TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

József Atilla tájlírája | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

József Atilla tájlírája

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

 

A XX. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja. Költészetének középpontjában a XX. század alapkérdései állnak. Költészete a kor költői törekvéseinek szintézise.

Élete

         Budapesten született 1905-ben

         Édesapja: József Áron

         Édesanyja: Pőcze Borbála

         Édeapja szappanfőző munkás, édesanyja cselédlány, mosónő

         József Attila három éves korában az apja otthagyja a családot, kivándorolt Amerikába, így tudja a család, de ez nem igaz

         Következménye: nyomor és szegénység szakad a családra

         A két kisgyermeket (Etelt, és Attilát) nevelőszülőkhöz kénytelen adni az anya à Öcsödre kerülnek

         Itt végzi el az elemi első osztályát

à    vissza Budapestre

         Édesanyja 1911-ben meghal

         Legidősebb lány (Jolán) férje, Makai Ödön lesz a gyermek gyámja

         Kispapnak küldi József Attilát à majd hajósinas lesz belőle

         1920. szeptember: Makói Gimnázium (3 év)

o felismerit tehetségét

o Juhász Gyulával megismerkedik

o első verses kötete megjelenik – Szépség koldusa

         Az iskolát magántanulóként fejezi be

         Budapesten érettségizik

         Öngyilkossági kísérlet (az első már 9 évesen)

         1924: Szegedi Tudomány Egyetem- magyar-francia-filozófia szak

         1925. második verses kötet: Nem én kiáltok

         Horger Antal felháborodik a Tiszta szívvel című versen

         Bécs, egy év

         Sorbonne, Párizs, egy év (avantgárddal kerül kapcsolatba)

         1928 Vágó Márta à szülei egy évi londoni tanulmányútra küldik, kölcsönösen elhidegülnek egymástól

         1929.: Nincsen apám, se anyám (3. verseskötet)

         1930. illegális kommunista párttal kapcsolatba kerül, azonban hamar eltávolodik tőle

         1930. Szántó Judit, vele hat évig élnek együtt, kapcsolatukra jellemző a kölcsönös tisztelet, de nem szerelem, Judit támogatja József Attlilát

         1931.: Döntsd a tőkét

         1932.: Külvárosi éj

         1934.: Medvetánc

         1936.: Nagyon fáj

         Baumgarten-díj: Babits Mihály ítéli oda a díjat: szociális háttér, költői tehetség alapján kapja meg

         Népi írokkal való kapcsolata ellentmondásos

         Illyés Gyula Válasz folyóirat, de a Szép szó szerkesztője lesz (rivális)

         ’30-as évek: elkezd pszichoanalízisre járni

         1935-36 Gyömrői Edit az analítikusa

         Túlzott ragaszkodás

         Utolsó szerelme: Kozmutza Flóra 1936-1937, pszichológusnő

         1937-ben súlyosbodik az állapota à skizofréniával kezelik egy szanatóriumban

         1937-ben hunyt el Balatonszárszón

 A táj motívum József Attila költészetében

József Attila költészetében rendkívül gyakori a külvárosi táj képe, de ez nem önmagában jelenik meg, hanem a sivár táj, a nyomor párhuzamba állítható a lakók sivár életével, nyomorával. Gyakori az éjszaka ábrázolása, ebben a külvárosi éjszakában gyakori a forradalmi látomás, nem a közeljövőre vonatkozik.

 Holt vidék 1932

         József Attilánank egyik legkedvesebb verse

         Tájleíró versnek indul, de mint József Attilánánl általában a táj itt is egy létforma, egy élethelyzet szimbóluma

         Fokozatosan jutunk el az emberig

         A holt vidéken élő parasztok sorsának lehetetlensége jelenik meg

         Az utolsó versszakban a természeti kép már politikai mondanivalóba csap át, a parasztság-uraság viszony tarthatatlansága jelenik meg

 

Téli éjszaka 1933

         József Attila egyik legnagyobb összefoglaló verse. Az 1932-es, 1933-as évek költői szintézise. A költő felméri a világot, amelyben él, amelybe beleszületett.

 

1.vsz.

         felszólító mondat

         lehet önmegszólítás is illetve szólhat az olvasóhoz is

         arra a magatartásformára utal, ami ahhoz szükséges, hogy objektívan fel tudjuk mérni a világot

2.vsz.

         a nyár elmúlása à tél

         a külső és belső táj összekapcsolása történik itt meg

         „mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán”

         „fönnakad”: a lét korlátozottságára utal, a vágyak megsemmisülnek, belső táj

         „világ ág bogán”: külső táj, a világ, az egész mindenség a költő szemlélődésének a tárgya

3.vsz.

         elindul a szemlélődés

         a távoli hegyesk között a tanya melegét, otthonságot ígérő képet látunk

4.vsz.

         megjelenik a földműves alakja (szerszámaival azonosított mítikus alak)

         szűkül a szemlélődés

         sorsának kegyetlenségét hangsúlyozza

5.vsz.

         a perspektíva kitágulása jellemzi

         a végtelenbe megyünk

6.vsz.

         a téli éjszaka képe

         távolból harangkondulás hallatszik

         ugyanekkor a harang elnémulásával az élet utolsó jele is elhal

         a „hang” az utolsó kondulás, mintha az élet utolsó hangja lenne

7.vsz.

         a hang már csak emlék

         az elme működik tovább

         ráeszmél a bebörtönzöttség, a bezártság állapotára

8.vsz

         a téli éjszaka és a gondolat párhuzamba állítása

         ugyanolyan tiszták és átláthatóak a téli éjszaka törvényei, mint az emberi tudat, a gondolat logikája

9.vsz.

         ugyanazt a bezártságot tükrözi, mint a 7.vsz.

10.vsz.

         a vers legnegatívabb része, a teljes üresség, a teljes embertelenség leírása

11.vsz.

         a téli éjszaka képét lekicsinyíti és ezzel irónikussá teszi

12.vsz.

         visszatérünk a földre az univerzumból

         az ember nélküli pusztaságot látjuk

13.vsz-tól

         uralkodó motívum a tehervonat

         tehervonat vezet, összekapcsol

         bemutatja a városi ember léthelyzetét (16.vsz.)

17.vsz.

         ugyancsak a városi ember leírása, jellemzője a zörgő kabát

à ez a világ még jobban elembertelenedett, mint a földműves világa

         az ember még inkább tárgyként jelenik meg

18.vsz.

         szemlélődés végetér

         megjelenik a lírai alany

         leírja, hogy milyen viszonyban van a szemlélődés tárgyával

         felméri a tárgyat, és azért képes ezt objektívan megtenni, mert fölötte áll a tárgynak, mint ahogy a tulajdonos fölötte áll a birtoknak

 – elmérte az ember magányát, a közönyt, a sivár világot, a kínokat, a fönnakadt mosolyokat, öleléseket. Tudomásul vette a világmindenség törvényeit és fegyelmezetten néz szembe velük.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Katona József   » A romantika (II)   

Nem hasznosHasznos (+6 pont, 22 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor