Érettségi Portál 2018

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Daniel Defoe – Robinson Crusoe

Beküldő: RikaToth
Irodalom tételek

Beküldte: Rika Tóth

A felvilágosodás

„ Sapere Aude!- Merj gondolkodni!”

A felvilágosodás a 18. században terjedt el és teljesedett ki Franciaországban, majd az egész kontinensen. A felvilágosodás tehát a 18. század meghatározó korszelleme, eszmerendszere volt. Az európai filozófia történetében ez a vallási kötöttségektől mentes gondolkodás hosszú történeti fejlődés eredménye. Az új világszemlélet új gondolkodói magatartást is eredményezett: a józan emberi ész szabadságát, az évszázados tekintélyelvek kötöttségével szemben a gondolkodás merészségét.

A felvilágosodás eszmerendszerének egyik forrása az angol filozófia volt. Az angol Bacon, Locke és David Hume dolgozták ki az ún. empirikus ismeretelméleti módszert, felfogást, Szerintük a világ tudományos megismerése az érzéki tapasztalaton nyugszik. A tudós feladata a tapasztalati adatok ésszerű feldolgozása, az igazság próbaköve pedig kísérlet. Az empirizmus szerint az ismereteink végső forrása a tapasztalat, az érzékelés.

Módszere az indukció: az egyes adatokból a tudományos általánosításhoz való eljutás. A valóság megismerésének az útja szemben áll a vallásos kinyilatkoztatáson alapuló hittel.

A felvilágosodás egy másik kiindulópontja a racionalizmus. Az újkori racionalizmus alapelveit a francia Descartes dolgozta ki az Értekezés a módszerről c. tanulmányában. Descartes a matematikát tartotta a legtökéletesebb tudománynak. Úgy gondolta, hogy minden más tudományt a matematika mintájára kell felépíteni. Azt hirdette, hogy az értelem, a ráció ismereteink végső forrása. Ismeretelméletének kiinduló tétele volt: „Gondolkodom, tehát vagyok!”(Cogito, ergo sum). Az empirikus indukcióval szemben Descartes-nál a dedukciónak van kiemelt jelentősége.

Dedukció: az általánostól kell eljutni az egyes, az egyedi megismeréshez.

A józan ész világosságát szembe állították a középkori vallásos gondolkodás sötétségével. A felvilágosodás gondolkodói az emberi ész ítélőszéke elé állítottak mindent, s ami ésszerűtlennek bizonyult az elvetették. Mindenek előtt elvetették a vallásos dogmákat, hittételeket és babonás hiedelmeket, mégsem lettek vallástalanok. Kidolgozták az ún. deista felfogást. A deizmus értelmében isten teremtette a világot, de tovább nem avatkozik be a világ működésébe. Így tehát nincsen szükség egyházra.

A felvilágosítók különös hangsúlyt helyeztek a szabadság, az egyenlőség, a testvériség demokratikus értékeire, eszményeire. Hittek ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításában. Ezek az új eszmék elvezettek a francia forradalomhoz.

Az angol próza

A 18. sz. első felében az angol próza teljesítménye a legszámottevőbbek. A modern regény születik meg ebben az időszakban. Az angol regény elsőként dolgozza ki azokat a regényforma-változatokat, melyekben végtelen gazdag, érdekes életanyag és gondolatmennyiség jelenhet meg. Nagy tömegben láttak napvilágot önéletrajzok, naplók, úti beszámolók, „igaz történetek” tengerészek valószínűtlen hánytatásairól, kalózok meghökkentő rémtörténeteiről, cselédlányok szerelmi kiszolgáltatottságáról, lelenc gyerekek szerencsétlen vagy sikeres kalandjairól. A líra költészet háttérbe szorulásával a korszak meghatározó alkotói a regényírók.

Daniel Defoe élete:

Daniel Defoe kb. 400 művében főleg a felnőttek erkölcsi jobbítását, nemesítését kívánta szolgálni. Az angol puritán kispolgárság erkölcsi eszményeinek kifejezője volt.

1660-ban Londonban született kispolgári családban. Édesapja gyertyaöntő, majd mészárosmester, aki szigorúan vallásos szellemében nevelte. Iskolái elvégzése után kereskedő lett. Később felhagyott üzleti tevékenységével, írni kezdett. Részt vett Anglia belpolitikai harcaiban. 1714 után hátat fordított a közéletnek, s haláláig visszavonultan élt feleségével és 7 gyermekével, de eközben is fáradhatatlanul dolgozott.

Puritán: szigorú erkölcsi tisztaságot követelő angol protestáns vallási mozgalom híve.
Pamflet: gúnyirat; többnyire személyes, olykor alantas támadás valaki vagy valami ellen. Főként az újságírás műfaja.

Robinson Crusoe:

Defoe fő műve a Robinson Crusoe élete és különösen meglepő kalandjai, a saját korában is hatalmas sikert ért el.

A valószerű fikció Defoe regényének fő ismérve. Egyes szám első személyben maga beszéli el történetét, s így önéletrajzként hat a regény szövege. Az író nem vállalja a mindent tudó elbeszélő szerepét, az események előadását rábízza a hősére. Az pedig apró, realisztikus részletek sokaságával, precíz dátumokkal, a szigeten vezetett naplójának közreadásával, kitűnő megfigyelőképességével és bámulatos memóriájával teszi hihetővé a beszámolót. Mindehhez járul még a stílus közvetlensége, a meggyőződést szolgáló egyszersége, eszköztelensége: sehol egy szókép, hasonlat vagy díszítőelem nem található.

Robinson Crusoe konokul szembeszállva szülei vágyával, tanácsaival, kalandvágyból megszökik otthonából, 19 éves korában egy Londonba induló hajó fedélzetére lép. Már a legelső útján hajótörést szenved. Később kalózok fogságába kerül, majd Brazíliában jelentős vagyont szerez dohány-és cukornádültetvényeivel. A gazdagodás utáni mértéktelen vágya rabszolga-kereskedésbe hajszolná, de ez a vállalkozása végzetessé válik. Ekkor következik be az a hajókatasztrófa, mely Robinsont egy ismeretlen, lakatlan szigetre juttatja. Csaknem egy emberöltőnyi időt-pontosan 28 év, 2 hónap és 19 napot- kénytelen a főhős új világában eltölteni, s ennek eseményei a regényt az angol puritán kispolgár valóságos hőskölteményévé avatják. Robinson „ipart”, „mezőgazdaságot” honosít meg a szigetén. Számkivetettségének 24. évében gyötrő magánya is megszűnik: a kannibálok fogságából megszabadít egy fiatal bennszülöttet. Pénteknek nevezi el, mert pénteki napon mentette meg. egy a sziget közelében történő matrózlázadást leleményesen kihasználva főhős visszatérhet Angliába. Eladja jól jövedelmező brazíliai ültetvényét és gazdag ember lesz, akin csak tud, segít.

Robinzonád: a kalandregény egyik válfaja. Olyan igaznak feltüntetett története, melynek utazó hőse lakatlan szigetre vagy valamilyen más elzárt helyre vetődik, s ott megszervezi életét. A robinzonád egyes estekben összekapcsolódhat társadalmi-politikai utópiával is.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Gogol: A köpönyeg   » Arany János balladái (III)   

Nem hasznosHasznos (0 pont, 2 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor