TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Dante: Isteni színjáték - Irodalom Tételek | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Dante: Isteni színjáték

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

Dante: Isteni színjáték

Egy Beatricéhoz méltóbb ének az Isteni színjáték (Divina Commedia), hiszen az õ dicsõségét is ünnepelte ebben a hatalmas költeményben. Az 1307. és 1320. közötti idõt kell az Isteni színjáték keletkezési idejének tartanunk, kitûnõ magyar fordítását Babits Mihály készítette. Mûfaja: epikus keretbe állított, lírai elemekkel átszõtt, filozófiai gondolatokra épülõ, drámai elemekkel rendelkezõ eposz. Azért nevezte Dante komédiának, mert viszontagságosan kezdõdik, de szerencsés megoldással ér véget. “Firenzei nyelven” írta, s ezzel akarta megteremteni az olasz irodalmi nyelvet. Joggal nevezik a középkor enciklopédiájának: Dante, a tudós beledolgozta mûvébe az akkori kultúra egész birodalmát, de mindezt egyéni élménnyé avatva, egységes világképpé formálta, s mûvészi kompozícióba építette.
Témája: a lírai én túlvilági “utazása”. Nagyszabású vízió keretében járja be a keresztény vallás túlvilági tartományait, a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot. Dante maga és az emberi nem boldogságát keresi, azt az allegorikus utat mutatja be, hogyan tisztulhat meg az emberi lélek a bûnöktõl. A hatalmas mû szerkezetében határozott rend uralkodik. Száz énekbõl áll és ezek úgy oszlanak három egységre, hogy a bevezetésen kívül mindegyik 33-33 (tehát 99) éneket foglal magában. Az egyes másvilági birodalmak szintén 3*3 részbõl épülnek fel: kilenc körbõl, kilenc gyûrûbõl és kilenc égbõl. Háromszoros technikából fonódik össze a költemény, úgy, hogy egy-egy strófa középsõ sora rímel a következõ versszak elsõ és harmadik sorával (rímképlete aba-bcb-cdc…). A hármas és kilences számnak misztikus értelme van: a három a Szentháromságra, a kilenc pedig Beatricére utal.
A túlvilági tájakat a XIII. és a XIV. századi Itália és a történelem emlékezetes szereplõi népesítik be. Hõse 35 éves korában eltévedt az élet sûrû vadonjában, mert elvesztette és elhagyta Beatricét, a tökéletességet. Fel szeretne jutni az erény dombjára, de három allegorikus vadállat útját állja: a kéjvágy párduca, az erõszak oroszlánja és a kapzsiság nõstényfarkasa. A halott mennyei szerelmes, Beatrice leszáll az égbõl a Pokol tornácára megkérni Vergiliust, hogy legyen segítségére a sírva kesergõ léleknek. A nagy római költõ kalauzolja végig a mû fõszereplõjét a Poklon át s õ lesz kísérõje a Purgatóriumban is. De csak a földi Paradicsomig kísérheti el, itt már Beatrice veszi át az õ szerepét és vezeti ezután a mennyei Paradicsomba földi szerelmesét az Isten látásáig. Pontosan tudósít az indulás idõpontjáról (1300. nagycsütörtök éjjele), a túlvilágon tartózkodás óráiról, az égi Paradicsomba való megérkezésrõl (1300. Húsvét hetének szerdája).
Az Isteni színjáték elemzése: A Pokolban nyerik el a földi bûnök, gonoszságok büntetésüket. A meghalt bûnösök itt szenvednek, bár valódi testük fent, a földben van. A mû hõse érdeklõdõ kíváncsisággal járja a kárhozottak birodalmát, mindent tudni szeretne. Kutatja a híres embereket, elsõsorban honfitársaival, “latinokkal” szeretne találkozni. Hírt akar vinni róluk az élõknek, hogy figyelmeztesse földi kortársait a bûnök riasztó következményeire. Elismeri a büntetés jogosságát, de részvétet, szánalmat kelt szívében a sokfajta szenvedés. Paolo és Francesca történetét hallva ájultan esik össze. Francesca maga meséli el tragikus végû szerelmüket. Férje fivérével, Paoloval együtt szerelmi lángra lobbantak egymás iránt. A férj bosszút állt rajtuk, s mindkettõjüket megölte. Õ a testvérgyilkosok poklában van jelenleg. Francesca ajkáról háromszor jajdul fel a szerelem szó, hiszen ez volt csupán a bûnük. A költõt meghatotta a szerelmesek sorsa, együttérzett velük, hiszen maga is érezte a szerelem gyötrõ kínjait. A Pokol lakói tisztában vannak bûneik súlyosságával, egy részük szégyenkezik, átkozza ostobaságát, de vannak olyan lelkek is, akik büszkén viselik sorsukat, s a Pokolban sem adják fel gõgjüket. Dante a teológus tudásának mércéjével rangsorolja a bûnöket és szabja ki az érte járó szenvedéseket. Rend és hierarchia uralkodik a Pokolban is. 14 fokozata van például a csalásnak. A bûnösök a következõ öt nagy csoportra oszthatók: mértéktelenek, eretnekek, erõszakosok, csalók és árulók. A Pokol tornácán találkozik a kereszteletlenekkel, Vergiliussal, Homérosszal, Horatiusszal, Ovidiusszal és Lucanusszal. A Pokol legmélyebb helyén, a Föld középpontjában áll, félig jégbe fagyva a háromfejû Lucifer. Három szájával tépi a három legfõbb árulót. Leginkább Júdást gyötri, ki Jézust árulta el. Másik két szájában szenved Brutus és Cassius, Julius Caesar gyilkosai. Odüsszeusszal a rossz, hamis tanácsadók között találkozik. Odüsszeusz bûnét (Trója elfoglalását a faló segítségével) meg sem említi: benne a világot megismerni vágyó hõst csodálja. A költõ ismeri a homéroszi eposz hõsének tetteit, de most életének további sorsa és halála érdekli. A történet: húsz évi távollét után Itáliába hazatérve Odüsszeusz képtelen volt élvezni a jómódot, a kényelmet. Régi vágya a világ megismerésének óhaja újra útra kényszeríti. Az antik felfogás szerint Herkules oszlopa Giblaltárnál a világ végét jelenti, azon túl tilos volt hajózni. Odüsszeusz mégis túlmegy a szoroson és a Föld másik féltekéjére jut ki. Az a hegy, amit a messzeségbõl megpillantottak, a Purgatórium hegye lehetett, oda azonban nem lehet élõ embernek tengeren eljutnia. Ezért pusztult el a viharban Odüsszeusz hajója.
Fõ mûve egyszerre összefoglalás és új kezdeményezés. Összegzi az egész középkor világképét, de már nemzeti nyelven. Eszmerendszere keresztény, de az antik kultúrát is felidézi, s ily módon elõkészíti a reneszánszot. Középkori vonásai: számmisztika, bûnök igazságos elítélése, mûfaj, nyelve, a holt lelkek éreznek és mozognak. Reneszánsz vonás: beteljesült szerelem (Paolo és Francesca), ókori irodalmi szereplõk felvonultatása, Odüsszeusz megjelenése. Dante felismeri, hogy olyan emberekre van szükség, akiknek tudásvágya van.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Arany János élete (1817-1882)   » Arany János balladái (I)   

Nem hasznosHasznos (+16 pont, 22 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor