Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Felvidéken (Szklabonyán) született 1847-ben. Iskoláit a Felvidéken végzi.Pesten jogot tanul. Balassagyarmaton megyei szolgálatban áll. Itt ismeri meg a megyei életet, és itt veszi feleségül főnökének a lányát Manks Ilonát titokban. Pestre költöznek, ujságírással foglalkozik, de keresetéből nem tudja eltartani családját. Írásaira ekkor még senki sem figyel fel. 1878-ban meghívják Szegedre az ellenzéki szegedi napló munkatarsának. Szeged fordulópont az életében megírja novelláit, amit “Tóth atyafiak (4 novella) és a Jó palócok (15 novella)” címen adta ki. Egyszerre népszerű író lesz, visszahívják Pestre, karrierje magasan ível felfelé. A Kisfaludy Társaság tagja lesz, országgyűlési képviselőnek

választják, majd a Tudományos Akadémia soraiba is beválasszák.1910-ben negyven éves jubileumát ünnepelték, országos ünnepségek keretében. Itt azonban megfázik. Az ünnepet követő nehány nap alatt tüdőgyulladást kap és meghal.

Munkássága :

“Elbeszélni nem a regényíróktól hanem a magyar paraszttól tanultam”. Kenvenc témái a parasztság élete, a dzsentri ábrázolása és a történelemből vett témák. Az első novelláiban szülőföldje parasztjait ábrázolja mély együtérzéssel. Hőseit erkölcsi tisztaság, becsületes egyszerűség, nemes emberi tulajdonságok jellemzik. Lázadni nem tudnak, alázatosak. A novellák szerkezete belső feszültséget éreztet, stílusában a népballadák hiányosságát figyelhetjük meg. Novellák: Bede Anna tartozása, Az a Fekete folt, és Tímár Zsófi özvegysége. A dzsentri világot novelláiban, de regényeiben is feldolgozza. Maga is ehhez az osztályhoz tartozik, de meglátja ennek az osztálynak a hibáit. Érzi, hogy ennek az osztálynak nincs történelmi távlata, s minden művénem ott érezzük a bíráló hang mellet az együttérzést. Így egy különös ellentmondás keletkezik: a békítő hang és a kritika csak a “Noszty fiú esete Tóth Marival” című regényében jut el a kritikai realizmusig.

Noszty fiú esete Tóth Marival :

A regény három szálon indul el. Az első szál a Noszty család és Feri (a fiú) története. A második szál Koppereczky Izrael Izsák története. A harmadik szál Tóth Mihály pékmester története. Ezeket a részeket a Noszty család vagyonszerzési törekvése köti össze. A regényben az a bafejezés, hogy Tóth Mihályt nem kápráztatja el a rang, fölfedi Noszty Feri jellemtelenségét, és nem egyezik bele a házasságba.

Dzsentri témájú művei :

A baráti domínium, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A gavallérok. Karcolataiban (parlament és a bürakratikus kízigazgatási élet) is ez a kettősség figyelhető meg. Hol szelöd humorral, hol gúnnyal mutatja be a vezető politikusokat akiket a nép sorsa a legkevésbé érdekel. Céljuk a hatalom megtartása (A pénzügyminiszter reggelie, A korlátfa).

Történelmi témák :

Elfordul saját korától és a múltba viszi el az olvasót. Ezekben a regényekben is a mesélő, anegdótázó stílus él. Történelmi hősei főnemesek különc különleges emberek akik azért kerülnek szembe környezetükkel, mert egy letünt világot akarnak visszaállítani (Besztrce Ostroma, Új Zrínyiász, Beszélő köntös). Utolsó nagy regénye A fekete város, amely a halála ,után jelent meg. A kuruc korban keresi az ideális polgári osztály történelmi gyökereit.

Értékelés :

Stílusa közvetlen. Úgy mondja el a történetet, mintha baráti társaságban mesélne. Kérdő, felkiáltó mondatok, népnyelvi fordulatok szólások, váratlan keserű mondatok. Nála is még az anegdóta is fontos szerepet kap.

A meséi komolyak vagy komikusak, a magyar komikumnak kiváló képviselője. Alkotésaiból hiányzik a társadalom átfogó ábrázolása. Idegen tőle az elmélyült lélektani elemzés, a művek szerkezete pedig laza, mert nagyon sok mindent akar közölni, és elkalandozik. Első sorban az események fordulatos mesélésére figyel és nem veszi észre a mélyebb összefüggéseket a cselekmények között. Érdeme azomban, hogy egy társadalmi rétegről , a dzsentri világról reális képet ad.

Mikszáth novellák

Ha Mikszáth novelláiról beszélünk, elegendő két kötetcímet említeni: Jó palócok, Tót atyafiak. E két kötet hozta meg a várva-várt sikert a jobb sorsra érdemes írónak.

Az a fekete folt

Amikor kézbe vessük Mikszáth Kálmán írását, eszünkbe jut, hogy ez a kiváló ábrázoló olyan ajándékot hagyott a világra, Magyarországra, amelynek mindenkihez el kellene, hogy jusson. Ennek a meghatóan szép, tanulságos novellának mondandója volt akkor is, megírása idején, s még most is. Nem is csupán a történet kiemelkedő, sőt, az talán másodlagos a művészien használt nyelvezett mögött. Meglepően hosszú bevezetés után elgondolkodtató a bonyodalom, s a befejezés nyitva marad, mint a főszereplő sorsa is. Az olvasóra van bízva a történet továbbgondolása. Mikszáth Kálmán nem ebben az egy novellában él ezzel az eszközzel.

A főszereplő a brezinai bacsa, Olej Tamás. A bacsa szó igazából számadó juhászt jelent. A hegyvidéki parasztok világában, a herceg számadója igazi, korlátlan úr. Legalábbis a saját szemszögéből korlátlan. Mint maga mondja, neki csak az Isten parancsol, s talán a herseg, aki mint valami távoli hatalmasság tűnik fel előtte a gondolataiban. A többi szereplő, aki előfordul az életében, az a lánya, Anika, és a bojtár, Matyi, meg a juhok. Esetleg még a juhászkutya, Merkuj, kinek még némi szerepe akad egy eltévedt bárány nyájhoz való visszaterelésében, úgy is utal rá az író: “Okos kutya az, megérdemli, hogy nem lett belőle – ember.” Ezzel a megállapítással nagy igazságot mond ki, legalábbis ennek a véleménynek ma is akadna, s akad is követője.

Mikszáth mesteri nyelvhasználattal adja vissza a bacsa világát. Olej Tamás egyszerű, mégis súlyos gondolatai szinte kézzelfoghatóvá válnak. Az emberektől távol élő, kemény, kérges lelkűnek tűnő ember jellemrajza úgy tárul elénk, hogy szinte belelátunk a gondolataiba. Ezzel éri el Mikszáth, hogy ez a durva, mord paraszt szívünknek kedves szereplővé válik.

A mű szerkezete egyszerűen felvázolható. A bevezetésben ismerjük meg a körülményeket, a szereplőket. A bonyodalom ott kezdődik, hogy a fiatal herceg, Taláry Pál vadászat közben megismerkedik a fiatal, ártatlan, s ehhez mérten tapasztalatlan Anikával. A kibontakozásban a herceg estére, vacsorára visszatér, mikor is kiderül a szándéka, s Anikához való vonzódása. Másnap, amikor visszatér újból, valamiféle alkut ajánl a bacsának, miszerint a lányáért cserébe neki adja a brezinai akol minden birkáját. Ez okozza a bacsa lelki tusáját, ám mégis utalást tesz Anika megszöktetésére. Ez még mélyebb válságba sodorja ezt a cseppet sem érzéketlen embert. Úgy tűnik, hogy kis világának maga-szabta erkölcse, mely szerint felelősséggel tartozik lánya védelméért, most meginog, hiszen voltaképpen engedi, hogy egy úr kihasználja, kedvét töltse vele, s azután talán eldobja. Hosszas vívódás után a mű tetőpontjában Matyival üzen a hercegnek, hogy ajánlata érvénytelen, ámde már késő, Anika eltűntéről csak friss keréknyomok árulkodnak. A megoldás tragikus, Olej Tamás önmagán hajtva végre büntetését, felgyújtja az akolt, és eltűnik az erdőben.

Nagyon érdekes Olej Tamás lelki rajza. Ezt Mikszáth Kálmán úgy tárja elénk, hogy a jelenből indítja a történetet, s fokozatosan múlt időre vált. Igazán nem ismerjük meg Anikát, csak annyit tudunk róla, hogy bár eleinte úgy látszik, hogy Matyi, a bojtár felé vonzódik, mégis szívesen veszi a herceg mézes-mázos, indíték-leplező szavait, udvarlását. Matyiról is csak apró dolgokat tudunk meg, néhány utalás történik rá, hogy nem veszi jó néven, hogy a gazdag nemes az általa szeretett lányra vetette szemét.

Nagyon szembetűnő, hogy az írott szöveg utánozza a beszélt nyelvet. Emiatt találhatóak benne gyakran a három ponttal befejezett mondatok, s maga a mondatok sorrendisége, hangulata szinte hallatja velünk, amit mondanak.

Romantikus vonást fedezhetünk fel ebben a novellában is, említhetjük például a lírai keretbe öltöztetett formát. A mű egy dallal kezdődik, egy dallal ér véget. Talán kicsit érzelgős hatást is kelt, de tény, hogy megfelelő eszköz arra, hogy a főszereplőt embernek lássuk, ne csupán egy parasztnak. Viszont erőteljesen realista a világ ábrázolása, ahol ez az egyszerű ember a maga kissé korlátolt körülményei között élve legfontosabb tényezővé válik. Valóságos kép, hogy egy nemesember gyönyöre kielégítése céljából megszerez egy tudatlan, naiv lányt, s valóságos az akkori társadalom képe, mely elítéli a bacsát, hogy még felesége temetésén sem sírt. Mindenesetre Mikszáth Kálmán úgy írja meg ezt a történetet, hogy az érzékenyebb lelkű olvasók el is pityeredhetnek rajta, ám élvezetes olvasmány azoknak is, akik csak, mint irodalmi művet tartják érdekesnek.

A mű felveti bennünk az erkölcsiség kérdését. Bár nem feltétlen azonosulunk egy hegyvidéki paraszt körülményeivel, az ember ábrázolása nagyon is élő, s nem kötődik megírásának korához. A lelki folyamatok állandóak, csak a kor és a társadalom változik.

A lányát féltő apa, a felelősség-tudat súlyától terhelt, lelkiismeret-furdalástól szenvedő ember bizony kortalan kép. Mi is kerülhetünk bizony olyan helyzetbe, aminek végén rossz döntésünkre talán örökre megmaradó fekete folt nyom bélyeget.

Beszterce ostroma:

Mikszáth Beszterce ostroma című regényének tárgyi alapjául egy képviselőtárs, Pongrácz Károly anekdotája szolgált. Először a Pesti Hírlap közölte folytatásokban, kötetben 1895 novemberében jelent meg. Ebben az időszakban Mikszáth már egyre jobban kiábrándult kora politikájából. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy a műben a jelent olyannyira negatívan ábrázolja.

A regényben Pongrácz István, a nedeci vár ura középkori szokások, törvények, erkölcsök szerint él, a XIX.századi jelentől érintetlenül. Az ő zárt világában a nemes érzelmek, az egyenesség, az elvszerűség mellett feudális jog, az erőszak is érvényesül. A mű döbbenetes végső mondanivalója azonban ebből a szemszögből éppen az, hogy a különc úr konzervált világa mindezzel együtt is magasabb rendű, mint a kinti erkölcsi zűrzavar. A külső valóságban a képmutatás, az önzés és a törtetés, az eszmék anyagias és nyers érdekek szerinti felhasználása, megcsúfolása dívik. Pongrácz Istvánnak végül is vereséget kell szenvednie, el kell tűnnie, de túlkapásai ellenére is az igazi emberi nagyság utolsó képviselője távozik – a mű világából.

Pongrácz irodalmi előképe Don Quijote. Nem véletlen, hogy a várúr a cselekmény során ajándékba kapja Cervantes regényét, melyet mély megrendüléssel olvas. A gróf őrültségéről az író nem dönt, felvetését lényegtelennek tarthatta. A sugallt tanulság azonban az, hogy a magyar környezet elnézi Pongrácz István grófnak az anakronisztikus viselkedését – a korabeli magyar társadalomnak aligha lehetett az az egyetlen idejétmúlt jelenség. Még statisztálnak is az ismerősök és rokonok, együtt játszanak a várúrral – amíg életveszély nem kezd fenyegetni.

Még lényegesebb azonban Pongrácz lelki történéseibe Apolka érkezése után betekinteni. Az üde fiatalság, a természetes szépség mélyen megrendíti a nagyon érzékeny grófot, az idős várurat. eddigi álomvilága mellé egy elemi erejű vonzalom be sem vallott ábrándjai kerülnek. Mikszáth mesterien érzékelteti a szeretetvágy és a kötelességtudat küzdelmét, melyet a hős heroikus erőfeszítéssel leplez el mindenki elől, csaknem mindvégig. Apolka távoztakor azonban megmutatkozik veszteségének nagysága: nélküle képtelen tovább élni, tovább játszani az életét.

A környező nagyvilágban viszont merőben másféle erkölcsök működnek. Van egy lelkiismeretes orvos – ő szegényen hal meg. gazdag bátyjait testvérgyűlölet fűti. Apolkát csak egymás felüllicitálása érdekében kényeztetik, majd eltaszítják maguktól. a Behenczy bárók a színészcsapatot is megszégyenítő szólamokra és gesztusokra képesek – valójában mélyen romlottak, cinikusak, az ún. úri svihák magatartás képviselői. Szlávok és magyarok egyaránt kisszerű és alantas életet élnek, magyarkodásuk is legfeljebb álca. A kép még inkább nemzetközivé szélesedik Pruzsicky figurájával – ő Pongrácz udvarában abból él, hogy lengyel (hiszen a gróf egyik hóbortja, hogy „saját lengyelt” tart magánál).

Ilyen körülmények között az igazi emberi kapcsolat és érzelem üdítő színfolt. Annak számit Pongrácz István eszeveszett ragaszkodása Apolkához, és az ő hálás vonzalma István bácsihoz. Feltűnik, hisz ritkaság: Pamutkay őszinte meghatottsága Pongrácz végrendelkezésekor. A gyermekien tiszta Apolka és a halálosan szerelmes Tarnóczy Emil vonzalmának végül győzedelmeskednie kell – Pongrácz összeroppanásához ennek felismerése is hozzájárulhatott.

Sok melegséggel, mesélő derűvel, humorral, elkomorulásokkal, szatírával és tragikummal írja le Mikszáth a különc várúr kiterebélyesedett anekdotáját. A legnagyobb részletességgel Pongrácz István lelki tragédiáját rajzolta meg, a többi figurát és epizódot vázlatos, de találó tollvonásokkal írta le. Néhány szóval mesterien jellemez, rengeteg életbölcsességet villant fel.
A szerkezet a Mikszáthra jellemző módon épül fel: lassú hömpölygéssel, ezúttal két teljesen külön szálon indul el, majd az összetalálkozás után drámaian felgyorsul, és nagy hatású, tanulságos végkifejlet zárja.

Írásművészete a romantikából a realizmusba való átmenetként értékelhető irodalomtörténeti szempontból. Az eszményeket a legtöbb művében a valósággal ütközteti. Szülőföldjének patriarkális világát bensőségesen ábrázolta, ő volt a dzsentri első és igen pontos bírálója. Belülről, országgyűlési képviselőként is ismerte a Monarchia értékválságos világát, melyet a rokonszenv, a humor és az elvszerű kritika változó arányú keverékével irt le. Nagy megfigyelő volt, és a klasszikus értelembe vett elbeszélés legnagyobb művésze. Érdekes, kalandos, tanulságos történeteket mesélt el. élőbeszédszerű stílus, szubjektív előadásmód, a hangulatok virtuóz váltogatása jellemezte nagysikerű írásait.

A világirodalomból Dickens áll hozzá a legközelebb. A szépet bele kell látni a sivár jelenbe – ez majd Krúdy világához vezet.

Jellemek:

Pongrácz: az Úri Don Quiote alakja, nyugodtan éli a maga külön, rögeszmés életét. Hóbortjait kímélik, valósággal megbecsülik, cinkosa az egész vármegye. Mikszáth tudatosan bizonytalanságban tartja olvasóit abban a tekintetben, őrült-e Pongrácz, vagy nem. A valódi Don Quiote és Pongrácz is megfeledkeztek az időről, s egy rég letűnt világ ideáljaihoz ragaszkodnak csökönyösen, már-már tébolyult elszántsággal. De a két regényhőst lényeges különbségek el is távolítják egymástól. Pongrácz István sok tekintetben becsületre méltó ember, nemes érzések élnek benne, és egész lényében van valami lovagi finomság, tisztaság. Hiányzik belőle az önző törtetés, a mohó élvezetvágy s mindenekelőtt a hazug képmutatás.

Behenczy: Behenczy báró személyében Mikszáth megteremtette az egyéni tulajdonságaiban is elaljasodott, erkölcsileg lezüllött, a polgári fejlődés során elszegényedett és élősködővé vált, de a régi úri életmód látszatához ragaszkodni akaró dzsentri típusát, az „úri svihákot”.

Emil: ifjú álmodozó fiatal

Trnowszky: meggazdagodott, keményen dolgozik, ridegek a rokonai iránt. Az önzés, a kapzsi falánkság ütközik ki különcködésükben.

Klivényi József: kishivatalnok, mindenben üzletet szimatol, később elzüllött és erkölcstelen lesz.

Apolka: egy Jókai-regényből lépett elő: gyönyörű, nyúlánk teremtés, hosszú haja olvasztott arany, erélyes, ártatlan, őszinte.

Az irodalomban nem egyedül álló Pongrácz alakja: rokonai: öreg Toldi (estélyében), Egy régi udvarház utolsó gazdája (Radnóthy Elek)

Mikszáth ábrázolásmódja:
- köznapi, élvezetes, homár már-már az iróniába hajlik, hangnemek keveredése

Műfaja: regény

Szerkezet:

- jellegzetes indulás, anekdotikusan távolról indítja a művet. Az öreg Dugali történetével indít, felejthetelen igazságérzetből bontja ki az író a történelmi múlt megítélésének viszonylagosságát. A kuruc szabadságharc leverése után a Habsburgok várromboló bosszújától Nedec vára azon a címen menekült meg, hogy kastély, bár valódi vár volt bástyákkal, felvonóhíddal, toronnyal.
- a színhelyek bemutatása elnagyolt, az írót láthatólag sokkal jobban érdekli a környék mondavilágának, babonás hiedelmeinek sajátos, az ősi múltat őrző hangulata.
- a négy szerkezeti egység a négy fejezet. Az első két fejezet térben és időben távol áll egymástól, kerek önálló történetet alkotnak. A szálak a harmadik fejezetben futnak össze. A negyedik fejezetben Apolka és Pongrácz története megoldódik.

1. Estella:

- helyszín: Nedec vára és környéke.
- 3 központi szereplő: Pongrácz, Behenczyek és őket Estella fogja össze
- Mikszáth részletes jellemrajzot nem ad, anekdotákból és történetekből fűzi össze történetét
- bonyodalom kezdete: Estella a fiatalabb Behenczyvel megszökött
- a fiatalabb Beneczy Károly Nedec várában István grófnak felajánlja „ősi kardját”, s itt kívánja megtalálni szerencséjét.

2. Kedélyes atyafiak:

- Zsolnán vagyunk, Trnowszky fivérek a története is anekdotikus sorból áll
- 3 karriert látunk: György orvos lett, és szegény maradt: hiszen Zsolnán a hegyi levegőben egészségesek voltak az emberek. A doktor halála után nem hagyott maga után semmit, csak egy 11 éves szőke leánykát, Apollóniát. Péter viasszal és mézzel kereskedett, Gáspár juhokkal foglalkozott (fia Emil), s mindketten megtollasodtak.
- város írnokát Klivényi Józsefet nevezték ki Apolka gyámjának
- Tarnóczy Miroszláv (Emil) szerelemes lett Apolkába, Péter elzavarja a lányt
- újra Klivényiéknél van Apolka – a züllött írnok azt tervezgeti, hogy áruba bocsátja Apolkát. Behenczy Pálnak próbálja felkínálni, az írnoknak az is megfordult a fejébe, hogy elveszi a lányt.
- a lány öngyilkosságba próbál menekülni, másnap reggel találnak rá ájultan a Vág folyó partján.

3. Hadipusz:

- gróf Pongrácz István és Apolka sorsa itt kapcsolódik össze. A Beszterce megbüntetésére felvonuló hadak éppen aznap érkeztek Zsolnára, amikor Apolkát ájultan találta a folyó Partján Blázy polgármester hajdúja.
- Pongrácz: megszelídül, kedvesebb lesz, lovagi hódolat.

4. Éj:
- Apolka nagyobb szerephez jut Pongrácz életében. Pongrácznak rögeszméi vannak.
- A regény végén Pongrácz újra középkor lovaggá nemesedett. Miután Emil visszavásárolta a megöregedett, megcsúnyult Estellát a fiatal Behenczy bárótól, a besztercei szenátorok visszavitték Nedecer a megszökött várasszonyt.
- A regény befejezése nem komikus, inkább tragédia színezi át az utolsó jeleneteket. Pongrácz Istvánt végül is nem lován ülve temették el, hanem csak gyalogosan és egyedül.

Mikszáth keserűsége végső soron abba rejlik, hogy a dzsentrik Magyarországon oly fennen hangoztatott nemes elveket, eszményeket, makacsul őrzött hagyományokat már csak egy örült veszi komolyan, a többiek számára ezek üres pózzá szegényültek.

Jó palócok

A jó palócok szereplői is polgárosulatlan parasztok. Bede Erzsi – Bede Anna tartozása – nem kevésbé él a régi hiedelmekben, mint Jasztrab György. Úgy próbálja meg biztosítani nővére nyugalmát a sírban, hogy letölti helyette a büntetését. A babonák világát az elbeszélő mélyen átéli, csakis így sikerül meggyőznie az olvasókat, hogy a hiedelmek mekkora szerepet töltenek be a nép életében. Az ilyesfajta hasonlóságokat leszámítva a Jó palócok erősen különböznek a Tót atyafiaktól. Sokkal nyíltabban fejezik ki érzelmeiket (Pl.: A néhai bárány történetében mikor a kisgyerek megtalálja kedvenc bárányát egy ködmön béléseként stb.).

A rövid szövegekben Mikszáth sokszor belülről közelíti meg szereplőit. Ilyen a Szűcs Pali szerencséje c. novella is. A megjavult korhely sikeres leánykérés után leissza magát a kocsmában. Másnap az ágyán találja a jegykendőjét. Kikosarazták, vagy csak álmodta az egészet? A szöveg a hős kijózanodása előtt véget ér.

Más esetekben az elbeszélő csak a történet csúcspontján vált át belső nézőpontra: A péri lányok szép hajáról írt történetben csak hézagosan ismerjük meg az előzményeket, mivel csak a nővér szemszögéből látjuk az eseményeket, aki csak annyit lát, hogy húga haját bosszúból tövig levágta a szomszédasszony. A nézőpontváltozást figyelhetjük meg a Tímár Zsófi özvegységében is: a férj szemével látjuk a világot a templomtoronyból, amíg le nem zuhan.

Mikszáth ezekben a kis történetekben tanulta meg a sűrítés mesterségét. 15 novellája kevesebbet tesz ki mint a Tót atyafiak. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a természeti leírások hiányoznak ezekből a művekből, bár a természet még mindig aktív szereplő (Bágyi csoda – a molnárné megcsalja a férjét, a víz kezd visszafelé folyni.) Másrészt a ballada-stílusú elhallgatások is lerövidítik a szöveget. A szokatlan, nyitott befejezések is hozzájárulnak ehhez: Vér Klára és Gélyi János lagziba mennek, de útközben a férfi egy szakadék felé irányítja a szekeret. A történetet az olvasónak kell kiegészítenie.

Tót atyafiak

A Tót atyafiak négy közepes hosszúságú történetet foglal magában. Az arany kisasszony lassan indul, hogy aztán mind gyorsabb ütemű elbeszéléssé váltson át, s végül egyszerűen megszakadjon. A szöveg első része Selmecbányába kalauzolják az olvasót. Furcsa vidék ez: a barátnők a kertjükből átkiabálhatnak egymásnak, de ha meg akarják látogatni egymást, az másfél óra gyaloglást jelent. Az egész város egy völgykatlanba épült, s a házak lépcsőzetesen emelkednek egymás fölé. Ez a rendkívül szokatlan tér a színhelye a történetnek. Csemez úr azt fogadja el vőnek, aki a lánya súlyának megfelelő mennyiségű arannyal fizet érte. Mirkovszki Miklós vállalkozik a feladatra, és Amerikába utazik, hogy aranyat ásson. Az idő elteltével a lány fonnyadozik, az apa meghal, a fiút senki nem tudja értesíteni a történtekről, mivel nem tudják a címét. Legendává merevedik, mint az elérhetetlen külvilág. A történet nagyon rövid, nem több, mint átmenet két időtlennek tetsző állóhelyzet között.

Az időszerkezet a következő szövegben is jellegzetes. A cím – Az a fekete folt – a történet végpontjára utal. Mikszáth a jelenben indítja a történetet. Az átmenet a múltba fokozatosan történik meg, az elbeszélő múlt közbeiktatásával történik meg. A történetíró eltávolítja magától alakjait: Anikáról, a hercegről és Matyiról alig tudunk meg többet, mint a birkákról. Szereplésüknek egyetlen jelentősége van: részt vesznek Olej Tamás belső összeomlásában.

A Tót atyafiak hőseinek többsége a magányban, a természetben, természeti lényként él. Sorsedzett főszereplői önmaguk köré teljes értékű világot teremtenek, melyet aztán valami megzavar (Pl.: Lapaj, a híres dudás érzéketlenül nézi végig, hogy egy fiatal nő a szeme láttára vízbe fojtja magát, de amikor megtudja, hogy egy csecsemőt hagyott hátra, legnagyobb kincsét, a lantját is eladja, hogy etetni tudja a kicsit).

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Móricz Zsigmond Tétel   » Vörösmarty Mihály élete   

Nem hasznosHasznos (+26 pont, 48 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor