Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Balassi Bálint

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

“Sas volt ő az apró madarak előtt” – írta róla Rimay János a tanítvány, költőbarát.

Kora legműveltebb embere, első nagy magyar lírikus, magyar nyelvű líra első nagy megszólaltatója, reneszánsz korszak legnagyobb magyar költője.

A történelmi kor áttekintése:

Mátyás virágzó országa véres csatatérré változott, Mo. 1541-ben három részre szakadt, a magyarokat a német és a török is sanyargatta, a török további terjeszkedésével szemben elszánt védekezés folyt. A késői feudalizmus kora, melyet Mo.-n a feudális erők újabb növekedése, a polgári erők gyengülése, az ipar lassú és hiányos fejlődése jellemezte. A reformáció, ellenreformáció kora.

Stílusirányzatok:

A reneszánsz:

Művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat.

Időtartama: 14.-16. sz.

A szó eredete francia renaissance, jelentése újjászületés.

Elnevezése azon a hibás polgári történelemszemléleten alapult, amely a széles körű kulturális fejlődést az ókori görög-római kultúra emlékeihez való visszatérésre, ennek egyszerű újjászületésére vezette vissza.

Történelmi háttere:

A feudalizmus megrendül, felbomlik, majd felváltja a kapitalista rend. Kialakul és megerősödik a városi polgárság. Ez a folyamat legkorábban É-Itáliában bontakozott ki. Felvirágzó kereskedelem, kézműipar. (Firenze, Mediciek) A fejlődés leglényegesebb mozgatója a reformáció volt.

Jellemzői:

- kultúra világiasodása,

- újra felfedezik az emberi test, szerelem és a természet szépségét,

- személyiség fontossága — középkori névtelenség eltűnik,

- antik minták felhasználása.

A reneszánsz műveltsége már szélesebb körben és magyar nyelven terjed el, szemben a korábbi latin nyelvű művekkel.

Műfajai:

Líra: virágénekek, alkalmi dalok, helyzetdalok, jeremiád, búcsúvers.

Epika: történeti énekmondás: históriás ének, széphistória, tanító célzatú: példabeszéd, fabula.

Dráma: hitvitázó dráma, iskoladráma, tragédia.

A humanizmus:

Latin eredetű szó, jelentése emberközpontúság, ami a reneszánsz ideológia vezéreszméje volt. Minden dolgok mértéke és végső célja ismét az ember lett. Isten és a túlvilág helyett újból az ember és a földi élet kerül a gondolkodás középpontjába. A föld nem siralomvölgy többé, mint a középkori felfogásban. A humanizmus más tényezőkkel együtt elvezetett a reformációhoz.

A reformáció:

A reformáció az északi országok kispolgárságának vallásos köntösben jelentkező antifeudális mozgalma. 1517-ben Luther Márton, egy német szerzetes kiszegezi téziseit a wittembergi vártemplom falára. Célja: a katolikus egyház megtisztítása mindenféle dogmától. A megreformált vallás csak a Bibliát fogadja el. A latin helyett az anyanyelv túlsúlyát akarják elérni, hogy minél több ember számára elérhetővé tegyék a műveket. Könyvnyomtatás már van. A Bibliát anyanyelvre fordítják le. Mo.-n Károli Gáspár Vizsolyban (1590).

Az 1400-as években jelentek meg Mo.-n a reneszánsz első csírái, amikor Itáliában már a reneszánsz második korszaka tartott. A XVI. század a magyar reneszánsz második nagy korszaka. A csúszás oka a magyar polgárság hiánya. Mátyás olaszos műveltségű udvara teremti meg először a lehetőséget a reneszánsz kultúra kibontakozására. Janus Pannonius még latinul verselt itt.

A XVI. századi reneszánsz nagy magyar alakjai: Sylvester János (nyelvtani problémák), Heltai Gáspár (fabulák), Bornemisza Péter (prédikátor-író), Tinódi Lantos Sebestyén (históriás ének), Gergei/Gyergyai Albert (széphistória).

Balassi Bálint jelentősége:

- magyar nyelvű versek,

- hazafias líra megteremtése,

- szerelmi líra megteremtése,

- ő rendezi először ciklusba verseit,

- Balassi-strófa: 6-6-7 szótag, minden sor a belső rímek által három részre tagolódik, rímszerkezete: AAB CCB DDB.

- felismeri a korabeli Mo. helyzetét, történelmi jelentőségét.

Balassi Bálint

1554-ben született Zólyom várában.

Apja Balassi János arisztokrata földesúr, zavaros anyagi és politikai helyzettel.

Nevelője Bornemisza Péter író, prédikátor, majd

1565-ben Nürnbergben folytatta tanulmányait.

1569: édesapját hamis vádak alapján letartóztatták, majd a család a fogságból megszökött Balassi Jánossal együtt Lengyel-országba menekült.

1572: megjelenik nyomtatásban első műve: Beteg lelkeknek való füves kertecske (fordítás).

Báthori István erdélyi fejedelem ellen harcol, fogságba esik, jól érzi magát a művelt fejedelmi udvarban, és követi Báthorit Lo.-ba is.

1576-ban, amikor azt lengyel királlyá választják.

Balassi Bálintot felségárulónak tekinti a Habsburg udvar, szüleit zaklatják, ezért hazatér.

1578: Beleszeret egy férjes asszonyba, Losonczy Annába, és e viszonzott szerelem hat éve alatt válik igazi lírai költővé.

1579-ben hadnagyként a török ellen harcol.

1584: Házasságot köt első unokatestvérével, Dobó Krisztinával, amivel a vérfertőzés és felségsértés vádját vonta magára.

1589-ben a törökök elleni hadjárat hírére Lo.-ba bujdosott. Itt írta Célia-verseit.

1591: Hazatért és beállt a végvári katonák közé Esztergomba.

1593-as törökök elleni háborúban megsebesült és

1594-ben halt meg Esztergomban.

Balassi költészete négy részre osztható:

- vitézi énekek,

- hazafias versek,

- szerelmes versek,

- istenes versek.

1.) Vitézi énekek:

A korabeli európai humanista költészetben a vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett, lehetett lírai témává a hazáért és a kereszténységért vívott harc. A XVI. században eddig csak históriás énekek szóltak a katonákról, ezek epikus anyagát alakítja át Balassi vitézi énekeiben.

A versek témája: végvári vitézek dicsérete, vitézi élet bemutatása. Balassi maga is katonáskodott, tehát alapos, pontos és hiteles – nem szépített a tényeken – képet tudott festeni a végek életéről.

Felismeri Mo. történelmi szerepét, felelősséget érez a hazáért, a kereszténységért, a török visszaszorításáért.

A végek dicséretére: egy katonaének

A szerkesztés uralkodó elve a hármas szám: Balassi strófa, 3×3 versszak, hármas tagolás, három pillér.

A vers hárompillérű verskompozíció, s ez a három pillér az 1., 5. és a 9. strófa.

1. vsz.: Az első pillér. Költői kérdés, amely önmagában rejti a választ is: a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon.

2.-4. vsz.: Az első strófa állítását igazolja, részletezi. Mozgalmas képek sorozata.

5. vsz.: A második pillér, a vers középpontja. A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Emberség és vitézség: a 16. századi magyar humanista világnézetnek ezek a legfőbb értékei. A reneszánsz korában tűnik el a névtelenség, a katonák és a költők már vágynak a hírnévre.

6.-8. vsz.: A színhely, a szereplők és az események is hasonlóak, de már az életforma árnyoldalai kerülnek előtérbe. A 2.-4. és a 6.-8. versszakok között hangulati-tartalmi ellentét feszül, amely különösen jól észlelhető a 4. és 8. vsz. zárósora között.

9. vsz.: A harmadik pillér. Érzelmi kitörés, dicséret, az utolsó sorban pedig a költő szerencsét kíván a végvári vitézeknek.

A természet szeretete humanista, reneszánsz vonás.

Hasonló vitézi ének a Borivóknak való is.

2.) Hazafias líra:

A hazafias líra megteremtése is Balassi nevéhez fűződik, ő nevezte Mo.-t először édes hazájának.

Ó én édes hazám, te jó Magyarország

Búcsúvers, melyet 1589-ben írt, amikor Lo.-ba távozott. A vers eredeti latin címének magyar fordítása: Búcsút mond hazájának, barátainak, és mindazoknak a dolgoknak, amelyeket nagyon szeretett.

A katonáktól, katonáskodástól való búcsúzás túlsúlyban van. A búcsúzás sorrendje a humanista értékrendet tükrözi.

Búcsúzik a vitézektől, a vitézi élet kellékeitől, a lovaktól, tanítványaitól, a vitézi élet helyszíneitől, rokonaitól, barátaitól, a nőktől, majd a számára legkedvesebb nőtől: Losonczy Annától (szerelmetes ellenség), végül verseinek megsemmisülését kívánja.

Csak a múlt visszahúzó emlékeit említi, a versből hiányzik a jövő, Janus Pannonius Búcsú váradtól c. versével ellentétben.

Minden versszak végén más-más búcsúzási forma található.

3.) Szerelmei líra:

Balassi első és egyetlen komoly szerelme Losonczy Anna, aki hat évig viszonozta a költő érzéseit, majd mikor férje meghalt hallani sem akart a szegény és rossz hírű Balassi házassági ajánlatáról. Balassi verseiben először Annának (1578-84), majd Júliának (87-től, második korszak) nevezi.

Balassi a magyar szerelmi líra megteremtője, aki a reneszánszra jellemzően nyíltan, bátran írja le érzéseit. Balassi a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette.

A kívülálló szemével nézi az imádott hölggyel való találkozást. Jellemző a virágszimbolika, a fokozásos ismétlés és a halmozás. Különösen fiatalkori udvarló verseire jellemző a trubadúrlíra, majd Petrarca hatása.

A Júlia-verseket Balassi egy nagyobb ciklusba rendezte.

Hogy Júliára talála, így köszöne neki

Udvarlóvers. Hasonlatok és metaforák sorozata.

1. vsz.: Boldog felkiáltás, a találkozás örömének kifejezése.

2.-5. vsz.: Metaforasor, melyben sok a virág-metafora is, amelynek ekkor még semmi a népköltészethez.

Az 5. vsz. összefoglalása az előző négynek.

6. vsz.: A záróversszak a lovagi szerelmi lírából jól ismert helyzetet rögzíti: a szerelmes lovag és az úrnő között végtelen a távolság.

Ütemhangsúlyos vers.

Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról

A vers szerkesztőelve a halmozás: a világon minden megváltozik az idővel. Ez alól egyetlen dolog kivétel: a költő szerelme. Ez a szerelem azonban már nem boldogít, hanem szenvedést okoz. A mű végén bibliai utalás található.

Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezdi el

1.-4. vsz.: Eszményítés, a Vénusszal való azonosság fokozatos kibontása. Gondolatritmus, mondat||-ok.

5.-7. vsz.: A költő fokozatosan vált át az eszmény leírásából a valódi földi asszony szépségének csodálatába.

8.-10. vsz.: A 7. vsz. utolsó sorának gondolatát bontja ki: a szerelem kínokat is okoz. A 8. vsz. teljes egészében egyetlen, kibontott mitológiai hasonlat. Az utolsó strófa az azonosság és a különbözőség kiemelésével zárja le a verset.

Célia-versek:

A Lengyelországban 1590-91-ben írt versek Balassi szerelmi költészetének utójátékát adják. Régebbi felfogás szerint a versek Wesselényiné Szárkándy Annához szóltak, azonban a korábbi kutatások ezt cáfolják.

Sokkal csendesebb szerelem volt: ezekből a versekből hiányoznak az indulatok, a nagy érzelmi háborgások.

Ugyanakkor ezek a versek már sokkal kimunkáltabbak, mint az előzőek, igényesebb művészi megoldások, pontosabb rímek, stb.

Kiben az kesergő Céliárul ír

A költő a kesergő Célia képét festi meg ebben a versben. A mű túlnyomó részét hasonlatok foglalják el.

4.) Istenes versei:

Életének leghányatottabb szakaszában, mikor élete minden szempontból válságba került írta ezen Istenhez címzett verseit, melyekben békességért és bűnei megbocsátásáért könyörög. Magabiztosan, számonkérő módon, érvelve vitázik Istennel. A vallásos témájú versekben a halál is megjelenik.

Adj már csendességet

A világban harmóniát nem találó Balassi szerencsétlen életének keserve szólal meg a versben. Nem a középkori alázatosság, hanem a reneszánsz szemlélet tükröződik.

Felszólító módú igék sorozata.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Az európai- és francia felvilágosodás   » Katona József   

Nem hasznosHasznos (+38 pont, 44 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor