Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Csokonai, felvilágosodás korszaka

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

Csokonai, felvilágosodás korszaka

1773-ban, Debrecenben született, apja borbély-seborvos volt, de fiatalon meghalt. Anyja az elszegényedett családot kosztos diákok tartásával tudta fenntartani.

Debrecen cívis város volt, a polgárosodó parasztság élt itt. Itt volt a református gimnázium, a szellemi élet központja. Ebben az intézményben tanult Csokonai. Nagyon tehetséges, több nyelven beszélő hallgató volt. Önképző kört szervezett, és a nyugati nyelveket felosztották egymás között, így tájékozódtak a világ irodalmában, híreiben. Tanulmányai befejezése után segédtanár lett, a poétai osztályt vezette.

1795-ben kizárták a kollégiumból haladó gondolkodása, tanítási módszerei, fegyelmezetlen gondolkodása miatt, és mert részt vett Martinovics és társai kivégzésén. Lapkiadással próbálkozott, de kudarcot vallott, mert nem támogatták. A lap címe: Diétai magyar múzsa.

(Diéta = országgyűlés) Komáromban megismerkedett Vajda Júliával, egy gazdag gabonakereskedő lányával, el akarta venni feleségül, azonban az apa csak azzal a feltétellel adta volna hozzá, ha állást talál. Csurgón helyettes tanári állást kapott, azonban mire visszament a lányhoz, ő már másnak adta a kezét. Ebből a csalódásból születtek a magyar szerelmi költészet első jelentős alkotásai, a Lilla dalok, mert a lányt verseiben Lillának nevezte. Magányban, szegénységben és súlyos betegen élt (tüdőbeteg), 1802-ben leégett a házuk, és egy alkalommal, amikor temetésen búcsúztatott, verset olvasott fel, megázott, megfázott 1805-ben meghalt. 32 évet élt.

A felvilágosodás eszméi Az estve című költeményben: nagyon művelt ember volt, költészetében megtalálhatók a külföldi stílusirányzatok (barokk, rokokó, francia felvilágosodás eszméi, rousseau-i szentimentalizmus). Verselési technikáját az antik költők verseléséből tanulta. Az antik költök, bölcsek mondásait fejtette ki költészetében, ezen kívül bemutatta a természet tájait, az évszakokat, embereket, ez felvilágosult gondolkodás volt. Az estve című költeményben a „vissza a természetbe” rousseau-i gondolatot fejtette ki. Ezen kívül bemutatta, hogy az ember csak a természetben találja meg a boldogságot, távol a civilizációtól. Az egész költészete az idilli természet és a kegyetlen társadalom szembeállítása.

Első rész: a természet idilli bemutatása, látjuk a nap haldoklását „Haldokló súgári halavánnyá lésznek,”, „Mosolyog a híves szárnyon járó estve;” – ez megszemélyesítés, halljuk a madárkákat, a medve bömbölését, a fülemülét, a pacsirtát, látjuk a vadakat, a farkasokat, hívja a szellőt „Lankadt kebelembe életet öntsetek!”, ilyenkor boldog.

Második rész: „Késsél még, setét éj, komor óráiddal,”, „Úgyis e világba semmi részem nincsen”, az emberek körülöttünk zsibonganak, részegen egymásnak tolonganak, bilincsben van az emberiség keze. „Nem született senki gazdagnak, szegénynek”, nem csikart ki a király dézsmát, nem volt fösvénység, ez rousseau-i gondolkodás.

Harmadik rész: „Óh, áldott természet! óh, csak te vagy nékem”, a természet a birtoka, melynek örökös földesura lett, mihelyt általa embernek született.

Tartózkodó kérelem: udvarló vers, egy lány szerelméért esdekel, aki megégette a szívét, ha viszonozza szerelmét, boldog lesz. Enyhíti szíve fájdalmát.

Kettős ritmusú vers, időmértékes és ütemhangsúlyos verselés, ez a zeneiséget növeli.

4/4, 4/3; 4/4, 4/3. Rímképlete: a, b, a, b – keresztrím. Alliteráció is van benne (két dolgot a költő összevon valamilyen hasonlóság alapján): „Szemeid szép ragyogása / Eleven hajnali tűz,”, „Gyönyörű kis tulipánt!”, ezen kívül a klasszicista stílus: „ambrózia csókkal”, görög ill. keresztény mitológia: „angyali csók”.

A Reményhez: a szerelmi költészet első gyöngyszemei között van, Lillához írta csalódottságában. Nagy r betűvel írja a reményhez szót, mert megszemélyesítette, Lillára gondolt, ő jelentette számára a reményt. Rokokó stílusba írt költemény. A lányt égi magasságokba emelte, tüneménynek, védangyalnak ábrázolta, aki földi halandóval csak játszik, hitegeti, de becsapja, elhagyja. A boldogságot a természet virágaival fejezi ki: „Kertem nárcisokkal végigültetéd”, „Rám ezer virággal / Szórtad a tavaszt”. Az első jaj-nál érezhetjük, hogy baj következik, elhagyta Lilla, elhervadtak a virágok és télbe borul a természet, majd mindenkitől elköszön, Lillától, a költészettől, az élettől, meg akar halni. Teste a földbe, lelke az égbe vágyik: „Kedv, Remények, Lillák, – Isten véletek” – így búcsúzik. A költemény fájdalmas monológ.

A rokokó: stílusirányzat, a barokknak egy kései változata. Csokonai számára a szépség és a boldogság világát jelentette. A mindenapi életérzésen felülemelkedik, égi magaslatokig, a boldogság kifejezésére szolgál, ez a stílus enyelgő, udvarló, szerelmi epekedést fejez ki. Játékos a verselése, a ritmus zeneisége jellemzi, ilyen a Tartózkodó kérelem. Mitológiai alakok szereplenek benne, külső érzékszervekre hat (látásra, hallásra) a rokokó költemény.

Népiesség: Csokonai Petőfinek és Aranynak volt az előfutára a népies költészetben. Képeit a természetből veszi. Verselésére jellemző az ütemhangsúlyos verselés, ami a népköltészetre jellemező.

A Tihanyi Ekhóhoz elemzése: a vers eredeti címe A füredi parton. A természethez fordul magányában. Barátai, Lilla megtagadták. El akar vonulni a zord társadalomból. Mindenkitől távol akar meghalni, mint Rousseau. Ember és polgár akar lenni, ez felvilágosodott gondolkodás. Bízik benne, hogy a jövő felismeri a nagyságát. Szerkezetileg négy részből áll, a versszakok nyolcsorosak, de a nyolcadik sor a hetedik sort ismétli, mint visszhang.

1–2 versszak: az ekhóhoz fordul segítségért, az istenekhez, a nimfákhoz. „Ím kit a sors eddig annyit hánya,” itt ő maga szól az ekhóhoz. A megfogalmazás nyelvi eszközei a szentimentalizmus irányzatának ismert motívumai: a halovány holdnak fényén elhagyottan sírva sír, elpusztult reményét jajgatja el. A két strófa a boldogság és a boldogtalanság, a kitaszítottság és a vigasztaló társaság ellentéteit feszíti egymással szembe.

3–6 versszak: a zordon erdőkhöz, durva bércekhez szól, a természet is barátságtalan, de több érzéssel bírnak, mint az embertársaink. Kitaszították az emberek maguk közül, a barátai elhagyták, közömbösek, Lilla is elhagyta.

7–9 és a 10. versszak 2. soráig: el akar vonulni az emberi társadalomból, azonosul Rousseau-val. Ember és polgár akar lenni, ez felvilágosult gondolkodás. Szent magányosságban fog élni és meghalni.

Utolsó hat sor: bízik benne, hogy az utókor felleli sírját.

Klasszicizmus: az antik görög és római művészetet tekintették példaképnek, követendőnek. Ezeknek elemzése volt a céljuk. Racionalisták voltak, hittek a józan ész diadalában. A tartalom és a forma egységét hirdették, ami azt jelenti, hogy szép legyen, de neveljen is. A klasszicizmus művészetelmélete merev művészeti szabályokat alkotott, ilyen volt pl. a „hármas egység”. Legfőbb műfajai az eposz, tragédia, óda, epigramma, de megtalálhatók a tanító irodalom különböző műfajai is (pl. állatregény, szatíra).

Szentimentalizmus: itt az érzelmek dominálnak, szemben a túlzott racionalizmussal. A polgárság felerősödésével lázad az elavult középkorral szemben, az érzelmek felszabadítását hirdeti. Kifejezi a szenvedélyes szerelemet, a boldogtalanságot, a természet szeretetét. A szentimentalizmus irodalmának tipikus szereplői, bár érzelemben rendkívül gazdagok, valójában cselekvésképtelenek, csak szenvedni, gyötrődni, lemondani tudnak. A líra a leggyakoribb műneme, műfaja az elégia, a napló (egyes szám első személyben íródott) és a levélregény.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Arany lírája a Szabadságharc után   » Örkény István: Egyperces novellák   

Nem hasznosHasznos (+21 pont, 25 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor