkörében
• konzervatív és újító volt egyszerre, alkalmazta az ókori műfajokat, versformákat, de a legmodernebb XX. századi törekvésekkel is találkozhatunk műveiben
• antikvitás értékei jelen vannak a modern művészetben is (újklasszicizmus)
• (újklasszicizmus: emberközpontúság, antik görög kultúra embereszménye, klasszikus szépségideál, klasszikus versformák)
• verselés: modern magyaros ütemhangsúlyos és klasszikus időmértékes

Nyitóvers: In Horatium

• kétértelmű cím:
1. Horatius mintájára, stílusában, modorában
2. Horatius ellenére, szembefordulás vele
• műfaj: óda
• Horatius idézettel kezdődik ( 4 sor)
• a kiválasztottak költője akar lenni, nem a tömegeké
• versfelütés: impresszionista látvány
• filozófiai gondolat: világban minden kölcsönhatásban van, minden változik folyamatosan
• állandó körforgásban vagyunk
• 4. vsz.: tételmondat: „ Nem lépsz be kétszer egy patakba”
egy ókori görög filozófus, Hérakleitosz megidézése
–> a világ az örökmozgás állapotában
• Babits mindezt a költészetre vonatkoztatja: a versnek újra és újra meg kell újulnia, de a hagyományoktól sem szabad elszakadnia
• új gondolatok, eszmék, érzelmek megjelenése a régi formában
vagy
a régi eszmék új „köpenyben” való újjászületése
• ebben a versben új gondolat jelenik meg régi versformában
• versforma: alkaioszi strófa (Horatius kedvelt versformája)
• szemben Horatius megelégedésével ő a „soha meg nem elégedést” hirdette
• „ elégeld már meg a megelégedést” tőismétléses alliteráció
• nem a középutat keresi, azzal nem elégedik meg
• a vers a költő ars poeticájának tekinthető

Messze…messze…

• impresszionista stílus (színek, alliteráció)
• képeslapszerű jellemzések országokról
• igény: a modern ember mindent szeretne megismerni
• torz, csak + kép minden országról
• megtapasztalni szeretne, empirikus
• panaszszerű zárlat
• párverse: Fekete ország ( de itt monton, színtelen világot mutat be, álomszerű képek, fekete szó 45-ször- fokozza a monotonitást)

A lírikus epilógja

• záróvers
• az In Horatium párverse
• szintén programvers/ars poetica
• de itt nem célját mutatja be, hanem értékeli művészetét, művészi törekvéseit
• összegzést ad, elérte-e amit akart
• erre utal a cím is : epilóg= zárszó
• zárszó a kötethez, és néhány év termésének értékelése
• műfaja elégia
• versforma: petrarcai szonett
2×4 + 2×3 soros versszak
abab abab cde cde
• alliteráció, ritmus, költői eszközök szervezik
• tehetetlenség elkeseredettség szólal meg
• vágy és valóság ellentmondása miatt szenved
• a mindenséget szeretné megragadni
• de valójában még önmagát sem képes megismerni
• ontológiai probléma= lételmélet
• a világ megismerhetetlen, mi látjuk olyannak, amilyen → modern filozófia, Shopenhauer
• ki akar törni személyisége börtönéből
• mindenségről akar írni, de csak magáról tud
• az emberi értelem csak a jelenséget tudja megragadni, nem a lényeget
• a világot tapasztalatszerzés útján ismerhetem meg- kétely
• az ember a saját fizikai korlátai között marad, ebben él
• dió hasonlat: csonthéj=test belső= lélek törés = halál
• öngyilkos nem lehet katolikus hívőként
• másrészt kétely: létezik-e a túlvilág
• pesszimista befejezés: még él, fizikai teste a börtöne
• „alany és a tárgy”- egyszerre alanya és tárgya is a megfigyelésnek
• „ omega s az alfa” fordítva  ahova jutni szeretne, azt csak akkor érheti el, ha ennek a világnak vége
• tehát: korlátozott a megismerés, önmagam vagyok a világ, csak vágyait fogalmazhatja meg, ennek eszköze a vers

Összegzés

• elsősorban gondolati líra terén hozott újat
• mindenekelőtt értekező prózáját, irodalomtörténeti, kritikai tanulmányait kell kiemelni
• nyelvtehetsége egyik legkiválóbb műfordítónkká tette
• két drámai alkotása melett életének szerves részét képezte 5 regénye is
• első kötetére a hagyományőrzés és a modernitás együttes megvalósítása jellemző
• a modernitás vagy formában vagy új eszmében jelent meg
• ebben a kötetben ars poeticáját is megfogalmazza

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Orosz romantika   » Szigetvári Zrínyi Miklós jellemzése   

Nem hasznosHasznos (+5 pont, 5 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor