Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Kosztolányi Dezső a magyar nyelv egyik legnagyobb művésze volt. A Nyugat első nemzedékébe tartozott. Lírikus volt főként, de prózában is alkotott. Kritikus és műfordító is volt. Teljes érték telített világban nőtt fel. Boldog, de nem felhőtlen gyermekkora volt, hiszen apjától tartott. Nagyapjával, aki Bem tábornoknál szolgált nagyon jó viszonyt ápolt. A Négyesy-féle stílusgyakorlat órákat ő is látogatta ugyanúgy, mint Ady, Babits és Juhász Gyula. Kosztolányi költészetét a gyermekkor határozza meg. Úgy véli, hogy a gyerekkor a teljesség időszaka és felnőtté válás során elveszítjük mindazt, ami a teljességet, boldogságot jelenti az életünkben. Tehát a felnőtté cseperedés csak beszűkülést hoz.

A szegény kisgyermek panaszai című kötetben is a gyermekkor teljessége áll szemben a felnőttkorral. A kötetben található költemények több stílusirányzat jellegzetességeit hordozzák: impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus és expresszionizmus. A kötetben nagyon gyakori a szereplíra. Ez azt jelenti, hogy a költő egy kisgyermek álarca mögé bújik. Több látószögből érzékelhetőek a költemények: a gyermek látja, de a felnőtt értelmezi. A kötet első verse a Mint, aki sínek közé esett kezdetű költemény. Impresszionista vonások figyelhetőek meg. Egy pillanatot ragad meg a költő, az elmúlás előtti pillanatot, a halál pillanatát. Szeretné megragadni a szépséget. Kosztolányi így fejezi ki: „egy percre megfogom, ami örök”. Az „örök” jelentheti a szépségeket, a színeket, a rejtélyeket, vágyakat és a félelmeket. Szintén impresszionista vonások figyelhetők meg a Mostan színes tintákról álmodom kezdetű költeményben is. Ugyanis a színek tobzódása jellemző a költeményre. A sárga uralkodik, de kék is kell, de halvány és égető vörös is. A sárga a szeretetet szimbolizálja. Arannyal írna édesanyjának, az is a sárga egyik árnyalata, tehát ez is jelentheti a szeretetet. Az impresszionizmus mellett a szecesszió is megjelenik: krikszkrakszokról, japán betűkről ír a költő. De a szecesszió színei, a bronz az ezüst is megjelenik. A gyermek és a felnőtt nézőpontjának keveredése is megjelenik. A gyermek álmodik a színes tintákról, de a felnőtt szeretné kiszínezni vele életét.

A Szegény kisgyermek panaszainak párkötete a Bús férfi panaszai, mely a felnőtt világ értéktelenségéről szól.

A Boldog, szomorú dalban is megjelenik az a gondolat, hogy a felnőtt lét nem boldog a költő számára. Már a címben is ellentétre utal a költő. A költemény műfaja, azonban nem a címben jelzett dal, hanem elégi, mely egyben számvetés is. Idő- és értékszembesítő költemény. Ellentét feszül a vers két szerkezeti egysége között, a „van” vers és a „nincs” vers között. A költő leltárszerűen felsorolja mindazt, amije van, az egyszerűtől halad az összetettig. A „mert nincs meg a kincs, amire vágytam” felkiáltással feltör a költőből a keserűség. Kosztolányi számára ez a kincs az élet kiteljesedése, azonban nem tudja mi lehet ez a kincs. Zaklatottság érezhető a költő lelkiállapotán.

A gyermek és a felnőtt nézőpontja a Hajnali részegség című gondolati költeményében is megjelenik, melynek fő kérdése: „mit kerestél / mi céllal lettél a Földön?” Leírja a rossz mindennapiság világát, a felnőtt lét szürkeségét. Önmaga és az alvó város képe jelenik meg. Az elénk tárt képben a pusztulás jelenik meg: „Az emberek feldöntve és vakon / vízszintesen feküsznek.” „A ház is alszik holtan és bután, / mint majd száz év után, / ha összeomlik, gyom virít alóla, / s nem sejti senki róla, / hogy otthonunk volt-e vagy állat óla.” Majd a költő felfedez valami szépséget, egy „égi bált”, melyet a gyermek szemével lát. A gyermekkor világa idéződik fel a költőben. A verszárlatban a lét értelmét abban látja, hogy részese lehetett ennek a csodának, mely már 50 éve a feje felett van, de gyermeknek kell lenni ahhoz, hogy ezt felismerje.

A Kosztolányi által érzékelt gyermeki teljesség elvesztése a napjainkra is jellemző lehet. Gondoljunk csak arra, amikor mindannyian kisgyermekek voltunk mennyit nevettünk önfeledten, ám amint szembesültünk a „felnőttebb” élet nehézségeivel mindez háttérbe szorult, nem tudjuk olyan gondtalanul élvezni az életet, mint a kisgyerekek. Talán az önfeledt nevetés jelenti a „kincset”, amit Kosztolányi hiányol a Boldog, szomorú dal című művében.

 

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Kölcsey Ferenc: A magyarság sorskérédei, hazafias lírája   » Abszurd a 20. századi világirodalomban   

Nem hasznosHasznos (+4 pont, 6 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor