Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Babits Mihály a XIX. és a XX. század fordulóján élt. Óriási műveltségű költő, regényíró, műfordító és irodalmi vezéralak volt. A Nyugat első nemzedékének tagja. A pesti egyetemen bölcsészkaron filozófusnak készült. Tagja a Négyesy féle stílusgyakorlat társaságnak. Filozofikus költő volt. Azt vallotta, hogy a művészet a művészetért (L’art pour l’art). Célja, hogy megmutassa a művészet sokszínűségét. Munkásságát négy szakaszra oszthatjuk.

Az első szakasz a pályakezdés éve ez az 1910-es éveket jelöli. Ebben az időszakban keletkezett a Levelek Iris koszorújáról valamint a Herceg hátha megjön a tél is című kötetei. A sokszínűség jellemzi ezeket a köteteket. Ez a témákban, stílusirányzatokban (szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió), versformákban és műfajokban nyilvánul meg.

A pályakezdés éveiben keletkezett az In Horatium című költemény. A Levelek Iris koszorújáról kötet bevezető verse. A cím azt jelenti, hogy Horatius modorában. Ennek megfelelően alkaioszi-strófában írta meg a verset. Azonban a cím jelentheti azt is, hogy Horatius-szal szemben. A költő Horatius-szal ellentétben úgy gondolja, hogy a költőnek nem kell megelégednie. A költemény elején Horatiustól idéz. Ugyanúgy, mint Horatius, ő is csak a műveltekhez szól.

A Levelek Iris koszorújáról kötet záró verse, annak ellenére, hogy ez keletkezett a legkorábban a Lírikus epilógja címet viseli. Szonett formájú, ez a legszabályosabb lírai versforma. Azonban szomorú, fájdalmas hangú, tehát a költemény egy elégia. A vers fő gondolata, hogy Babits csak a belső világról képes írni, noha mindenről szeretne. Ellentétre épül a költemény, a vágy és a valóság ellentétére. Dió hasonlattal fejezi ki, hogy zártnak érzi világát „vak dióként dióban zárva lenni”. Babits úgy véli, hogy az énnek nehéz kitörni saját világából, sőt meg is kérdőjelezi az énen kívüli világ létét. Ezen a szubjektív idealizmus hatása érződik.

Az esti kérdés című költemény szintén az első korszakban keletkezett. Ez egy filozófiai vers, ugyanis filozófiai kérdésre keresi a választ: „ez a sok szépség mind mire való?”. A kérdésre választ nem ad, viszont a költeményben halmozott szépségek válaszolnak: a művészet, a szépség elűzheti a haláltól való félelmet.

Munkásságának második szakasza a háború idejére esett, ez a ’20-as évek költészetét jelenti. Ebben az időszakban a történelmi események hatására belátja, hogy nem lehet apolitikus. Rájön, hogy „nem zárkózhat be a művészet elefántcsonttornyába”. Az I. világháború kitörése véget vetett elzárkózásának, a háború ellen felemeli a szavát, noha eddig nem foglalkozott a politikával.

A Május huszonhárom Rákospalotán című költeménye az első olyan, amelyben

megjelenik a politika. A költemény megírásának ihletője az 1912-es tragikus tüntetés, az úgynevezett vérvörös csütörtök. A költemény két részre bontható. Az első részben a városperemi újpesti idill nyugalma jelenik meg. Változtathatatlan jelen idejűsége kerül szembe a változtatás szükségességével.

A Húsvét előtt című költemény Babits legnagyobb háborúellenes verse. A cím egy időszakot jelöl, a feltámadás előtti időszakot. Ez tehát valamilyen változást sugall, illetve azt is, hogy Babits bízik a feltámadásban. A költemény fő gondolata, hogy elég volt már a háborúból, legyen béke. Babits többszöri próbálkozás után jut el a fő gondolathoz. Ez feszültséget teremt. Az első gondolati egységben zaklatott a hang, ókori antik sorformákat használ. E/1 előadásmódú. A második gondolati egységre a zaklatott hang megnyugszik, a verselés hangsúlyossá válik. Általában megbékülést hirdet a refrénnel. T/1 előadásmódra vált. A költemény rapszodikus, a szinte önkívületi állapotban lévő Babits érzelmei szétfeszítik a szabályos kereteket.

A Fortissimo című költemény szintén a ’10-es években keletkezett. Ugyanúgy mint a Húsvét előtt szintén háború ellenes vers. A cím egy zenei műszó, jelentése: erőteljesen. Így a cím tulajdonképpen egy felszólítás. A költemény fő gondolata, hogy felhívja Isten figyelmét a háborúra, illetve, hogy tegyen valamit ellene. A költemény az alvó Isten képével indul. Babits először az anyákat szólítja, hogy sírásukkal ébresszék fel. A második gondolati egységben már Istent fenyegeti a férfiak nevében. A megszólaló annyira kétségbeesett, hogy Isten létét is megtagadja. A verszárlat egy önkínzó feloldás. Érezhető, hogy a megszólaló szenved. Úgy érzi, hogy nem csak Isten süket, hanem az egész világ.

Költészetének utolsó szakasza a ’20-as, ’30-as évek. Meghurcolják, mert egyetemi tanár lett. Számos irodalmi társaságból is kizárják. Mindezek hatására Babits elfordul a közélettől a magánélete felé. Tehát újra az elzárkózás jellemzi Babits magatartását.

A gazda bekeríti házát című költemény a ’20-as években keletkezett, amikor Babits magatartására újra a bezárkózás volt jellemző. Ezt a viselkedést sugallja már a költemény címe is. Továbbá jelentheti még Babits esztergomi nyaralóját is, ahová valóban bezárkózott. Metaforákkal mutatja be elzárkózását. Például a léckatonáim kifejezés is az elfordulást jelentik. A „sün-életem” metaforával kitűnően érzékelteti a magába forduló, védekező Babitsot. Kimondja, hogy ebben a háborgó világban csak a természet őriz valami szépet. Hisz a világ barbár, gyilkos, zajos, kegyetlen. S ebben a világban szeretné a költő őrizni a múlt értékeit. A költeményben megfogalmazza feladatát is: „te csak maradj a tavaly őre”. Tehát a költő feladata a múlt értékeinek őrzése. A verszárlatban egy bizakodó hang szólal meg: „léckatonáid helyén élő orgona / hívja a jövendő méheit.”. Tehát Babits bízik egy jobb jövőben.

Babits költészetének utolsó korszaka ’30-tól haláláig tartott. ’29-től a Nyugat főszerkesztőjeként dolgozott. A Baumgarten alapítvány kurátora is lett. Tehát elismert, nagybecsű költő lett. DE! ’34-től beteg, majd megtudja, hogy gégerákja van. Érezhető, hogy az I. világháborút még egy háború fog követni. Mindennek hatására Babits érzi, hogy figyelmeztetni kell a veszélyre, így a próféták szerepét vállalja (Jeremiás, Jónás). Babits, Adyhoz hasonlóan, értékőrzést vállal.

A Mint különös hírmondó című vers költészetének utolsó korszakában keletkezett. A költemény fő gondolata egy paradoxon: különös hírmondó, hisz nem tud híreket. A mindennapi apró-cseprő dolgokkal ő nem foglalkozik, ezek fölé emelkedik. Csak a lényegre, a természet változatlanságára figyel, s kötelességének érzi erre felhívni az emberek figyelmét is.

Az ősz és tavasz között című költemény is költészetének utolsó korszakában keletkezett. A címben már megjelenő elmúlás a költemény témája. Tulajdonképpen számvetés életével.

A Jónás könyve című költemény is a ’30-as években keletkezett. Amikor a világot a világháborús készülődés jellemezte. Babits reagál a történésekre. A Jónás könyve egy elbeszélő költemény, tehát cselekménye van, de ezt nagyfokú költőiség jellemzi. Ahogy már a cím is sejteti egy bibliai történetet dolgoz fel, az Ószövetség egyik történetét. Babits nagyjából hűen követi a történetet: Jónás feladatot kap az Úrtól, hogy menjen Ninivébe prédikálni, Jónás menekülne a feladat elől, végül mégis elmegy Ninivébe. Eltérések is találhatóak a bibliai történettől: Babitsnál a tengeri vihar leírása részletesebb, A Bibliában Jónás vállalja bűneit, Babitsnál nem, a Bibliában a cet és Jónás kapcsolata kölcsönösen rossz, míg Babitsnál védi Jónást a cet, a Bibliában a niniveiek kinevetik Jónást, Babitsnál megfogadják szavait. A költemény fő gondolata, hogy a küldetést vállalni kell. A bűnök ellen szólni kell akkor is, ha szavainknak nincs hatása, értelme.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Ady Endre - Halál versek   » Babits Mihály Jónás Könyve Elemzés   

Nem hasznosHasznos (+4 pont, 6 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor