Érettségi Portál 2015

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

 

A reneszánsz szó újjászületést, az ókori görög-római művészetek újjászületését jelenti. Észak-Itália városállamaiban alakult ki. A magyar reneszánsz az 1400-as évek második felében, Mátyás király udvarában alakult ki.

 Balassi Bálint a magyar nyelvű irodalom első képviselője, a magyar reneszánsz kiemelkedő alakja. Költeményeinek három fő témája: szerelem, Isten, katonaság. Új műfajt teremtett: reneszánsz szerelmi komédiát.
 

 Rövid életrajz

    1554-ben született Zólyom várában, nemesi származású

    nevelője Bornemissza Péter

    megismerkedett az olasz reneszánsz kultúrával

    felesége Dobó Krisztina

    Katonáskodik, Egerben hadnagyi rangban szolgál

    Esztergom ostrománál halálos sebet kap

 Költészete

    Első költő, aki magyar nyelven ír

    Reneszánsz vonások a műveiben

    Poeta doctus: tudós költő

    Korának legnagyobb műveltségű embere, aki több nyelvet beszélt, ismerte az antik költészetet

    Verseit egy-egy korában közismert dallamra írta

    Jellemző az élet szeretete, az életvágy, a szenvedélyesség, az életadta lehetőségek kihasználása

    Fontos értékek: szerelem, vitézség, természethez és istenhez való közvetlen viszony

 Szerelmi költeményei

Magyar szerelmi líra megteremtője. Udvarló költészettel kezd, a versek Petrarca hatásáról vallanak. A nő szépségét dicséri, bókokkal halmozza el, de hiányzik az igazi, mély érzelem. A szerelem költője – a szerelem számára az élet legfontosabb értéke. Több szerelmének a nevét akrosztichonban rejti el. Többnyire énekverseket írt. Középkori és a reneszánsz hagyományba beilleszthető szövegek, melyeknél az elején feltünteti,hogy milyen dallamra íródott.

Szerelmi költészetének korszakai:

          Anna versek (korai versek Losoncy Annához)

          Júlia versek (késői versek Losoncy Annához)

          Celia –versek Szárkándy Annához

          Fulvia-versek (nem ismerjük a versek ihletőjét)

 

Drámai műve: Szép magyar comoedia

    Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletnek tekinthető

    Új műfaj a magyar irodalomban: reneszánsz szerelmi komédia

    Kor egyházias felfogásával szemben a szerelem gyönyörű erejét fejtegeti

 

Anna-versek – Júlia-versek

    szerelméhez, Losonczy Annához (Júlia)

    fiatalkori udvarló költemények

    petrarcai minta alapján, kifinomult stílus, tökéletes ritmika

    szimmetrikus reneszánsz kompozíció, tudatos szerkesztésmód: örömtől a lemondásig

    tudós költő volta abban is megmutatkozott, hogy verseinek nagy része fordítás →Verseit nem szó szerint fordította idegen nyelvről, hanem a vers hangulatát átvéve saját érzéseit fogalmazta meg.

    Balassi strófa: három sorból álló versszak, a verssorok belső rímek által három egységre tagolódnak, az egész vers háromszor három strófából áll.

    Verciklussá magyar „Daloskönyvvé” szervezte verseit

    Nem életrajzi ihletésű költészet ez, hanem tudós poézis

Hogy Júliára talála

    valós élmény: 1588-ban Pozsonyban váratlanul találkozik Losoncy Annával és ez készteti a vers megírására

    ütemhangsúlyos verselésű

    a cím alatti sor a dallamra utal – ezúttal a témára is

    nő szépségét a virág-metaforákkal fejezi ki

    ódai, magasztos hangvételű

    szerkezete:

Ø      vallomással indító köszönés

Ø      2-4. túláradó, kicsorduló érzelmek kifejezése reneszánsz életérzésből fakadó metaforákkal

Ø      5. összefoglalás finom, fokozásos halmozással

Ø      6. lovaglírából ismert magatartás: bók és annak visszautasítása.

 

Célia-versek:

    hiányoznak belőlük a nagy indulatok, érzelmi háborgások

    versek terjedelme csökken→legtöbbször három Balassi-strófából állnak

    színesebbek, kimunkáltabbak

    játékos könnyedség, érzéki hatásokra való törekvés

    kései versek, a viszonzott szerelem csendes boldogságáról

    hatásokra való törekvés

Kiben a kesergő Céliárul ír

    sok hasonlat – a vers nagy részét kiteszik, a költő nem kommentálja őket

    reneszánsz szimmetria

    Szerkezet:

Ø      1. és 3. vsz: részletesen kibontott hasonlatai Célia keserű fájdalmát érzékeltetik

Ø      2. vsz a költő gyönyörködik a könnyező asszony szépségében

    a verset záró kép visszautal a második strófára

    végső kicsengésében nem a szeretett nő kétségbeesésére, hanem megújuló szépségére esik a hangsúly

    ámuló csodálkozás a szeretett és szerelmes asszonyon, akit a bánatos zokogás új oldalról világít meg, még szebbé varázsolja.

 

Fulvia – versek

    Nem ismerjük a versek ihletőjét

    valószínűleg utolsó szerelméről írta

    rendkívüli tömörítés figyelhető meg, ezért a szóképeknek csak gazdaságos használatát teszi lehetővé→ stílus éppen ellentétes a Celia-versekkel.

 

Balassi volt az addigi irodalmunk eredményeinek összefoglalója és új formák alkotója is. Az őt követő költők még évszázadokig hatása alatt álltak. Ő alkotta a róla elnevezett Balassi-strófát, ezt a 9 soros, 3 periódusból álló versformát. Ez a roppant méretű utóélet is költői nagyságának, zsenialitásának bizonyítéka.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A humor az irodalomban   » Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem   

Nem hasznosHasznos (+2 pont, 10 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor