Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének értelmező elemzése

1.) Életmű:
- 1885. március 29-én született Szabadkán
- édesapja Kosztolányi Árpád tanító volt, édesanyja Brenner Eulália
- nagypapája Kosztolányi Ágoston, aki döntő szerepet játszott nevelésében
- gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte, majd tanári pályára készült a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar-német szakos hallgatóként, és itt több híres íróval, költővel ismerkedett meg, majd később a bécsi egyetem hallgatója lett, de visszatért Budapestre -> egyetemi tanulmányait nem fejezte be
- Budapesti Napló belső munkatársa lett, majd a Nyugat rendszeres munkatársa
- az igazi témát A szegény kisgyermek panaszai hozta meg számára
- 1913-ban elvette Harmos Ilonát, aki színésznő volt, majd megszületett gyermekük, Ádám
- a háború alatt sokat dolgozott, majd a háború után az Új Nemzedék c. napilap munkatársa lett, de ettől hamarosan meg is vált, és belépett a Pesti Hírlapba
- több kötete jelent meg, pl.: Négy fal között (1907), Boszorkányos esték (19089, és több regénye: Pacsirta (1924), Aranysárkány (1925), valamint novellákat, melyek közül a leghíresebb az Esti Kornél (1925)
- 1935-ben megismerkedett Radákovich Máriával, és kialakult egy kései szerelem, boldog volt, mégsem tudta feleségét elengedni
- egészségi állapota súlyosbodott, és 1936. november 3-án meghalt

2.) Édes Anna:
- 1926-ban jelenik meg a Nyugatban
- témája kettős gyilkosság, melyet a cselég követett el a gazdái ellen. Az író mégsem az emberölést állítja a középpontba, hanem azokat a rejtve maradt, megfejthetetlen lelki erőket, azt a belső kényszert, amely miatt a címszereplőnek meg kellett tennie -> maga a főszereplő se tudja megmondani tetteinek okát
- regénybeli időrend:

• kezdés: 1919. júl. 31. – kommün bukásának napja

• gyilkosság: 1920. máj. 28

• tárgyalás: 1920. nov.

- történelmi háttér: őszirózsás forradalom -> köztársaság kikiáltása
- a cím pozitív jelentéstartalmú -> ’édes’
- mottó: komorabb hangulatú imádság a regényen szereplő minden halottért szól
- nyitófejezet: utalás a jelenre -> ironikus, politikai anekdota, keretet ad a műnek
- emberi sorskérdéseket vet fel a mű: a kiszolgáltatottság, az egymás iránti közömbösség, az emberi részvét és szánalom hiányának nagy problémáit
- az író a főhőst alig beszélteti, nem tudja érzéseit szavakba önteni -> reakciói ösztönösek

- jellemek:

• Édes Anna: mintacseléd, ösztönlény, nem ismerjük a gondolatait

• Patikárius Jancsi: gátlástalan, önző

• Vizy Kornél: mintahivatalnok

• Vizyné: monomániás

• Druma Szilárd: karrierista, törtető, gátlástalan

• Moviszter Miklós: keresztény humanista

• Ficsor: jellemgyenge

- Anna története után ugyanúgy folytatódik az élet
- az elbeszélő megszólal a tárgyaláson
- Kosztolányi megjelenik a regény végén
- a regény végső tanulsága, hogy az emberi bajokra nem található intézményes megoldás, egy megoldás lehet csupán: az irgalom

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!