Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A Nyugat körül létrejött írói csoportosulás kiemelkedő tagja, író, költő, esszéista. A délvidéki Szabadkán született, polgári családban. Tanulmányait az apja által igazgatott gimnáziumban kezdte meg. Beteges gyerek volt. Később a pesti egyetemen volt magyar-német szakos hallgató. Már diákkorában vonzódott az irodalomhoz. Itt ismerkedett meg Négyesi László irodalmi szemináriumán Babitscsal és Juhász Gyulával. Újságíró lett, igen sok lapnak volt munkatársa, természetesen a Nyugatnak is. 1908 és 1910 között sokat utazott. 1910-ben az igazi elismerést és a hajlamának leginkább meghfelelő nagy költői Témát, A szegény Kisgyermek Panaszai hozta meg számára. A csodás de félelmekkel és szorongásokkal teli gyermeki birodalmat idézte fel emlékezete mélységeiből. Ez a kötet az érdeklődés középpontjába állította a fiatal poétát.

A legjellegzetesebb Kosztolányi művek egyike A szegény kisgyermek panaszai. Ez a kötet emelte íróját a legnépszerűbb költők közé.

A szegény kisgyermek panaszai 1910 a Nyugat első nemzedékének, de talán az egész XX. századi magyar lírának legsikeresebb és legnépszerűbb kötete. Az első kiadásban 32 vers jelent meg. 1923-ig 63 versre bővült a kötet. Életrajzi-pszichologizáló megközelítés szerint saját gyermekkori élményeit reprodukálja, lélektani hitelességgel tárja elénk a gyermeki lélek rezdüléseit, sőt a tudattalan világát is; a gyermekszerep attitűdjéből formálja meg verseit. Margócsi István értelmezésében a fő jellemző az objektív lírára való törekvés, ahol a gyermek nem a lírai alany, hanem a líra tárgya. A gyermek objektivizációja az adott világállapotnak, ily módon nem egyedfejlődési stádium, nem kiindulópont, hanem végeredmény. Ennek a gyermek által jelképezett világállapotnak az összetevői: az időtlenség, az állandó kezdés, a kezdet mint rácsodálkozás, a meghatározatlan teljesség igénye. A gyermek régi irodalomtörténeti toposz, a teljesség szimbóluma. Erre érzett rá Karinthy is paródiájában. Erre utal az a tény is – azaz, hogy nem hangulatlíráról van szó -, hogy a versek száma bővíthető, gazdagodik, formálódik a stiláris és verselési lehetőség. Az első kötet még az impresszionizmus jegyében fogant, funkciója a világ sokszínűségének, ellentétekben való egységének kifejezése. A bővülés az expresszionizmus felé mozdítja el a kötetet (A rút varangyot véresen megöltük, Az őrült napraforgó)

A szereplíra sajátos megvalósulásának lehetünk tanúi: a szerző beleéli magát a vidéki, a szabadkai kisgyermek szerepébe. Ezeket a verseket a gyermeki léleknek a világára rácsodálkozó bája teszi feledhetetlenné. A félénk és ideges kisgyermek Hallucinációit, színes vízióit, a világ titkaival való találkozását örökítik meg a költemények. A költő valóban úgy „lát, ahogy nem látott sose még”. A versfüzér legelső darabjában – Mint aki a sínek közé esett – még a beszélő szempontja dominál. Az ötször megismételt, tehét hangsúlyozottan kiemelt hasonlata halál, a meghalás pillanatát villantja fel, s arra az általánosan elfogadott vélekedésre épül , hogy az ember a halál közvetlen közelében újra végigéli múltját „általérzi tűnő életét”. Ebben a rendkívüli helyzetben amikor a múlt már „messze mese lett”, „és a halál távolba mennydörög”, kell megragadni a futó elmosódó képek közül a lényegeset, a feledhetetlent. A vers voltaképpen nem egyéb, mint részletező hasonlat, s az utolsó sorok fejezik ki az egész ciklus célkitűzését – az impresszionista látásmódnak megfelelően-: „egy percre megfogom, ami örök, / lepkéket, álmot, rémest, édeset”. Az emlékidézésben nincs határozott epikus kronológia: a kötet a gyermeki képzelet rapszodikus ugrásait követi. Legfeljebb annyiban fedezhető fel bizonyos előrehaladás, hogy az évek múlásával együtt az élmények száma is egyre nő, s a versek kicsiny hőse egyre tudatosabban tekint szét maga körül. A szegény kisgyerek valójában mindentől fél: retteg a betegségtől, a haláltól, az ébredő nemiségtől, fél az élettől, a sötéttől, apjától; szánalommal szemléli szomorú édesannyát és húgát, akit eljegyzett a bánat. Az impresszionizmus jellemző metaforájaként szinesztéziák szövik át a szöveget

A háború lesúlytotta, rettegéssel töltötte el. Irói tekintélyét mutatja, hogy a magyar Pen Club elnökének elsőként őt választották meg. A harmincas évek elején kiderült, hogy rákos; hosszú szenvedés után halt meg 1936-ban.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Madách Imre: Az ember tragédiája   » Németh László (1901-1975)   

Nem hasznosHasznos (+3 pont, 7 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor