Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Hogyan írjunk fogalmazást?

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek
Nyelvtan tételek

A fogalmazásírás receptje

A recept majdnem ugyanúgy működik dolgozatíráskor (érettségin), mint otthoni házi feladatok elkészítésénél. Feltételezem, hogy valamit konyítasz az irodalomhoz (ha nagyon keveset is).

1. Felkészülés

Ez egy nagyon fontos dolog. Legalább egyszer olvasd át a tankönyvet, hogy mit ír az adott műalkotásról. Jegyezd meg a főbb vonásokat! Ha nincs róla semmi a könyvben, nem baj, de az író életrajzával mindenképpen legyél tisztában! Az sem baj, ha elolvasod a verset, regényt stb., vagy legalább a rövidített változatot, hogy tudd, hogy miről szól.

2. Hozzálátunk

Most, hogy már tudod, hogy nagyjából mit takar az egész alkotás, hozzáláthatsz a fogalmazásíráshoz. Felírod középre a címet, egy sor kimarad, aztán ujjnyival beljebb kezdődhet az első bekezdés.

3. A bevezető rész

Mit írjunk a bevezető részbe? Semmiképpen sem oldalnyi életrajzot a szerzőről. A bevezető részben a mű keletkezéséről kell kb. 5-6 sornyit írni úgy, hogy a bele kell szőni az író önéletrajzát. Fel kell tenni néhány alapvető kérdést: Mikor írta az író? Miért írta? Mi késztette arra, hogy megírja? Mi zajlott le akkor az életében? (szerelmi csalódás, szabadságharc, stb) – és egyszerűen válaszolni kell rá. Nem szabad leírni az író életrajzát születésétől a mű keletkezéséig (ezt általában akkor is áthúzzák a javításnál, ha jó, amit írtál). Ha kész, akkor továbbléphetünk.

4. Fő rész

A fő részt is bekezdésekre kell tagolni.

Az elsőben érdemes a címmel foglalkozni. Miért ez a mű címe, mit akar vele sugallni az író, mire asszociálunk, mi jut először eszünkbe, milyen hatása van ránk, amikor kimondjuk? (Ez utóbbit alátámaszthatjuk nyelvstilisztikai vizsgálatokkal) Arról is lehet írni, hogy a cím milyen viszonyban van a tartalommal. A cím szavainak egymáshoz való viszonya is fontos (lehet erősítő hatásúak, vagy ellentétes értelműek – oximoron stb) Ezen a kapcsolaton is érdemes elgondolkozni, és írni róla valamit.

5. Köv. bekezdés

Néhány mondatban (3-4 sor) leírhatjuk, hogy mi történik a műben. Így legalább a tanár megnyugszik, hogy legalább mi elolvastuk a könyvet, verset, vagy akármit :-)

6. Köv. bekezdések

Elkezdjük a valódi elemzést. Az alkotást felosztjuk részekre. Ezt a felosztást többféleképpen is megtehetjük (formai szempontok alapján, tartalmilag stb) A feloszthatóságnak is meg van a maga oka. Próbáljuk meg ezt kideríteni. Ez persze nem mindig sikerül, belemagyarázni pedig soha nem szabad (az csak a végső megoldás). De ha megvan az ok, akkor kb. 2-3 sorban le tudjuk írni. Ezentúl egy-egy bekezdésben egy-egy részt fogunk elemezni.

De hogyan is elemezzünk? Semmiképpen sem úgy, hogy leírjuk, hogy az adott részben mi történik. Erre csak a szokásos áthúzást (és az azzal együtt járó érdemjegyet) fogunk kapni. Ha viszont mindenképpen le akarod írni, hogy mi történt a részben, akkor tedd azt körültekintően, és találj ki valamit, hogy mit akart ezzel mondani az író. (Valamit csak akart mondani, ha már egyszer publikálta)

Tehát még egyszer: a részben történt eseményekben mindig keress valami okot és írd is le!

  • Példa: “A második részben mozgalmas események történnek: az író leszúrja, majd egy kisbaltával feldarabolja a feleségét. Életrajzából tudjuk, hogy ez időtájt sokat veszekedett hitvesével, így ezt a jelenetet a tudatalatti felszínre törésének vehetjük. Írónknál ez nem csak egyszeri esemény, többször is tanúi lehetünk elfojtott vágyainak képi megjelenítésében bla, bla, bla”

A következő kérdés, amit fel kell tennünk: milyen eszközök segítségével tárja elénk az író a jeleneteket? Ezek az eszközök milyen hatással vannak a tartalomra?

  • Példa: visszatérve a kisbaltás jelenethez “A hosszan tartó naturalista leírás groteszk hatását szinte az elviselhetetlenség határáig fokozza a természetből, a vadállati létből kiemelt hasonlathalmozás.”

Ha verset kell elemeznünk, ismét segítségünkre lehet a nyelvstilisztika. A különböző hanghatások is fokozhatják a mondanivalót, de erről majd később.

Elengedhetetlenül fontos, hogy tisztába legyünk az alapvető irodalmi fogalmakkal, hiszen nélkülük nem tudunk elemezni.

megjelenítés módját összhangba lehet hozni a tartalommal, azaz kereshetünk az író művészeti irányzatára jellemző elemeket, ezeket is bele lehet szőni a fogalmazásba. Ha nem találunk ilyet? Sebaj! Megkeressük az okot, hogy miért nincsenek.

  • Példa.: “A romantika jegyei a mű vége felé teljesen eltűnnek, helyüket fokozatosan realista képek veszik át – az író próbálgatja a számára még ismeretlen stílusirányzat lehetőségeit”

Összefoglalva: a tanár nem arra kíváncsi, hogy le tudod-e írni a tartalmat, hanem arra, hogy le tudod-e írni, hogy az író milyen körülmények között, és milyen eszközökkel éri el a milyen hatást.

7. Szereplők

Mivel a szereplők mondják el az író gondolatait, ezért érdemes velük is foglalkozni. Mi mondható el a szereplőkről? Hogyan öltözködnek? A társadalom melyik rétegéből származnak? Miért pont abból? Mit akart ezzel az író kifejezni, sugallni? Kikkel találkoznak? Milyen konfliktushelyzetek adódnak közöttük? Stb, stb

  • Példa.: “Mikszáth szereplői leginkább földművelők, parasztok, akiket még nem érintett meg az urbanizáció szele. Tudjuk, hogy az író gyermekkorában sok időt töltött falun, és a kedves emlékek hatására használta fel hősként az egyszerű embert.”

8. Idő, tér

Foglalkoznunk kell a mű idő és térszerkezetével is, ugyanis ebből hasznos információkat nyerhetünk. Milyenek is lehetnek az szerkezetek? Lehetnek példul egységesek, töredezettek, összekuszáltak, fordítottak stb Ezek mind különböző hatást váltanak ki.

  • Példa: Egy könyvben a szereplők fiatalok, felnőnek, majd öregek lesznek. De nem mindegy, hogy milyen sorrendben. Teljesen más hatása van az olvasóra a most fiatal vagyok, most felnőtt vagyok, most öreg vagyok sorrend, mint a most öreg vagyok, de visszaemlékszek arra, hogy milyen voltam fiatal, és felnőttkoromban sorrend.

Ugyanez vonatkozik a térszerkezetre is: ha az egész történet egy szobában játszódik, előbb-utóbb a bezártságélmény, a rabság, a börtön hangulata fogja áthatni a gondolatokat. Az írók általában tudatosan döntenek az ilyen formai dolgokról, nekünk csak meg kell magyarázni, hogy miért így csinálták.

9. Nyelvstilisztika

10. Versalak (sorok hossza), rímszerkezetek

11. Kapcsolatok más alkotásokkal

Érdemes kapcsolatot keresni az író, vagy más írók további művei között. Egy-két mondat erejéig érdemes felhozni a hasonlóság miértjét és mikéntjét.

  • Példa: “Az íróra nagy hatással volt az gyilkosság visszataszító, megdöbbentő látványa, ezért is dolgozta fel másodszorra ezt a témát amivel először a c. művében találkozhattunk. Míg előző művében csak futólag, természetből kiemelt hasonlatokkal említi, az újabb alkotásban már naturalista részletességgel elemzi az eseményeket.”

12. Befejezés

Ha már minden lehetséges szemszögből megvizsgáltuk a művet, jöhet a befejezés. Itt a legkönnyebb a dolgunk: egyszerűen csak át kell fogalmaznunk mindazt, amit már leírunk a bevezetésben. Magyarul más szavakkal le kell írni ugyanazt. Érdemes a végére egy saját véleményt megfogalmazó mondatot írni, melyben patetikus hangnemen éltetjük az író nagyságát és a mű nagyszerűségét.

  • Példa.: “Az Iliász és az Odüsszeia kétségkívül az ókori görög irodalom két legfényesebben tündöklő gyöngyszeme. Segítségükkel könnyebben megérthetjük a múlt nagy alakjait, tetteik és cselekedeteik miértjét. A két mű közötti sok hasonlóság és ellentét az ókor lassú változását mutatják be nekünk, melyekből megérthetünk bizonyos örök értékű igazságokat, amelyeket nem tud megváltoztatni sem isten, sem ember.”

Egy egyszerűbb módja a befejezés megírásának: lemásolod a szomszédét, aztán azt mondod, hogy együtt írtátok. Ha dolgozatot írsz, akkor inkább saját kútfőből írjál, mert másképpen rossz vége lesz…

13. Gratulálhatsz magadnak, készen vagy!

És most néhány jó tanács:

Idézz! Azzal is elmegy néhány sor, de ne vidd túlzásba, mert gáz lesz.

Ha nagyon szorult helyzetben vagy, használd a nyelvstilisztikát. Azzal mindent be lehet bizonyítani.

Még szerencse, hogy az íróknak van önéletrajza. Így legalább van mire kenni amit leírnak, és ahogy leírnák.

Példa: Az író zaklatott lelkiállapotát mutatják a váltakozó hosszúságú sorok – tudjuk, hogy nemrég vesztette el feleségét, és ez mélyen megviselte.

Tanuld meg a legfontosabb fogalmakat. Így mindig tudsz valamit belemagyarázni a műbe.

Úgy kell belemagyarázni valamit a műbe, hogy a tanár ne higgye azt, hogy belemagyarázás (példákkal kell alátámasztani, idézni kell)

Ne feledd: a tanárral soha ne vitatkozz, mindig ő az okosabb, és ő írja be a naplóba a jegyet, nem Te!

Példa: Ha Ady 1800-ban született, akkor tényleg 1800-ban született

Neked van saját véleményed. Otthon. Az iskolában a saját véleményed egyezzen meg a tanáréval, vagy a tankönyvíróéval.

Példa: az iskolában Ady a verset tiszta szerelmének zálogául írta, otthon pedig azért, mert megint belőtte magát, és megint hallucinált egy rosszerkölcsű hölgyről!

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Karinthy Frigyes (Irodalom tételek)   » A közlésfolyamat tényezői és funkciói   

Nem hasznosHasznos (+59 pont, 69 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor