TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Berzsenyi Dániel (egész tananyag) | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Berzsenyi Dániel (egész tananyag)

Beküldő: Látogató
Irodalom tételek

Berzsenyi Dániel (1776-1836): A magyar Horatiusnak nevezett költő. A magyar felvilágosodás szintéziseit adja, és elindítja a romantikát.

Élete: Egyházashetyén született, nemesi családban. A soproni evangélikus liceumba jár (nem végzi el). 1799-ben feleségül veszi Dukai Takács Zsuzsannát, gazdálkodik. A fiatal pár Sömlyénbe költözik, ahol a vidéki birtokos nemesség életét élik. 1804-Niklára költözik, titokban verselget. 1803-Kis János felfedezi benne a költőt. (3 versét Kazinczynak elküldi)-> Kazinczy bátorítja, leveleznek egymással. 1808-ban maga állít össze kötetet és jelentkezik Kis Jánosnál. 1813-ban, 1816-ban megjelennek verskötetei. 137 verset írt. Költői terméketlenség okai családi problémák. Megismerkedik Szemerével, Kölcseyvel, Vitkoviccsal. 1817-Kölcsey lesújtó bírálata –> jó időre elhallgat benne a költő. Tudományos munkálkodásba kezd. 1825-„Észrevételek Kölcsey recenziójára” méltó válasz volt ez Kölcsey számára. 1830-Az akadémia tagjává választják. Kritikai leveleket, tanulmányokat ír. 1836-Nikla-halála (niklai-remete). 

Költészete: Átmeneti kor alkotója. Klasszicizmus és romantika határán írt. Kettőségek jellemzik munkásságát: életének feldolgozhatatlan problémája. Falun gazdálkodó földesúr költő, művész; Feudális szemléletű ember felvilágosodás, nemzeti haladás; Antik minták követik művészetét elfogadja a kortárs irodalom újítóágát; Kiegyensúlyozottság belső bizonytalanság illetve sóvárgás a harmóniára.

Összegzés: A forma antik, a szelem klasszikus, a nyelv romantikus. Horatius elvét követi, az „aranyközépszert”, ami belenyugvást a rendelt sorsba. „Élj a mának!” Élvezzük bölcsen és okosan az életet, de óvakodjunk a szélsőségektől, nem szabad túlzásba esni, „Carpe diem!” „Ragadd meg a napot!” Költészetét nem tudjuk pontos évszámokhoz kötni –> verseit sokáig csiszolta, javítgatta, többször átdolgozta. Ezért műveit műfaji csoportban tárgyaljuk: óda, elégia, episztola.

Az Ódaköltő Berzsenyi

A magyarokhoz I-II: Téma: a hazafiasság, nemzet fennmaradásáig érzett aggodalom, nemzeti gondolat. Céljuk: a költészettel szolgálni a nemzetet. Mozgósítani, a nemzetet felébreszteni a nemzethalál vagy a szabadcselekvő közösségbe vetett hit. (felrázásával) Címazonosság: két különböző vers, de azonos a megszólítás, a címzett, a téma, a mondanivaló. Berzsenyi nagyon tisztelte az ókori mestert Horatius ódájának címe Ad Romanus (A rómaiakhoz).

A magyarokhoz I: A költemény a múltat és a jelent veti össze: a múlt dicső a jelent pedig erkölcsi züllöttség jellemzi. 
1. vsz. megszólításban már megjelenik az éles szembe állás és az erkölcsi ítélet is. „Romlásnak indult hajdan erős magyar!” A vers címzettje a nemzet a magyarság melyhez E/2. személyben szól.
2. vsz. a múlt helyreállítását idézi „
Budának tornyai állanak”, – Buda vára a függetlenség jelképe -.
3. vsz. ezt a „várat” szórja szét, rombolja le a jelenben „az undok viperafajzatok serege” „Elszórja, hidd el… erkölcsöd undok vipera-fajzatok dúlják fel a várt
4-6. vsz. a következő szerkezeti egységben a múlt tényei sorakoznak: Buda vára szembeszegült a külső hatalmak túlerejével, a nemzetet nem pusztíthatta el a testvérháborúk sem. A nagyság és az erő szilárd alapja a régi erkölcs volt. „Mert régi erkölcs s spártai férfikar küzdött s vezér lett fergetegid között.
7-10. vsz. a következő 4 versszakban a jelen bűneinek felsorolását olvashatjuk. „A lassú halál okozója a belső szétzüllés a tiszta erkölcs eltűnése” (tölgyhasonlat) Legfontosabb vétkek: a hagyományok megvetése, az anyanyelv elhagyása, idegen kultúrák utánzása. 

11-12. vsz. újra a dicső múltról ír: Attila, Árpád és Hunyadi harcait idézi. 13-14. vsz. az utolsó két strófában a „de” ellentétes kötőszót követően hangváltás következik. Az ódai hangot az elégikus váltja fel. Játékszerek vagyunk csupán „Tündér szerencse” kezében, hiszen hajdani nagy és erős birodalmak összeomlottak már.

A magyarokhoz II: Sok mindenben hasonlít párverséhez, de el is tér attól az időszembesítés helyett térbeli áttekintést kapunk. Szerkezete kiegyensúlyozott a 6 versszak két egységre tagolódik. (3-3 vsz.) Az első egységben az uralkodó eszme a rémült, a forrongó világban, háború közepette vetette fel a kérdés a vers: túlélhetjük e mind ezt mi magyarok. Fontos újdonság az előző verssel szemben, hogy a költő itt derülátó, optimista: „nem félek” jelenti ki majd „bátran vigyázom”. A bátor hit alapja a nemzet szilárd egysége „A lélek és a szabad nép” az ősi tiszta erkölcsök tették naggyá és híressé Rómát, Maratont és Buda várát is. „… nem sokáig, hanem lélek tesz csuda dolgokat.

Osztályrészem: Keletkezése elég bonyolult mivel 1799-1808 között folyamatosan csiszolgatta. A Nikolára költözés után keletkezett, még csak 23 éves volt ekkor. Műfaji meghatározása „elégiko-óda”. A címe a következőt jelenti, témamegjelölő, utal arra, hogy a költő elszámol az életével. Témája a versnek a révbe érés illetve „megelégedés”. A költő Horatius és az antik filozófia segítségével próbál fölemelkedni kisszerű életmódján az „aranyközépszert” hirdeti. Szerep azt hiszem soproni diákévei alatt: „Tőle való 12 németet megvertem és a folyóba hánytam és az én szeretőm ez én karjaim közt elalélt…” Eltakart elégedetlenség és rejtett tragikum van a sorok között.
I. rész (1-2. vsz.) „Hajókép”: Horatiustól való. Utal a múlt viharaira. Az élet viharain túljutott heves ifjú élete fordulópontjához ért: felnőtté vált. A biztonság érzése és az ifjúságtól való búcsúzás fájdalma. Ráeszmélt az idő visszafordíthatatlanságára.
II. rész (3-4. vsz.) „A boldog megelégedés illúziója” A boldogsága melletti érvek. Összehasonlítja lakóhelyét az antik tájak pompájával. Felsorolva a számára adatott értéket: anyagi: „kies szőlő”,”arany kalásza”; politikai és jogi: „Szeretet szabadság”. A lezáró kérdő mondat (költői kérdés): elégedetlenségének megnyilvánulása.
III. rész (5-6. vsz.) „Áhított és akart sztoikus nyugalom” A sorsába beletörődő filozofikus lélek gondolatai: „Vessen a végzet, valamerre tetszik.” „Csak”: mindenütt boldog, ha a költészet mellette van. „Vadon!
IV. rész (7. vsz.) A lezárás rajongás és tisztelet a költészetnek. Kitágul a tér Grönland, Sivatag. A művészet mindenütt tartalmassá teszi a létet. Szapphói strófa a formája a műnek. Vers típusát létösszegző költemény, antikizáló ver, múzsaversnek nevezzük.

Az Elégiaköltő Berzsenyi

Niklára költözése idején kezdte írni e műveket, mert elszigeteltséget érzett. Életfilozófiája megváltozik. Alaptémájává a magány és a múlandóság válik. Nem a halálfélelem, inkább az öröm és szépség nélküli élet sivársága, kiégettség jellemezte. Horatius hatása a vágy az „aranyközépszer-re”, a végletektől mentes életre, a harmóniára.

A közelítő tél: 1804-1808 között keletkezett a mű. Az eredeti címe „Ősz”, Kazinczy javaslatára lett a címe „A közelítő tél”. Sokkal kifejezőbb ez a cím, mely már előlegezi a telet és túl is mutat önmagán. Témája a versnek a természet örök körforgására és az emberi élet ellentéte. Az életút delelőjén a költő szembenéz a véggel, mert ekkor mutatkozik, a legtermészetellenesebbnek az elmúlás. A megnyugvás és a végső pusztulás ellentétét mutatja be fájdalmasan.
I. rész (1-3. vsz.) Negatív festés (negáció): a jelent, mint hiányt írja le. Egy pozitív és egy negatív táj jelenik meg. A múl és a jelen áll egymással ellentétben (pl.: szépség megállíthatatlan pusztulási folyamat; zeneiség, dal zeneietlen, néma)
II. rész (4-6. vsz.) ”Általánosítás” Konkrét képek, elvont gondolatok hajlanak át. Megfogalmazódik minden élőlény, hogy egyszeri és egyedüli. Az elrepülés, az elenyészés a lét szétfoszlása a szárnyas időmetaforával kap kifejezést -> az idő=madár. Az élet egy pillanat, a szerelem sincs olyan erős, hogy megállítsa. Rezignált fájdalom melankolikus. A műfaji meghatározása elégia. A vers formáját tekintve három aszklepiadészi és egy glükoni sor. A stílusa a műnek klasszicista. Verselését tekintve 12 szótagos sorok éles metszet. A felvilágosodás természetszemléletes leggyakoribb kifejezése, a kert. Amely lehet szerelem kert, múlandó kert és a sztoikus megnyugvás kertje csak ez teheti a létet elviselhetővé, a sorskert.

Levéltöredék barátnémhoz: 1804-1808 között keletkezett az alkotás. 1803-ban Nikalára költözik: idill helyett elszigeteltnek érzi magát. Ismeretlen a címzett. A cím meghatározása egy töredék, de mégis lezárt egésznek tűnik. Magánbeszédre ad lehetőséget, számvetésre önmagával. A versben önszemlélés, önvizsgálat, önarckép rajzolódik ki. Témáját tekintve számvetés az élettel és a halállal. A vers szerkezete szimmetrikus, középpontban a 3. versszak áll, melyet körbefogja a 2. és a 4. versszak. Az 1. és az 5. strófa, a folyamat kezdete és vége. Címzett megszólítása, kapcsolatteremtés, a barátnét elmelegítő rész csak gusztus. A versszak estéli óráját látatja a magányos költő. Cselekedetei mulatnak ellentétben vele szemben. Ezután elégikus hangvételt kezd a mű, a valóságból a képzelet világába kerül a költő: „Szebb lelki világ szent óráit élem…” A konkrét tájélmény egy kis képben van jelen (nefelejcs). Metaforája „Az emlékezetnek repdeső szárnyain…” A magány állandódul „életem képe ez…” A valósággal szemben a képzelet, az emlékezet nyújt menedéket. Az utolsó strófa a többiekhez képest eggyel több sor.

Episztolák

Költői levél, rendszerint verses formájú, emelkedett hangnemű, tanító szándékú, világnézeti, erkölcsi elvek kifejtésére alkalmas. Berzsenyi egyik legkedveltebb műfaja a verses levél volt. Gyakran irt episztolákat barátaihoz, rokonaihoz, költőtársaihoz, politikusokhoz. Verseskötetét is az episztolák zárják. Ezek a levelek egyrészt valódiak, információt híradást nyújtanak írójukról, másrészt lehetővé teszik Berzsenyi számára, hogy irodalmi tudományos és politikai nézeteit is kifejthesse. Ezekkel az episztolákkal is Horatiust követi. Berzsenyi életkörülményei megváltoztak és talán ennek tudható be, hogy megváltozott a költő műfaji vonzódása. 1808-ban Kazinczy levelezni kezdett vele. Ő biztatta, hogy írjon episztolákat. Kezdetben csak alkalmi episztolái voltak. Ezekben a felvilágosodás racionalista elveit hirdeti. Például: Vandal bölcsességben 1815; Pesti Magyar társasághoz 1815; Vitkovics Mihályhoz 1815; majd megírta Dukai Takács Judithoz 1815-ben episztoláját, melyben a női egyenjogúság fontosságát hirdeti. Az episztolái nem érik el az elégiák színvonalát.

A Magyar Reformkor Irodalmi – Kulturális élete

1819-ben a székesfehérvári színészek bemutatták Kisfaludy Károly a Tatárok Magyarországon című művét. Ez a darab eredeti vitézi játék volt. Hatalmas sikert aratott. Pár nap múlva Kisfaludy megírta az Ilka vagy Nándor-fehérvár bevétele című darabját, ez ismét osztatlan sikert aratott. A sikerek után Pest és Kisfaludy lett az irodalmi élet középpontja. Kisfaludy 1821-ben Aurora címmel évente megjelenő zsebkönyvet indított. Majd Kisfaludy meghalt. A nemzeti önérzetet erősített az irodalom, és megjelent a várva várt eposz, a Zalán futása. Kisfaludy ugyan meghalt, így a Romantikus Triász tagjaihoz, azaz Kisfaludy barátaihoz került minden hatalom az irodalmi életben. A Romantikus Triász: Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály és Bajza József. 1830-ban megkezdte működését a Magyar Tudományos Akadémia. Toldy 1835-től 1861-ig volt a titkára. 1837-ben megnyitotta kapuit a magyar színház. Majd sorra alakultak a színházak. A Magyar színház igazgatója Bajza József lett. Később létrejött a Kisfaludy társaság. Majd Vörösmarty megalapította a Nemzeti kört. (1846-tól Ellenzéki kör)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Katona József: Bánk Bán   » Vörösmarty Mihály és a Csongor és Tünde   

Nem hasznosHasznos (+11 pont, 13 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor