Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Kölcsey Ferenc – Himnusz elemzés

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

Kölcsey Ferenc – Himnusz című művének részletes elemzése

Kölcsey Ferenc /1790-1838/ a magyar romantika egyik legnagyobb költője. A romantika a XIX. század jellemző stílusirányzata. A hatalomra jutott, de kiábrándult polgárság ideológiája. Általában a múltba fordul vissza, melyet példaként állít a jelennek. Jellemző rá az ellentétek alkalmazása, a különleges egyedi dolgok, cselekményesség, nagy leírások, és a műfaji határok összemosódása.

A magyar romantika időben egybeesik az európaival, és összekapcsolódik a reformkorral (a feudális viszonyokat polgárivá akarják alakítani reformok útján és nem forradalommal). Megnő az írók, költők jelentősége, előtérbe kerülnek a prófétaköltők. Az ő feladatuk vezetni a népet, utat mutatni, és úgy gondolják, tehetségüket Istentől kapták. Az első ilyen költő Kölcsey volt. Ő fogalmazta meg a reformkor jelszavát is: „Haza és haladás”.

Erdélyi középnemesi családból származik. Fél szemére vak volt, mely miatt visszahúzódó, zárkózott volt, ám politikai pályáját ez nem befolyásolta. A Debreceni kollégiumban tanult, sokat olvasott, szerette és tisztelte az antikvitást. Alaposan foglalkozott Csokonai költészetével, mely nagy hatást gyakorolt rá. Mint a kor legtöbb nagy írója, ő is levelezett Kazinczyval, az ő fentebb stíljét követte. Pestre ment, ahol bekerült az irodalmi életbe, ám haza kellett mennie. Innentől kezdve mindig Pestre vágyott. Végül Csekén telepedett le, ahol nem szeretett lakni – megjelenik nála a letargikus hangvétel. Elkezdett távolodni Kazinczytól és a romantika és a népköltészet felé közeledett. Elkeseredettségét azonban tovább fokozta, hogy nem hívtak össze országgyűlést, az ország problémáit nem lehet megoldani.

Ekkoriban írta meg a Himnuszt (1823). A mű megírásának dátumát fel is tünteti: január 22. A költő és a mű iránti tiszteletből ez a nap a magyar kultúra napja lett. (A Himnuszt Erkel zenésítette meg.)

A vers műfaja jeremiád – ez az elnevezés Jeremiás próféta könyvére utal, melyben Jeruzsálem pusztulását siratja. Ez a műfaj a török hódoltság idején terjedt el Magyarországon, már ennek a régi műfajnak a felelevenítése is a romantikus stílust tükrözi. Az alcím („A magyar nép zivataros századaiból”) szintén egy múltba utalás, valamint egy témamegjelölés is egyben. Időben eltávolítja az eseményeket, melynek két oka is van: a stílus, és hogy a cenzúrát megtévessze.

A himnusz valójában egy lírai műfaj, kérés fogalmazódik meg benne, imaszerű, magasztos költemény. Kölcsey a műben Istenhez könyörög, a segítségét kéri. Szerkezete követi a himnuszok hagyományos szerkezetét: kérés – indoklás – kérés. Keretes szerkezetű, mellyel nyomatékosít a költő. A kezdő és záró versszak azonban nem teljesen azonos. Az elején még csak áldást kér Istentől, a végén viszont szánalmat, már elveszti a reményt.

Az 1. versszakban található a kérés, a második rész pedig indokolja azt: azért kell az áldás, mert a magyarok eddig szenvedtek. Igaz, a magyarság bűnt követett el, de már kijavította a hibát, „megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt!”. A bűnhődést a kereten belül támasztja alá: ezen belül az első egység a 2. és 3. versszak. Ez azt írja le, mikor Isten még szerette ezt a népet, ekkor jó dolgokkal látta el őket (haza, jólét, dicsőség). A 4., 5. versszak azonban a szenvedéseket közli. A hangvétel is megváltozik a „Hajh” kötőszóval, a büntetéseket, pusztításokat, vereségeket sorolja fel. Majd a következő két versszak a jelennel foglalkozik, a bűnök következményeivel: az üldözöttséget, a haza hiányát mondja el, amit egy pardoxonnal érzékeltet („nem lelé honját a hazában”) – nem érezheti otthon magát a magyar Magyarországon. A 7. versszak tele van a múlt és a jelen közötti ellentétekkel: a múlt pozitív volt, de a jelen szörnyű. Majd levonja a következtetéseket: „szabadság nem virúl a holtnak véréből” – hiába haltak meg annyian a hazáért, nem ért semmit, nincs szabadság.

Az utolsó versszak lezárja a verset: csak az az esélye van az országnak, ha Isten megszánja, hisz a magyarok bűne az, hogy nem becsülték egymást és a hazát.

A versben nagy szerep jut az ellentéteknek. Ez a versszakok felépítésénél is megfigyelhető: a 4. versszak a tengely, az ezt megelőző versszakok ellentétes tartalmúak a 4. utániakkal. A történelmi utalások között ellentétes párhuzam (khiazmus) vonható: Kárpát bérce – bércre hág; legyőzött török – győzedelmeskedő ozmánok; idilli táj – pusztuló ország.

A vers a klasszicista kezdet után egyre szenvedélyesebbé, romantikussá válik. A magyarok megbűnhődtek már bűneikért, sőt még a jövőért is, Isten ismét kegyeibe fogadhatná őket. A Himnusz – bár Kölcsey saját érzéseit fogalmazta meg benne – a nemzet egyik jelképévé vált.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Madách: Az ember tragédiája   » Madách Imre: Az ember tragédiája   

Nem hasznosHasznos (+114 pont, 146 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor