A MAGYAR KÖZÉPKOR IRODALMA

A magyar középkori műveltségnek egyik tényezője az anyanyelvi (törzsi) hagyomány volt.Míg azonban Ny-Európában ez a “barbár” műveltség már a XI. sz.-ban összeolvadt a latin agyházi műveltséggel, addig Mo.-n ez a folyamat csak ekkor indult el. A magyar művelődés fejlődése annyiban lehetett gyorsabb, hogy már a kifejlett feudalizmus műveltségét vette át. Hatásának mértékét a társadalmi fejlődés üteme szabta meg.

A kialakult egyházi művelődés nálunk is latin nyelvű volt. A prédikációknál szükség volt az anyanyelv használatára, így aligha véletlen,hogy az első magyar nyelvű írás egy temetési beszéd és a hozzá kapcsolódó ima.

JANUS PANNONIUS (1434 – 1472)

Az újlatin költészat akkor hozott létre valóban jelentős teljesítményt, amikor az író egyénivé tudta tenni a kötelező sablonokat s érvényesíteni tudta egyéniségét. Ilyen kivételes tehetségű író volt Janus Pannonius, Petőfiig az egyetlen magyar költő, akit ismert és elismert Európa. Művészete a kor humanista (főleg itáliai) kultúrájából nőtt ki.

Költői neve a kor szokásának megfelelően felvett név: Magyarországi János. Eredeti családi nevét nem ismerjük. Nagybátyja, Vitéz János jóvoltából 13 évesen már Itáliában tanul. Nyolc évig Ferrarában, négy évig Padovában, majd Velencében; itt szerezte a doktori címét is. Már ekkorra költővé érett, s hírnevet szerzett magának Itáliában.

Világképe a humanizmus világi szelleméban alakult ki. Költészetében megszűnt a vallásos érzés minden szerepe, sőt az egyház tiszetelete is. Egész sor versében gúnyolja az 1450. évi ünnepségre Rómába igyekvő zarándokokat, sőt barátját is, Galeotto Marziot, aki humanista létére csatlakozott a zarándoklathoz. Janus Pannonius szerint a vallás már csak a “hiszékeny csőcseléknek” való. Helyette azt hirdeti, amit az antik ateista filozófusok tanítottak, mint Theodorusz és Epikurosz. A vakbuzgóság és a költő fogalma összeegyeztethetetlen.

1458 nyarán tért vissza Magyarországra, annak tudatában, hogy nagy jövő vár rá. Hamarosan pécsi püspök, feudális nagyúr lett. Itthon szellemi hontalanság gyötörte, visszavágyott Itáliába. Mátyás udvara ekkor még nem volt az a fényes reneszánsz udvar amilyenné az 1470-es években vált.

Belső válságát súlyosbodó betegsége is mélyítette. 1464-ben elkíséri Mátyást török elleni hadjáratára. Betegsége nagyívű költői számvetésre készteti (Midőn beteg volt a táborban). Retorikus költőeszményeit itt sem tagadja meg, a vers alapsémája Mars és Minerva, ill. a katona és a költő egymást kizáró szembeállítása, ami a humanista költészet közhelye. Szenvedésének megrendítő érzékeltetésével azonban lírává tudja magasítani.

A hatvanas évek közepe táján Janus kegyvesztett lett. Nyomasztó állapotát tükrözik az utolsó években írt versek, közöttük a jelképes értelmű elégia, az Egy dunántúli mandulafáról.

A humanista elfogulatlanság semmiképp sem jelent szembefordulást a keresztény tanításokkal, inkább arról van szó, hogy a művelt ember igyekszik minél több kor kultúráját befogadni. A firenzei újplatonosták, kiknek eszméi nagy hatással voltak Janusra, elsősorban Platón filozófiájára támaszkodva próbálták egyeztetni az antik és a keresztény gondolkodást. Az újplatonikus iskola egyik vezéralakja Marsilio Ficino (1433 – 1499).

Búcsú Váradtól

Korai versei közül való. 1451 elején Ferrarából vakációra tért haza, s szabadságát Nagyváradon töltötte. Innen hívta nagybátyja Budára, s ez az alkalom ihlette versírásra. E költői búcsúzás az első, magyar földön született humanista remekmű. Valódi élményt sugall, s hatásos az ellentét, amely gondos szerkesztettsége és a költő zaklatott lélekállapota között feszül.

A költői megnyilatkozást kiváltó szituáció, melyre a refrén utal, eltérő magyarázatokat váltott ki: a.) “A fiatal püspök élményét örökíti meg, a búcsúzkodva távolodás érzékeltetője.” b.) “Indulást sürgető, a búcsúzó, de gondolatban már előre, Budára rohanó Janus lelkiállapotát érzékelteti.” Az utóbbi látszik helyesebbnek; a cím sem Búcsú Váradtól, hanem Az elmenő üdvözli a szent királyokat Váradon.

A vers egész felépítését a motívumok és ez értékek ellentéte uralja. Az első három szakasz a Nagyvárad környéki téli tájat jeleníti meg, amelyen túllendít a refrén felszólítása. Utána az újabb négy szakasz visszairányít Váradhoz; előre-hátra irányuló mozgás jellemzi. Az első vsz.-ban a mély hó, az utazást akadályozó tél a költő szorongását érzékelteti, hogy azután a fagy segítse a gyors repülést. A második és harmadik szakasz feloldó gesztusa is ütköző motívumok sorozatában jelenik meg. A vers második felében a marasztaló értékeket sorolja fel. A megismétlődő útrahívás biztosítja a donamikát.

A Búcsú Váradtól egy jellegzetes lélekállapot: a búcsúzás összetett érzését fejezi ki maradéktalanul. A humanista költő azonban nem a természetet, hanem Nagyvárad emlékeit és civilizációs áldásait értékeli.

Midőn beteg volt a táborban

Belső válságát súlyosbodó betegsége is mélyítette. 1464-ben elkíséri Mátyást török elleni hadjáratára. Betegsége nagyívű költői számvetésre készteti (Midőn beteg volt a táborban). Retorikus költőeszményeit itt sem tagadja meg, a vers alapsémája Mars és Minerva, ill. a katona és a költő egymást kizáró szembeállítása, ami a humanista költészet közhelye. Szenvedésének megrendítő érzékeltetésével azonban lírává tudja magasítani.

A vers befejező részében elbúcsúzik barátaitól és végrendelkezik. Végrendeletében saját értékének, elsőségénak tudata szólal meg.

Megfordult a sorrend: nem ő büszke hazájára, hanem a haza földje általa lett híres. Kilépett a névtelenségről, s maga kíván versének hőse lenni.

A hatvanas évek közepe táján Janus kegyvesztett lett. Nyomasztó állapotát tükrözik az utolsó években írt versek, közöttük a jelképes értelmű elégia, az Egy dunántúli mandulafáról.

Egy dunántúli mandulafáról

A korabeli olvasó számára a Phyllis sorsát idéző megszólítás az idill szomorú végét jelentette. (A mondabeli királylány hiába várja jegyesét, bánatában öngyilkos lett s az Istenek mandulafává változtatták.)

A versnek többletjelentése is van. A mandulafa jelkkép: Janus költői-emberi sorsának képi kifejezése.

A költemény elégia. Az elégia görög eredetű műfaj. A görögök minden hosszabb terjedelmű, disztichonokban írott verset elégiának neveztek, tartalmától függetlenül. Volt harci, szerelmi, bölcseleti elégia. Később az európai irodalomban csak olyan költeményre alkalmazták, amely fájdalmat, bánatot fejezett ki kiegyensúlyozott, fegyelmezett hangon. Ezt a borongós hangnemet elégikusnak nevezzük.

Saját lelkéhez

1466-ban írta nagy filozófiai költeményét, a Saját lelkéhez címűt. Legerőteljesebb alkotása: kozmikus távlatú világértelmezés és a költő személyiségét bensőségesen feltáró vallomás. Lelkét szólítja meg a költő: az önmegszólítás különös változata ez, amely test és lélek kettősségénak szemléletén alapul. (Az újplatonokus Ficino úgy gondolta, hogy a lélek nincs egyetlen testhez kötve.)

Janus verse híven követi az újplatonista elképzelést. Eszerint a lélek a csillagok fölött, az Istenek közeléban tölti előzetes életét. (Az újplatonista kozmoszban nincs pokol!) Amikor sorsa úgy hozza leszáll a földre, s előző létét elfeledve mindig nyomotultan érzi magát a testben. Visszavágyik az égbe.

A költemény három részre tagolódik. Először emlékezteti énjét a múltjára, leszállására  a csillagok közül. Azután leírja jelenét: a derekas, derűs lélek és a beteges test kínzó ellentétét. Végül elkeseredett tanácsot ad énjének a jövőre: ha ismét visszatérne a földre, ne legyen emberré, inkább valami más élőlénnyé. A megjelenítés képvilága is tagolódik: Az első rész asztrológiai katalógusát a középső rész antik mitológiai utalásai váltják fel, ezt pedig az utolsó rész természati képei.

Retorikai szempontból két tényezző dominál: Az első részben a partitio (részletezés), az utolsóban az antitézis (ellentétezés). A középső újabb két részre oszlik, előbb a test fogyatékosságainak felsorolása, majd a lélek és test szembeállítása következik. A vers tetőpontja az a két sor, amelyben a személyes sorsot, test és lélek találkozásának egyéni kudarcát általánosítja emberi végzetté.

A lélek perspektívája sem megnyugtató, hiszen a nem emberi létforma oda vezethet, hogy a lélek emberi testben találja magát…

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!