TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Balassi Bálint vitézi költészete | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Balassi Bálint vitézi költészete

Beküldő: Látogató
Irodalom tételek

Készítette: Gerencsér Noémi

1. Reneszánsz

A reneszánsz kezdetén az olasz polgárság új életformát alakított ki, új eszméket kezdett magáévá tenni. Megnőtt az egyéniség szerepe. Az újonnan készített festmények, szobrok, irodalmi művek alkotói már fontosnak tartották az egyén érzéseinek, élményeinek kifejezését. Tudatos programmá vált az ember harmonikus kiművelése. Feltámasztotta az ókori görög és római kultúrára jellemző emberközpontúságot. A reneszánsz kori humanizmus olyan kulturális és oktatási program volt, mely a görög és főleg a latin klasszikusok tanulmányozását tűzte ki célul.

2. Reneszánsz a magyar irodalomban

Első periódusa 1451-1530-ig tartott. Kizárólag latin nyelvű művek születtek, osztálybázisa a nemesség volt. A társadalmi berendezkedés elmaradottabb volt, a polgárság nem alakult ki, és hiányoztak a nagy kulturális központok. Hunyadi Mátyás udvara és Janus Pannonius munkássága köthető ide.

1530 és 1570 között, a második periódusban a városi polgárság és az új arisztokrácia volt a reneszánsz társadalmi bázisa. Ez a reformáció időszaka volt, alkotói pl. Heltai Gáspár, Bornemissza Péter, Tinódi (Lantos) Sebestyén és Ilosvai Selymes Péter.
A harmadik periódus 1570-1600-ig tartott, ekkor élte fénykorát a reneszánsz Magyarországon, Balassi Bálint neve is ekkor bukkant fel először.

A késő reneszánsz 1600-1640-ig, a negyedik periódus, a manierizmus kora volt, ide köthető Szenci Molnár Albert neve.

3. Balassi élete

Balassi Bálint Zólyom várában született 1554-ben. Apja, Balassi János, arisztokrata földesúr, báró volt. Egy ideig Bornemissza Péter tanította, 1565-ben Nürnbergben folytatta tanulmányait. 1575-ben részt vett a Báthory István erdélyi fejedelem elleni hadjáratban. Fogságba esett, de barátként kezelték. A fejedelmi udvarban ismerkedett meg a reneszánsz kultúrával.
1578-ban hozta össze végzete Losonczy Annával, Ungnád Kristóf feleségével. Szerelmi viszonyuk közel 6 év9g tartott. Hozzá írta a Júlia-verseket.
1579-ben hadnagyságot vállalt Egerben, ahol négy esztendőt szolgált és megismerte a vitézi életet.
1584-ben érdekházasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával, de házasságukat vérfertőzés miatt érvénytelenítették.
1589-ben Lengyelországban bujdosott, ahol megismerkedett Szárkándi Annával, a Célia-versek ihletőjével.
1594-ben Esztergom ostromakor eltalálta egy ágyúgolyó és belehalt sérüléseibe.

4. Pályaképe:

Balassi Bálint a magyar irodalom első klasszikusa, a reneszánsz képviselője, világirodalom szintű költő. Kora legműveltebb emberének számított, mert poeta doctus volt, 8-9 nyelven beszélt. Verseinek nagy része újlatin művek fordítása. Költészetét ciklusokba rendezte, melyek lelki önéletrajzok is egyben. A Balassa-kódex mintájául Petrarca Daloskönyve szolgált. Szerkesztésében fontos szerepet szánt a középkori és a petrarkista hagyományokból ismert számmisztikának (pl. Szentháromságra és Krisztusra utaló 3-as szám).
Első 66 verse 2 részre osztható:
1. Az első 33 vers a házassága előtti versek (Anna-versek), melyet egy vallásos költemény zár (Kiben bűne bocsánatáért könyörgett)
2. Következő 33 vers a házassága után keletkezett Júlia-versek, melyet az Ó én édes hazám kezdetű vers zár le.
A következő 33 vers istenes vers, de ez nem teljes ciklus. Művet az irodalomtudomány tematikus sorrendbe sorolja:
– szerelmes versek
– istenes versek
– vitézi versek
Balassi költeményei már szövegversek, önállóan is megállják helyüket, bár még mindig nagy szerepet kap benne a zeneiség, a ritmus, a rím, és a költői képek. Kompozíciós felépítés jellemzi verseit. Költészetének első szakaszár a szimmetrikus, 3 pillérre épülő kompozíció a jellemző, később az aranymetszés aszimmetrikus arányait használja.

5. Vitézi versek

Balassi számára a vitézi élet és életforma egyértelműen a megnyugvást és az értéket jelenti. Személyes életében és küzdelmeiben eligazodni nem tudó költő a végvári harcokban találja meg az egyértelműséget; itt tudja, mi a küzdelem célja, ki az ellenfél és ki a jó barát. Az értékrend letisztultságán és zártságán is.

6. Egy katonaének (In laudem confiniorum – A végek dicsérete)

Emléket állít Egernek, a vitézi életforma már eltűnő hőskorának, s önmagának is. Felépítésében mellé- és fölérendeltség található, a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje. s uralkodó szerkesztési elve a „hárompillérű verskompozíció”. Ez a három pillér az 1., 5. és 9. vsz. Az 1. vsz. szónoki kérdése magában rejti a választ is: a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. A költemény címzettjei a vitézek: nemcsak róluk, hozzájuk is szól a vers.
A következő 3 vsz. (2-4.) az első strófa állítását igazolja. Mozgalmas képek sorozatában jeleníti meg a végvári vitézek életének mozzanatait: a harci kedvet, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, a párviadalokat. Nem titkolja a vitézi élet keménységét és veszélyességét sem.
Ezt a gondolatmenetet fejleszti tovább az 5. vsz., a második pillér. Az 5. strófában a katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Szerkezetileg a vers középpontjába emeli ezt a vsz.-ot, melyben a vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti; emberség és vitézség – a 16. századi magyar humanista, reneszánsz világnézetnek ezek az erkölcsi értékei.
Az jó hírért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak,
Midőn, mint jó solymok mezőn széllel járnak, vagdalkoznak, futtatnak.

A következő szerkezeti egységben (6-8. vsz.) ismét mozzanatos képek peregnek előttünk a katonaéletből, azzal a különbséggel, hogy itt inkább ennek az életnek az árnyoldalai kerülnek előtérbe: éhség, szomjúság, halál. Szembetűnő a hangulati-tartalmi ellentét a 4. és a 8. vsz.-ok zárásaiban: a 4. vsz. utolsó sora a csataviselés utáni elnyugvást jelöli, míg a 8. vsz.-é az örök elnyugvást, hősi halált tudatja.
A 9. vsz., a harmadik pillér zengi az ifjú vitézeknek megvalósult hírnevét, örök dicsőségét.
Az utolsó sorban a költő fájdalmasan kíván áldást és hadi szerencsét a katonáknak.

7. Búcsúja hazájától

A Balassa-kódex 66. verse. Lengyelországban való bujdosása előtt írta, a ciklust lezáró stílszerű búcsúzás. Az itt hagyni kényszerült legfőbb értékek, szépségek összefoglaló felsorolása, mely Balassi értékrendjét tükrözi.
Az 1. vsz. a hazától való búcsú. Az „édes hazám” jelző szerkezetet Balassi használja először. Ritka a magyar irodalomban. (Hasonlóan nagy erővel József Attila Hazám című szonett ciklusának záró darabjában fordul elő: „Édes hazám, fogadj szívedbe”.)
A 2-6. vsz. a vitézi élettől való búcsúzás: búcsúzik a vitéztársaktól, a lovaktól, az apródoktól, a tájtól.
A 7. vsz.-ban rokonaitól is búcsút vesz. Ettől kezdve az érzések ambivalensek, hiányzik az előző vsz.-ok egyértelműsége. Az ’atyámfia’ kifejezés öccsére, Balassi Ferencre vonatkozik.
A 8. vsz.-ban szerelmeitől búcsúzik.
A töredékben maradt 9. vsz.-ban nevének említése nélkül Júliára utal. A ’szerelmes ellenségem’, ’kegyetlen szerelmem’ oximoronok, az érzés kettősségét hívatottak kifejezni.
Az utolsó vsz. a versek haszontalanságáról szól. A tűzbevetés gesztura humanista toposz, nem kell komolyan venni, hiszen a kézirat nem ég el, s ez szintén humanista toposz. Stilisztikai bravúr, hogy az egyes strófák záró sorában különböző módon búcsúzik el, mely Balassi nyelvgazdagságát bizonyítja.

8. Borivóknak való

A latin és a magyar cím más-más nézőpontot ad a költemény gondolatmenetéhez. Az In laudem verni temporis (A tavaszi idők dicsérete) elsősorban magára az évszakra és annak konvencióira hívja fel a figyelmet (újraéledés, kinyílás, újraéledés; a természet és az ember szoros kapcsolata). A Borivóknak való inkább kordokumentáció: a végvári életmódról, a vitézekről, a legfontosabb tárgyakról (fegyverek) és a lovakról ír.
A tavasz-ének tartalmazza a vitézi énekek motívumait. Pünkösd ünnepét idézi, mikor az emberek a Szentlélek eljövetelét ünneplik. A téma tehát a természet és az ember örömteli megújulása. A mű minden érzékterületet megcéloz (főleg a látást és a hallást), így az érzéki reneszánsz életöröm kifejeződése a legfontosabb összefüggése az embereknek (a végvári vitézeknek) a természettel való harmonikus kapcsolata.
A költemény minden sora látványt tár elénk, a virágzások, a jó szagú mező a szaglás érzékterületét célozzák meg, képzelőerőnk segítségével felidézhetjük a lovak vágtatását és a vigadást. A világ, amit Balassi megrajzolt, az a reneszánsz emberélet örömének lenyomata. A műben túlsúlyban vannak a pozitív jelzők és cselekvések, pl. áldott, szép, gyönyörű.
A gondolatmenetben ugyanúgy panteizmus rejlik, mint A végek dicséretében. (Panteizmus: Isten szétossza magát a természetben.)
A költői megoldások a jelzőhasználatban, az igék megválogatásában, az időszak metaforizálásában, megszemélyesítésében tetten érhetőek. Az alapmetafora „képlete”: a lírai „én” és a lírai „te” örömteli kapcsolata, melyben a „te” nem más, mint a pünkösdi időszak, a tavasz.
A versforma ütemhangsúlyos, már meglévő dallamra íródott, a Fejemet nincsen már nótájára. Az utolsó sor ünnepélyes szimmetriatörése felhívja a figyelmet a szakaszok zárására. A bokorrímek csengő-bongó hangzásai kiegészítik a szöveg egyéb hangeffektusait.
A mű 5 szerkezeti egységre bontható fel. Az első rész az 1. vsz., ez a nyitó tételmondat, egyben a párbeszéd kezdete. A második egység a 2-4. strófáig tart, ami a természetről és a lovakról szól. A harmadik egység az 5-6. vsz., a negyedik pedig a 7. vsz., ahol visszatér a megszólítás. Az utolsó rész a nyolcadik strófa, a szentencia, erkölcsi igazság kinyilvánítása. Tehát a 2-8. strófa pictura, a természet leírása.
A műben követhető analógiák, párhuzamok, ellentétek mind építkező, kinyíló, be nem fejezett folyamatok, melyeknek kimenetele reményt keltő, pozitív.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Arany János - Toldi és Toldi estéje összehasonlító elemzés   » Nemes Nagy Ágnes - Párbeszéd a mai versről   

Nem hasznosHasznos (+12 pont, 18 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor