Érettségi Portál 2018

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Petőfi Sándor: A puszta, télen

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

 

Mintha ellentétpárja lenne Az alföldnek az arányos szerkesztésű, 3×3 vsz.-ból álló vers.

1. 1-3.vsz.
– Nagy érzelmi nyomatékkal indít itt is (Hej, mostan…), egy indulatszóval.
Mintegy ebben összegzi hangulatilag mindazt, amit mondani készül.


A puszta szó főnévi és melléknévi kettős jelentésével játszik.
A vsz. további soraiban egész megszemélyesítés-sor következik:
– az évszakokat 1-1 gazdához hasonlítja:
– a kikelet és a nyár a mezei szorgalmat képviselik – kedvesek neki;
– mégsem ezekkel fogalalkozik, hanem a rossz gazdával – az ősszel, mely viselkedéséből következik a puszta jelenlegi állapota (gondatlan, rossz, elfecséreli).
– A tél leírásával folytatja – negatív festés az eszköze – a vers hangja elégikussá válik:
hiányaiban mutatja be a telet:
– szinte előszámlálja, mi minden hiányzik (juhnyáj, pásztorlegény, madarak, prücsök);
– és ezeket hangjuk eltűnésével mutatja be: (kolomp, síp, dal, harsogó, hegedül).
– Majd kitágítja a képet: nagy távlati képet látunk, melyet két hasonlattal tesz szemléletessé:
– a sík határ a befagyott tenger képzetét kelti,
– majd a fáradt madárként repülő nap képét látjuk (Az alföld – sas!).
És még ennél is közelebb hozza a földhöz a téli természetet:
– a napot lehajolva közelítő öregemberhez hasonlítja.
A vsz. utolsó sora átvezet a következő egységbe (Igy sem igen sokat lát a pusztaságon.)
2. 4-6.vsz.
Az eleve leszűkült, alacsony perspektívát bontja fel alkotóelemeire.
A télen lelassult, bezárt emberi világ életképeit látjuk.
– Az eddig csak allegóriákban, hasonlatokban jelenlévő ember most belép a tájba.
– hiányában van jelen az üres határban, halászkunyhóban, csőszházban, tanyákon, legelőkön
– majd valójában is megjelenik: a házba beszorult ember  a komótosan pipára gyújtó béres
élete csendes, lelassult, bár itt 7 cselekvésből álló mozdulatsor alakul ki: elveszi, teszi,
megvágja, húz, szipákol, oda-odanéz…
– majd ismét a kinti világba lép: az ember által nem látogatott csárdákat ábrázolja.
Ez a kép ismét messzebb vezeti tekintetünket: utat látunk, melyet a szelek hóval temettek be.
3. 7-9. vsz.
– Az előbbi zárókép dinamikus képek sorát indítja el:
most alulról fölfelé tekint: a természeti elemek kavargása a légben – mint egymással birkózó, egymást kergető pajkos gyerekek.
(Igék, igenevek halmozása adja dinamikáját: uralkodnak, kavarog, nyargal, szikrázó, birkózni.)
– Majd ismét oldalfelé tekint:
a téli alkonyban megjelenik a társadalom számkivetetje: a betyár.
A “háta mögött farkas, feje fölött holló” gondolatpárhuzam egyszerre idézi föl a társ. és a term. zord kegyetlenségét.
– A záróképben a horizont felé nyitja ki a képet:
az alkonyat végén lebukó napról ismét újabb kép jut eszébe:
a nap vörös köre – egy király véres koronája.
A tájleírás politikai tartalommal telítődik az urolsó sorokban.
P. más verseiben el előfordul, hogy a Nap képe összekapcsolódik a vér, az áldozat képével.
Verselése: felező 12-es (aa b/b cc rímképlettel).

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Balassi Bálint vitézi költészete   » Vörösmarty Mihály és a Csongor és Tünde   

Nem hasznosHasznos (+16 pont, 16 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor