Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

 

A reneszánsz szó újjászületést, az ókori görög-római művészetek újjászületését jelenti. Észak-Itália városállamaiban alakult ki. A magyar reneszánsz az 1400-as évek második felében, Mátyás király udvarában alakult ki.

 Balassi Bálint a magyar nyelvű irodalom első képviselője, a magyar reneszánsz kiemelkedő alakja. Költeményeinek három fő témája: szerelem, Isten, katonaság. Új műfajt teremtett: reneszánsz szerelmi komédiát.
 

 Rövid életrajz

-    1554-ben született Zólyom várában, nemesi származású

-    nevelője Bornemissza Péter

-    megismerkedett az olasz reneszánsz kultúrával

-    felesége Dobó Krisztina

-    Katonáskodik, Egerben hadnagyi rangban szolgál

-    Esztergom ostrománál halálos sebet kap

 Költészete

-    Első költő, aki magyar nyelven ír

-    Reneszánsz vonások a műveiben

-    Poeta doctus: tudós költő

-    Korának legnagyobb műveltségű embere, aki több nyelvet beszélt, ismerte az antik költészetet

-    Verseit egy-egy korában közismert dallamra írta

-    Jellemző az élet szeretete, az életvágy, a szenvedélyesség, az életadta lehetőségek kihasználása

-    Fontos értékek: szerelem, vitézség, természethez és istenhez való közvetlen viszony

 Szerelmi költeményei

Magyar szerelmi líra megteremtője. Udvarló költészettel kezd, a versek Petrarca hatásáról vallanak. A nő szépségét dicséri, bókokkal halmozza el, de hiányzik az igazi, mély érzelem. A szerelem költője – a szerelem számára az élet legfontosabb értéke. Több szerelmének a nevét akrosztichonban rejti el. Többnyire énekverseket írt. Középkori és a reneszánsz hagyományba beilleszthető szövegek, melyeknél az elején feltünteti,hogy milyen dallamra íródott.

Szerelmi költészetének korszakai:

-          Anna versek (korai versek Losoncy Annához)

-          Júlia versek (késői versek Losoncy Annához)

-          Celia –versek Szárkándy Annához

-          Fulvia-versek (nem ismerjük a versek ihletőjét)

 

Drámai műve: Szép magyar comoedia

-    Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletnek tekinthető

-    Új műfaj a magyar irodalomban: reneszánsz szerelmi komédia

-    Kor egyházias felfogásával szemben a szerelem gyönyörű erejét fejtegeti

 

Anna-versek – Júlia-versek

-    szerelméhez, Losonczy Annához (Júlia)

-    fiatalkori udvarló költemények

-    petrarcai minta alapján, kifinomult stílus, tökéletes ritmika

-    szimmetrikus reneszánsz kompozíció, tudatos szerkesztésmód: örömtől a lemondásig

-    tudós költő volta abban is megmutatkozott, hogy verseinek nagy része fordítás →Verseit nem szó szerint fordította idegen nyelvről, hanem a vers hangulatát átvéve saját érzéseit fogalmazta meg.

-    Balassi strófa: három sorból álló versszak, a verssorok belső rímek által három egységre tagolódnak, az egész vers háromszor három strófából áll.

-    Verciklussá magyar „Daloskönyvvé” szervezte verseit

-    Nem életrajzi ihletésű költészet ez, hanem tudós poézis

Hogy Júliára talála

-    valós élmény: 1588-ban Pozsonyban váratlanul találkozik Losoncy Annával és ez készteti a vers megírására

-    ütemhangsúlyos verselésű

-    a cím alatti sor a dallamra utal – ezúttal a témára is

-    nő szépségét a virág-metaforákkal fejezi ki

-    ódai, magasztos hangvételű

-    szerkezete:

Ø      vallomással indító köszönés

Ø      2-4. túláradó, kicsorduló érzelmek kifejezése reneszánsz életérzésből fakadó metaforákkal

Ø      5. összefoglalás finom, fokozásos halmozással

Ø      6. lovaglírából ismert magatartás: bók és annak visszautasítása.

 

Célia-versek:

-    hiányoznak belőlük a nagy indulatok, érzelmi háborgások

-    versek terjedelme csökken→legtöbbször három Balassi-strófából állnak

-    színesebbek, kimunkáltabbak

-    játékos könnyedség, érzéki hatásokra való törekvés

-    kései versek, a viszonzott szerelem csendes boldogságáról

-    hatásokra való törekvés

Kiben a kesergő Céliárul ír

-    sok hasonlat – a vers nagy részét kiteszik, a költő nem kommentálja őket

-    reneszánsz szimmetria

-    Szerkezet:

Ø      1. és 3. vsz: részletesen kibontott hasonlatai Célia keserű fájdalmát érzékeltetik

Ø      2. vsz a költő gyönyörködik a könnyező asszony szépségében

-    a verset záró kép visszautal a második strófára

-    végső kicsengésében nem a szeretett nő kétségbeesésére, hanem megújuló szépségére esik a hangsúly

-    ámuló csodálkozás a szeretett és szerelmes asszonyon, akit a bánatos zokogás új oldalról világít meg, még szebbé varázsolja.

 

Fulvia – versek

-    Nem ismerjük a versek ihletőjét

-    valószínűleg utolsó szerelméről írta

-    rendkívüli tömörítés figyelhető meg, ezért a szóképeknek csak gazdaságos használatát teszi lehetővé→ stílus éppen ellentétes a Celia-versekkel.

 

Balassi volt az addigi irodalmunk eredményeinek összefoglalója és új formák alkotója is. Az őt követő költők még évszázadokig hatása alatt álltak. Ő alkotta a róla elnevezett Balassi-strófát, ezt a 9 soros, 3 periódusból álló versformát. Ez a roppant méretű utóélet is költői nagyságának, zsenialitásának bizonyítéka.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Szophoklész - Antigoné   » Babits Mihály   

Nem hasznosHasznos (+2 pont, 10 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor