TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Juhász Gyula (Érettségi Tétel) | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Juhász Gyula (Érettségi Tétel)

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

Élete:

1883. április 4-én Szegeden született.

Fiatalkorában is már búskomor, labilis idegzetű, magányos volt.

Szegedi Piarista Gimnáziumban tanult és szerzett érettségit.

Budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be.

Vidékre nevezik ki kistanárnak.

Komoly lelki problémákkal küzdött a szellemi központtól való távolság miatt.

Budapesten öngyilkossági kísérlet a Láchídról.

A Szigligeti színház életébe kapcsolódott be, két darabja: Atalanta, Szép csöndben.

Megismeri Sárvári Anna színésznőt.

Ismét vidékre kerül tanítani.

Pesten újabb öngyilkossági kísérlet: mellbe lőtte magát.

Megismeri írói nevén Eörsi Júlia újságírónőt.

Elnyeri a Baumgarten díjat:

Hárfa
Holmi

1937. április 6-án altató túladagolásban halt meg.

Kötetei:

Juhász Gyula versei

Új versek

Késő szüret

Ez az én vérem

Nefelejts

Testamentum

Juhász Gyula emlékhelyek Szegeden:

§  Szonett Szegedhez: Dugonics téri szökőkút kőtábláiba vésve

§  Segesdi György: Juhász Gyula
[1957] Roosevelt tér

§  Tápai Antal: Juhász Gyula
[1960-as évek] Egyetem u. 2.
A JATE Irodalomtörténeti Intézetének folyosója

§  Tóth Sándor: Juhász Gyula
[1965] Wesselényi u. 4.

§  Szabó Imre: Juhász Gyula
[1977] Boldogasszony sgt. 6.

§  Tóth Sándor: Juhász Gyula
[1983] Pécsi u. 2.

§  Tápai Antal: Juhász Gyula
[1980] Juhász Gyula u. 6.

Szerelmi lírája: Anna versek

Sárvári Annához szól körülbelül 70 verse.

Milyen volt…

1912

Stílusa: impresszionista

Rímek: keresztrímek abab

Szóképek, alakzatok:

§  Szinesztézia pl.: „hangja selyme”
„meleg szava”

§  Alliteráció pl.: „bágyadt búcsúzónál”
„szeme színére”

§  Anafora pl.: „Milyen volt” ® tűnődést fejez ki

Hangulat: mélabús

Szerkezet: Három versszakból álló 12 soros lírai alkotás.

1. versszak

–        Anna szőkeségét idézi fel, a búzatáblák képével köti össze

–        NYÁR

2. versszak

–        A szeptemberi ég tisztasága, Anna szemének kékjét idézi fel

–        ŐSZ

3. versszak

–        A tavaszi rét sóhaja (= a szellők hangja megidézi Anna hangját)

–        TAVASZ

A tél nem szerepel ® a szerelemnek nincsen vége.

A költőben még mindig benne él Anna iránt érzett szerelme mely nem csupán távoli emlék.

A „De” ellentétes kötőszó szerepe:

–        A tűnődés és a lemondás után előjönnek az emlékek.

–        „Milyen volt…” tűnődés

–        ”…nem tudom már” lemondás

Anna örök

1926

Ø  18 rímtelen, 10 és 11 szótagos sorból áll.

Ø  A három idősíknak megfelelően három egyenlő részre tagolódik.

I. rész 1-6.sor: Múlt
A lírai én a régi emlékek elmosódását hangsúlyozza, s látszólag nyugodtan számba veszi Anna eltűnt szépségeit.
A nyugodtság csak látszólagos ennek ellent mond a ritmikai és a mondattani egységek szembenállása.
A folyamatos sorátlépések szétzilálják a természetes ritmikai egységet.

II. rész 7-12. sor: Jelen („Ma már…”)
A költő bizonygatja a múlt iránti közönyét:
A mikor már hihetővé válna, akkor robban ki a „ne hidd” kétszeres tiltakozása.
A mondatok a sorvégeken fejeződnek be.

III. rész 13-18. sor: Jövő
véglegesen elsöpri az eddigi erőltetett  nyugalmat
® az „és” kötőszó állandó ismétlése, gyors sodrásúvá teszi a verset.
Összefűzött határozók nagy számú halmozása.
„élsz és uralkodol” – Anna örökkévalóságát hirdeti.
Az emlékek elfeledhetetlenségét.
Ámen – Anna alakját az isteni szféra magasságába emeli.

Tájlírája

Tiszai csönd

1910

Keletkezés: 1910 őszén, valószínűleg szegedi vakációzása idején írta
távol Budapesttől, a szellemi központtól

Tájköltészetének meghatározó témája az alföldi, szegedi táj, a Tisza.

Műfaja: elégia

Hangulat: szomorú, bánatos

Stílus: impresszionista

Téma: a költő a mozdulatlan táj ábrázolásán keresztül saját eseménytelennek,
céltalannak érzett életét mutatja be.

Költői kifejezések (szóképek, alakzatok):
Metafora
Megszemélyesítés
Alliterációk

Szerkezet: kétsoros versszakokra tagolódik a vers.

1-4. versszak: Tájleírás

–        tiszai estét mutat be

–        a Tisza partot

–        a kikötőt

–        különös színekkel, hangokkal és nesszel teszi
sejtelmessé a képet

–        a mély magánhangzók is az alkonyt idézik

–        mozdulatlanság, eseménytelenség áll a középpontban

5-6. versszak: Megjelenik a lírai én.
Párhuzamot von a költő sajátos magányossága és a mozdulatlan
hajók sorsa között.

Juhász Gyulát elkeseríti, hogy kívül rekedt a nyüzsgő budapesti életből.
Az érzés világ ábrázolásában segítségére van a szegedi kikötő mozdulatlansága,
amely egyszerre külső és metaforikus belső táj.

Verselés, rímek:
Tíz szótagú sorokból áll, páros rímmel kapcsolódnak
néhol az időmértékes ritmus is felfedezhető.

Tápai lagzi

1923

Műfaj: életkép

Cím: Ellentétes a tartalommal a lakodalom vidám, boldog eseményt sejtet ám a vers az emberi szenvedésről szól.

Hangulat: komor

Téma: A népi sors végzetes, megváltoztathatatlan, sanyarú.

Szerkezet: 1-2 versszak

–        Maga a lakodalom és a paraszti sors bemutatása.

–        A durva fülsértő hangok komorságot, kiábrándultságot sugallnak.

–        Az esküvő nem örömünnep hanem szükségszerű esemény, a házasság is gyötrelmes, hiszen csak kemény munkából áll.

3. versszak

–        Téli kép, az élet egyhangúságát érzékelteti, színtelenség és reménytelenség jellemzi hiszen az ember és az állat közötti különbség csak a helyük.

”Benn emberek és künn komondorok”

„Az ember medve”- metafora

–        Az utolsó pohár a lakodalom végét jelzi,
de az élet végét is sejteti.

„és a határban a Halál kaszál…”

Stílus: a) impresszionista → hangok, képek
b) szimbolista → a lakodalom a nép sorsát, annak kilátástalanságát jelképezi.

Kapcsolat más művekkel:   Ady Endre: A magyar Ugaron
Móricz Zsigmond paraszti témájú novellái
Villon balladái → haláltánc motívum
Madách Londoni színének zárképe.

Verselés, rímek: Tíz szótagos sorokból állnak a versszakok páros rímmel kapcsolódnak össze.

Hangszimbolika: A mély magánhangzók sokasága komorrá teszi a hangulatot.

Szóképek alakzatok:

–        Metafora

–        Megszemélyesítés

–        Ismétlés

–        Anafora „Brummog a bőgő”

Alliteráció „künn komondorok

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Vörösmarty Mihály versei (elemzések)   » Radnóti Miklós eclogái   

Nem hasznosHasznos (-9 pont, 33 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor