Érettségi Portál 2015

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Gogol: A köpönyeg

Beküldő: Dodo11
Irodalom tételek

A REALIZMUS
– a romantikával egy időben született
– forrása a csalódás az illúzióvesztés
– a realista írók szembefordulnak saját korukkal
– a realisták tisztelik az apró részleteket is
– a realizmus lényege a szereplők lelki világának föltárása
– a realista író nem a képzeletére támaszkodik, hanem a valóság pontos megfigyelésére
– a realista stílust a tárgyilagos, higgadt, részletező előadásmód jellemzi
– a realizmus uralkodó műfaja: a regény és a novella
– az új művészeti törekvéseket megnevező szó, a “realizmus” első ízben egy festészeti kiállításon szerepelt
– 1855-ben Courbert egy párizsi bódéban mutatta be képeit, s a kiállításának ezt a címet adta: “A realizmus”

AZ OROSZ REALIZMUS VILÁGA

– a 19. század az orosz irodalom fénykora
– Oroszországban a társadalom feudális megrekedtsége miatt nem volt még erős, művelt polgári osztály
– a cári rendszer áttekinthetetlen bürokratizmusa, s az ország siralmas helyzete lett a mind erőteljesebben kibontakozó orosz realizmus legfőbb témája
– az orosz regényírók fedezték fel és ábrázolták elsőként a szegényeket, az alázatosokat, a megalázottakat, a cári rendszer deformált kiszolgálóit és kiszolgáltatott áldozatait
– az orosz realista írók művei jórészt arról szólnak, hogy hogyan nem szabad, hogyan nem érdemes élni
– hőseik afféle “fölösleges” emberek pl. hivatalnokok

NYIKOLAJ VASZILJEVICS GOGOL
1808-1852
– 1808 április 1-én született Szorocsinciben
– édesapja tisztviselőként dolgozott
– Gogol gyermekkorát Vasziljevkában töltötte
– apja szenvedélyesen szerette a színházat, s ukrán nyelven verseket írt
– gimnáziumi tanulmányait Nyezsinben végezte (1821-1828)
– már diákként verseket írogatott, vonzódott a festészethez különösen kitűnt a vígjátékokban megmutatkozó komikai tehetségével
– 1828-ban nagy reményekkel érkezett Pétervárra
– egy rövid ideig tartó németországi utazás után állami szolgálatba lépett: segédírnoki állást kapott havi 50 rubel fizetéssel
– fizetéséből alig tudott megélni
– kereset-kiegészítésként fordult az irodalomhoz
– 1830-ban megjelent egy “ukrán ” elbeszélése
– megismerkedett és összebarátkozott Zsukovszkijjal és Puskinnal
– otthagyta hivatalnoki állását
– első jelentős műve egy kétkötetes elbeszélés-gyűjtemény: a Tanyai esték (eredeti címe: Esték egy gyikanykai tanyán
– 1834-ben elnyerte a pétervári egyetemen a középkori történelmi tanszék adjunktusi állását, egy év múlva leköszönt
– 1835-től élete végéig csak az irodalomnak élt
– 1835-ben még egy kötete hagyta el a sajtót, az Arabeszkek című
– a pétervári csalódásokból, kiábrándulásokból fakadó kisember-novellák, az ún. pétervári elbeszélések egy-két darabja itt látott napvilágot
– későbbi hivatalnok-novellák közül jelentős Az orr (1836), A köpönyeg (1842), A revizor
– utóbbi művében a hivatalos körök oroszország megrágalmazását látták
– Gogol 1836 júniusában külföldre utazott
– ezekben az esztendőkben írta meg utolsó és minden eddigit betetőző művét: Holt lelkek címmel (1835-1852)
– 1841 őszén hazautazott Moszkvába, hogy könyve kiadásához megszerezze a cenzúra engedélyét
-1842-ben jelent meg a regény “Csicsikov útkalandjai avagy a holt lelkek”
– a Holt lelkek “megrázta egész Oroszországot” s újra az író ellen hangolta a közvéleményt
– visszatért külföldre
– a következő 6 év vándorlások között telt el
– önvád gyötörte az orosz világ sötét ábrázolásáért, s a folytatásban ki akarta engesztelni olvasóit
– utolsó éveit már súlyos depresszióban, a világtól elzárkózva töltötte
– halála előtt 8 nappal elégette a Holt lelkek második részének teljes kéziratát, tíz év munkáját
– 1852-ben Moszkvában halt meg

Gogol teremtette meg az orosz realizmust. Több műfajban is alkotott,írt regényt,novellát és drámát is.
Gogol A köpönyeg (1842) című groteszk elbeszélése az egyik legismertebb hivatalnok-novella a korszakból. A köpönyegben Gogol egy csinovnyik, azaz orosz hivatalnok, Akakij Akakijevics Basmacskin történetét meséli el. Már maga a név (Basmacskin) is beszédes, mert oroszul cipőt jelent, és arra utal, hogy a hivatalnokot eltapossák, amúgy is jelentéktelen életében még jobban megnyomorítják. A történet cselekménye igen egyszerű: egy senkitől
meg nem hallgatott, magányos, megnyomorított kisember észrevétlenül meghal bánatában ellopott köpönyege miatt, amire csak több hónapos nélkülözés árán tudta összegyűjteni a pénzt.

A köpönyeg

(1842)

Hivatalnok novella, amit többször átdolgozott, kiegészített, míg végleges
formáját el nem nyerte. A mű hangvétele és ábrázolásmódja groteszk. A
groteszk a komikumnak egy fajtája,amely szélsőséges elemek együttes hatásával vált ki nevetséges hatást. Így például lehet valami egyszerre torz,rút
vagy borzalmas,ugyanakkor mulatságos,kedves, bájos. Összhatásában adják
ezek a groteszket. A Köpönyeg témája nem mulatságos,a komikus,illetve
groteszk hatást az előadásmód váltja ki. Stílusirányzatát tekintve kritikai
realista. Ábrázolja a valóságot, azaz a kora orosz társadalmát,elsősorban a városi életet és a kishivatalnokok helyzetét tükrözi. Bírálja a valóságot. Szereplői típusok vannak benne,így a főszereplő Akakij Akakijevics a kis hivatalnok típusának szerepét tölti be. Petrovics, a szabó, a nagyhatalmú elöljáró. Stílusára jellemző a részletező, aprólékos leírás. Gogol megpróbálja a történetet kívül szemlélni, hangvétele objektív,de a végső megoldásban együtt érez hősével.

Akakij Akakijevics tragikomikus sorsán keresztül rajzol Gogol hiteles képet
a pétervári kis-,és nagyhivatalnokok világáról hiteles képet. A címben jelzett
köpönyeg köré szerveződik az egyszerű cselekmény. Akakij félévnyi koplalással összegyűjti az új köpönyeg elkészítéséhez szükséges összeget. A maga nemében kiváló ruhadarab elkészül, s ezzel fordulópontjához érkezik a kishivatalnok élete. A köpenyt azonban elrabolják, s ez elindítja végzetes kálváriáját,aminek következtében meg is hal. A történet fantasztikus zárlatában kísértetként tűnik fel,s köpenyeket ráncigál le a járókelőkről,s végül bosszút áll a vele egykor kíméletlen ’tekintélyes személyeken”.

A kritikai realizmus jellemző jegyei a műben:

Pontosan leírja a hivatalt és a hivatalnokokat. Akakij lakásának és életkörülményét is igen objektívan írja le, csakúgy, mint a szabó lakását. A városról, a bálról és a köpenyről hiteles képet ad.

A műről:
Gogol írása nem klasszikus értelemben vett novella, hanem annál nagyobb terjedelmű és összetettebb témájú elbeszélés.Bár története nem nélkülözi a döntő fordulatot(Akakij feltámadása)és a csattanót(a tekintélyes személy kifosztása),a megszokottnál szélesebb távlatot mutat be az elbeszélő. Anekdotái, közbeszúrásai révén a hivatalnokvilág keresztmetszetét rajzolja meg,a hierarchia legalsó fokától a legfelsőig. Mellékszereplőinek jellemzésével és a történet csodás elemeivel pedig tovább szélesíti az ábrázolás körét. A csoda Gogolnál nem romantikus toldalék. A mű társadalombírálata,a különbségek bemutatása az egyes rétegek között. Akakij helyzete az előkelők helyzetéhez viszonyított,s ez a társadalombírálat lényege, Akakijnek nem szolgáltat senki sem igazságot. A fantasztikus befejezés eltér a realista stílustól, de mivel Gogol nem tud jobb megoldást,így szolgáltat igazságot hősének. A mesevilágba, a fantasztikumba menekül.

Ispán Dóra

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Német romantika (Hoffmann, Heine, Goethe)   » Balassi Bálint (1554-1594) - A reneszánsz hatása a szerelmi költészetére   

Nem hasznosHasznos (+23 pont, 25 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor