Bevezetés:
Madách Imre (1823-1864) bár meglehetősen sok művet írt, mégis egykönyvű szerzőnek tartjuk. Az ember tragédiája című mű megírására csaknem egész életében készült, végül 1859 februárja és 1860 márciusa között készítette el. A műnek minden kor számára van érvényes mondanivalója, felzaklató kérdései még ma is aktuálisak. A korszak alkotásai közt talán az egyetlen mű, amelyben a nemzeti kérdés nem központi elem, sokkal inkább az egész emberiség, az európai civilizáció problémái foglalkoztatják. Madách elsők között Arany Jánosnak mutatta meg művét, aki kisebb-nagyobb -főleg stiláris és nyelvtani- javításokat eszközölt rajta, melyeket Madách elfogadott. A Tragédiát a Kisfaludy Társaság saját kiadványsorozatában adta közre. Nyomtatásban először 1862. január 12-én jelent meg.
Az ember tragédiája:
-keletkezés: 1859. február – 1860. március
-műnem: dráma
-műfajà drámai költemény/lírai dráma: tipikusan romantikus műfaj, hiszen a romantika fellazította a merev szabályokat, és minden műfajt lirizált; a drámai költemények hőse maga az emberiség, melyet vagy egy konkrét ember (Faust), vagy egy mitikus alak (Ádám) jelképez; a műfaj az emberiség nagy problémáival foglalkozik, arra keresik a választ, hogy mi az emberi lét értelmeà „emberiség-költemény”
-párbeszédes részek rímtelen ötös (10 szótagos) és hatodfeles (11 szótagos) jambusi sorokból állnakà csak ritkán fordulnak elő rímek
-a különböző lírai betétek (pl. Angyalok kara, Cluvia dala, Hippia éneke stb.)
Irodalmi hatások:
2) Milton: Elveszett Paradicsom
3) Goethe: Faust
4) Byron: Manfred; Kain
5) Shelley: A megszabadított Prométheusz
6) Victor Hugo: Századok legendája
7) Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban; Az emberek; Csongor és Tünde
Kölcsey Ferenc: Vanitatum Vanitas
Filozófiai hatások:
1) Kant:
-az élet ellentmondásokban nyilvánul meg
2) Hegel:
-dialektikaà tézis-antitézis-szintézis: a fejlődés az ellentmondások mozgásában nyilvánul meg
3) Charles Fourier:
-utópista szocialista
-Falanszter-elmélet: munkások közti egyenlőség falanszterek (telepek) létrehozásával érhető el
4) Cabet:
-hitt az osztályok nélküli társadalomban
5) Comte:
-pozitivista világképà az adatok összegzését tartja fontosnak, nem pedig az elméleti következtetéseket
6) frenológia:
-áltudomány, amely a koponyaalkatról a jellemre és a szellemi képességekre von le következtetéseket
7) Voltaire:
-deista-világképà deizmus: Isten létét elismerő, de a világ működésébe való beavatkozását tagadó irányzat
mechanikus-materializmus:
-a világ jelenségeit a mechanika törvényeiből levezető filozófiai irányzat
9) biológiai determinizmus:
tagadja az akarat szabadságátà az ember biológiailag meghatározottà nincs fejlődés
Szereplők:
1) Ádám:
-az emberiséget szimbolizálja
-az események során változik, tapasztaltabb lesz
-alaptulajdonsága a kíváncsiság, lelkesedik a nagy eszmékért
-a mű folyamán csökken idealizmusa
-lelkesedése megóvja attól, hogy a földi élvezeteknek adja át magát
2) Éva:
-minden korban a korszak erényeit és bűneit is képviseli
-az érzelem megtestesítője
-a színekben többször földi élvezetekkel akarja elhallgattatni a hiányérzet hangját, ekkor távolabb kerül Istentől
-a XV. színben Ádámnál mélyebben érzi át az Úr bizalomra intő szózatát
-Lucifer állandó ellentéte
-az adott korról ad kritikát
3) Lucifer:
-„a tagadás ősi szelleme”
-kétségbe vonja az egész teremtés értelmét, nem dicséri a világot, fellázad az Úr ellen
-a megteremtett világban a cél, a változás és az értelem hiányát kifogásoljaà részt követel magának a teremtésbőlà az Úr elűzi a mennyekből (bukott angyal, ördög lesz)à az Úr két elátkozott fát, a tudás és a halhatatlanság fáját átengedi neki
-célja az Úr világának megdöntése, ezt az ember megsemmisítésével akarja elérni, megakadályozva ezzel az emberi történelmet
-végzete a szüntelen bukás, de ennek tudatában is vállalja a lázadó szerepét
-az ember ellentétes pólusa
-nagy tudásával továbblendíti az emberiséget
-realista, ironikus szereplő
Történeti színek:
-Madách kritikusai szerint művében csak a tézis-antitézis jelenik meg, a szintézis hiányzik
-a történeti színek alapkonfliktusa: Ádám képviselte nagy, szent eszmék és az ezeket az eszméket megtagadó, eltorzító gyakorlat közötti összeütközés
-a történeti színek belső logikáját a hegeli dialektika határozza meg:
à x. szín: tézis, az eszme születése, Ádám rajong az új eszméért
à x+1. szín: antitézis, az eszme megvalósulása, a realizáció eltorzítja az eszmét, Ádám kiábrándul
à x+2. szín: Ádám menekül az új eszme elől kiábrándultságában, a szín végén új eszme jelenik meg, amelyért ismét rajong Ádám
Szín Hely Ádám Lucifer Éva
IV. Egyiptom fáraó miniszter rabszolgafeleség
V. Athén Miltiádész harcos Lucia
VI. Róma Sergiolus Miló Júlia
VII. Konstantinápoly Tankréd fegyvernök Izóra
VIII. Prága Kepler Famulus Borbála
IX. Párizs Danton Bakó arisztokrata, forradalmár
X. Prága Kepler Famulus Borbála
XI. London Ádám Lucifer polgárlány
XII. Falanszter Ádám Lucifer anya
XIII. Űr Ádám Lucifer -
XIV. Sarkvidék Ádám Lucifer eszkimónő
IV. szín:
-helyszín: Egyiptom
-Ádám az egyén dicsőségében hisz: „milliók egy miatt”
-Éva új tapasztalatokhoz juttatja Ádámot: „egy milliók miatt”
-megszületik a szabadság-eszme
-Ádám felszabadítja a rabszolgákat, de Lucifer szerint a nép még önállótlan
V. szín:
-helyszín: Athén
-szabadság és egyenlőség eszméje jelenik megà athéni demokrácia
-a szabadság és az egyenlőség kölcsönösen kioltja egymástà a tömeg a demagógok befolyása alá kerül
-„egy milliók miatt”à a tömeg értetlensége miatt bukik meg
VI. szín:
-helyszín: Róma
-Ádám a hedonizmusba menekülà Éva emlékezteti az eszmények világára, felidézve a Paradicsomot
-nincs éltető eszme, széthullott a társadalom
-megjelenik Szent Péter és vele az új eszme: kereszténység által képviselt testvériség, szeretet
VII. szín:
-helyszín: Konstantinápoly
-középkori szín (első három: ókori szín)
-Ádám Tankréd néven keresztes lovagà győztesen érkezi Bizáncba a harcokból, ahol félnek tőle
-az eszményi, lovagi szerelem ideálja is kiüresedik, hiszen Évától egy apácazárda fala választja el
-csalódás a kereszténységben a dogmatikai viták miatt
-dogmatikus véleménykülönbség: „i” betűà a „homousion” (egylényegű) tana szerint Krisztus azonos, egylényű Istennel, a „homoiusion” (hasonló lényegű) szerint Krisztus nem Isten, hanem ember, csupán hasonló Istenhez (ariánus eretnekség és az ortodox egyházi tanítás vitája)
-Ádám nyugalomra vágyik, nem akar aktív résztvevő lenni
VIII. szín:
-helyszín: Prága
-Ádám cselekvő történelmi hősből csupán szemlélővé válik
-Ádám Keplerként aprópénzre váltja tudását a megélhetés érdekében
-ebben a korban nem számít a vallás, csak a külsőségek
-a szín végén Ádám álomba merül
IX. szín:
-helyszín: Párizs
-álom az álomban
-Ádám ismét cselekvő hős lesz
-eddigi eszmék együtt jelennek megà szabadság, egyenlőség, testvériség
-megjelenik a nagy egyéniség és a tömeg ellentéte
-Ádám Dantonként meglátja a fegyvert a tömegbeà a tömeg fanatikus, de nem megvásárolható
-az eszmék közötti ellentmondások felolthatatlannak látszanakà önjelölt népvezérek, forradalmi terror
X. szín:
-helyszín: Prága
-álom az álomban értelmezése: bár Ádám sorsa Párizsban ismét a bukás volt, mégis lelkesülten ébred fel álmából, nem ábrándul ki, hanem bizakodikà Madách Imre ezzel hitet tesz az 1848-as forradalom mellett, valamint kiáll a liberalizmus eszmerendszeréért
-tanítvány-jelenet: Kepler a középkori tudományok értéktelenségéről beszél tanítványának, önállóságra buzdítja, félredobatja vele a művészet szabályaità Madách ars poeticája ez, a romantika programját hirdeti meg benne
XI. szín:
-helyszín: London
-Ádám nem aktív, központi hős, csupán szemlélő, szemtanú
-Madách koraà szabad verseny világaà pénzen nem csak árut, hanem eszmét is lehet vásárolnià szabadság, egyenlőség, testvériség, eszméinek megcsúfolása, elárulása
-tragikus felismerés: a szabadság korlátok nélkül felszámolja magát
-a színnek nincs kerek történeteà egymást követő epizódok, jelenete
-szín vége: haláltáncà csak Éva lép túl a síronà ő a költészet, a szerelem és az ifjúság jelképeà győzedelmeskedik a londoni vásár zűrzavara és a halál törvénye felett
XII. szín:
-helyszín: falanszter
-jövőbe mutató színà utópia
-új eszme: tudomány által vezérelt társadalomà a ráció irányítja az életetà kizárja a művészeteket, az érzelmeket
-haszonelvűség uralkodik
-Ádám kezdetben lelkesedik
-a falanszterben nincs család, tiltják az érzelmeket, az embereknek nincs nevük, nincs haza, nincsenek nemzetek
-a gyermekek későbbi foglalkozását koponyaalakjuk alapján határozzák meg
-kiemelkedő emberek (Luther, Cassius, Platón, Michelangelo) kényszerülnek alantas munkáraà tehetségük kifejezése büntetéssel jár
-megvalósul az emberiség és a testvériség, de a világ maga embertelen
-Ádám csalódik az emberbenà végső fordulat: Évát megfosztják gyermekétől, szerelmüket betegségnek tartják, kórházba akarják vinni őket
XIII. szín:
-helyszín: az űr
-Ádám el akar szakadni a Földtől
-Ádám hirtelen sikoltással megmerevedik, Lucifer diadalmasan felkacag, úgy véli, hogy megsemmisítette az embertà Ádám a Föld szellemének hívó szavára újraéled, visszavágyódik a Földre, a küzdelmet választja
-Ádám felismerése: a szabadságnak nem csak társadalmi, hanem természeti korlátai is vannak
-Ádám a küzdelem fontosságát hirdeti, ami szerinte az ember továbblendítője az újabb célok eléréséért
XIV. szín:
-helyszín: Sarkvidék
-az ember állattá silányult, erkölcsileg és fizikailag elkorcsosultà a torz ember Ádámot Istennek hiszi
-legfőbb érték a túlélés
-a szín tragédiája: az emberiség kozmikus erők miatt pusztul el
Keresztszínek:
-Madách a világ keletkezését, az ember megjelenését a Földön a Biblia, a keresztény vallás szerint képzeli el, ezért ezeket a színeket biblikus színeknek is szokás nevezni
-a keresztszínek külön „drámai” egységet alkotnakà Lucifer és az Úr konfliktusa, Lucifer fellázadása, terve az emberiség kiiktatásáról az teremtésből, végül Éva anyasága meghiúsítja tervét, Lucifer elbukik
I. szín:
-helyszín: Menny
-a teremtés dicsőítése
-Lucifer gúnyolja Isten alkotását, fellázad ellene
II. szín:
-helyszín: Paradicsom
-Ádám és Évaà idillikus életà Lucifer elcsábítja őket
-bűnbeesésà kiűzetés a Paradicsomból
XV. szín:
-Ádám felébred álmábólà öngyilkosságba akar menekülni, hogy megakadályozza a jövőtà Éva anyasága értelmetlenné teszi a tettét
-Ádám elszakad Lucifertől, az Úr újra kegyeibe fogadja
-Ádám kérdése Istenhez: van-e értelme az emberi életnek és a küzdésnek, alakítható-e az élet és a történelem, vagy az ember csak a körkörösség értelmetlenségét szenvedi végig
Isten nem ad konkrét választ, az emberi lét lényegének a nagyság és az erény megvalósításának lehetőségét tartja
-az ember felé égi szózat zeng küzdelmei közöttà a férfit elsősorban az értelem irányítja, míg a nőt az érzelem, e két érték együtt vezérli az embert
Befejezés:
Madách Imre Az ember tragédiája megírásával olyan művet alkotott, ami örök érvényű igazságokat tartalmaz minden korra és korszakra. A szüntelen újrakezdés, a jobbért való örökös küzdelem, a bukásokkal szembenéző, kudarcokból felemelkedő hősiesség minden kor számára érvényes tanulság.
Petőfi Sándor tájköltészete
1844-ben születik Versek című versgyűjteménye. Ebben az évben keletkezett a tájköltészet témakörének első kiemelkedő alkotása is, az Alföld. A szoros értelmében vett tájköltészet az európai irodalomban a felvilágosodás és a romantika szülötte, mely a leíró költészet egyik műfajcsoportja. Ekkor fedezik fel a költők a természeti környezet valós arculatát, s hogy ez saját képzelmeik, hangulataik kifejezésére alkalmasak. Ezek azok a művek, amelyek nem kizárólag, de meghatározó mértékben az embert körülvevő élő és élettelen természeti környezetet jelenítik meg, beleértve az ember által alkotott épületeket, tárgyakat. Az alföldi táj tájleíró költemények témája Petőfi révén teljesedik ki a magyar irodalomban, mely a szabadság és az otthon szimbóluma. Az Alföld kultusz már az 1830-as évektől kezdve jelentős volt a magyar irodalomban. Korábban Kisfaludyék és Berzsenyiék a Balaton-felvidéket tartották a magyar föld, a magyar táj szimbólumának. Az új tájeszmény a romantika vadregényes, kordon, ember nem lakta hegyvidékével szemben a délibábot ringató arany kalásszal ékes rónaság, az Alföld tengersík vidéke. Később ez a székely havasokra tevődött át. Amikor Petőfi föllép, már készen kapja a magyar Alföld ábrázolásának eszközkészletét. A táj jelentésköre kibővül: a szabadságot legfontosabb eszményként megfogalmazó költő számára az Alföld a szabadság tágasságának jelképe is.
Főbb tájversei: Az Alföld (1844), A csárda romjai (1845), A Tisza (1847), A puszta, télen (1848), Kiskunság (1848).
A Puszta télen:
Új tájszemlélet, új látásmód található a tájleíró verseiben. Az Alföld a szülőföldje, számára ez a szeretet szimbóluma és a szabadság érzetének hirdetése. Nem közvetlen szemléletre épül a vers, otthon Pesten a szobájában idézi fel maga elé az Alföldet. Negatív ábrázolási mód, hogy mi nincs az Alföldön, így gondolhatjuk, hogy mi van. Most csend, fehérség, mozdulatlanság. Elégikus hangnemű költemény. Témamegjelölő cím. . Kulcsszó a hiány, nincsen, sem, nem (igék is tagadva)
„Hej” – népies felkiáltással kezdődik a vers. Szójátékkal indít – „mostan puszta ám igazán a puszta!”. A puszta először melléknév aztán főnév. Felsorolja, hogy mi nincs télen az Alföldön: juhnyáj, pásztorlegény, dalos madarak, még csak egy prücsök sem hegedül.
Ezután a távolba tekint, egy hasonlatot használ – „Mint befagyott tenger, olyan a sík határ,”. Minden kihalt, nincs élet a pusztán.
Bemegyünk a tanyára. Csend van, a jószág sincs kint. A béres ráér, a csárda is üres.
Gondolatban újra kimegyünk, kint vihar van, csak a betyárt viszi a lova, veszély veszi körül „Háta mögött farkas, feje fölött holló.”
Lemegy a nap, esteledik. Egy hasonlattal és megszemélyesítéssel zárul a vers „Mint kiűzött király országa széléről, / Visszapillant a nap a föld pereméről, / Visszanéz még egyszer / Mérges tekintettel, / S mire elér szeme a tulsó határra, / Leesik fejéről véres koronája.” Ez egy allegória. Az allegória egy kifejtett metafora, megszemélyesítés. Tehát hosszabban írja le a költő – esetleg egy egész versen keresztül – ezt a megszemélyesítést vagy metaforát. Petőfitől A Puszta télen vagy a Föltámadott a tenger… allegórikus költemény.
Az Alföld
A tájköltészet témakörének első kiemelkedő alkotása 1844-ben keletkezett. Keretes vers, műfaját tekintve óda. Lírai realizmus. Sablonok: gémeskút, betyár. Verseiből őszinteség sugárzik
Az első két szakasz a kétféle tájideál szembeállításával indítja a verset. Ezután a börtönéből szabadult sas metaforát fölhasználva a fent nézőpontjából kezdi láttatni az Alföldet. Nem az a lényeges, hogy mit láttat, hanem, hogy hogyan láttatja. A lírai én háttérbe húzódik, szerepe abban áll, hogy irányítja a látásmódot. Sajátos szerkesztési technikával él: kezdetben a horizontot kitágítja, diadalmas képeket láttat és fölülről a magasból, elhatárolódva szemlél, majd fokozatosan szűkíti a látókört, szinte egyetlen ponttá zsugorítva irányítja tekintetünket a szamárkenyér tövében pihenő gyíkokra.
A kezdeti szárnyalás az Alföld gazdaságának bemutatása után hosszasan elidőz a dőlt kéményű csárda környékén. Mintha itt érezné igazán otthon magát. Talán saját fiatalságának újbóli átélése, az elszegényedés emlékei kapcsolják erősebben a hasonló tájelemekhez.
Ez az érzelmi azonosulás hívja életre a befejező versszak vallomását. Itt már nincs szüksége a Kárpátoktól való elhatárolódásra ahhoz, hogy az Alföldhöz való ragaszkodását kifejezze.
Kiskunság
Ez a vidék, a Kiskunság, nem csak szülőföldje miatt értékes a költőnek. A vers megírása idején (1848) politikai reményei is ide kapcsolták, hiszen Szabadszálláson kívánt fellépni a képviselőválasztáskor. Ekkor még nem sejthette a rövid idő múlva bekövetkező kudarcot, sőt örömét az is tetézte, hogy felesége, Szendrey Júlia, gyermeket várt. Ebből adódik az a várakozó bizakodás, optimista derű, mely az egész költeményt áthatja.
A vers kiindulópontja itt sem a közvetlen látvány: a nagyvárosi élet örökös zajából száll fel a képzelete, s lelki szemei előtt jelennek meg az alföldi vidékek. A puszta, télen- nél ellentétben, ebben a versben az értéktelített állapot uralkodik, a meglévő tárul elénk, nem pedig a hiány. Egy forró, nyárközépi napon, kora délelőtt (Kapaszkodik a nap fölfelé) a puszta egy meghatározott pontjáról indul a város felé, és mire a szélmalmok alá ér, beesteledik (Közeleg az este). Csak a napszakok változásából, illetve a hely- és az időhatározók ritka fel-felbukkanásából (itten, amott, ott-végre, nagy sokára) következtethetünk arra, hogy egy térbeli és időbeli haladás képei sorakoznak egymás mellé. A nagyvároshoz képest a puszta egzotikumát, páratlan szépségét s egyúttal végtelenségét sugallják a hol apró részletezésével, hol csak nagyvonalúan bemutatott tájelemek. Eljátssza, mintha tárgyi leírást adna a pusztáról, de A puszta, télenből már megismert antropomorfizáló gesztusrendszerrel, önkényes metaforáival teljesen átszubjektivizálja azt. Oly mértékben él e stíluseszközökkel, hogy még a kútágas mafla nézelődését is megítélhetőnek tartja, s értékelést ad az általa megszemélyesített tájelemről; sőt az oximoronszerű vérző csillag hasonlattal teljesen a szubjektív látomás alátámasztására, érvényesítésére a versformát használja fel, amely eléggé bonyolult. Megbontja a tizenkettes strófák páros rímelését; a nyolc ütemhangsúlyos verssor szótagszáma a következőképpen alakul: 6-12-12-6-6-12-12-6; a félrímek különböző szótagszámú sorokat kötnek össze: xaxaxbxb. Ily módon a vers tartalma összhangban áll a formával.
Petőfi tájkölteményei a népköltészet áthasonításának végső eredményeit összegezik. Szerzőjük ősi, tősgyökeres magyar nyelvet keresett, s közben új stílust alkotott . Nyelvében mindvégig két ellentétes törekvés munkálkodott: az egyik a nyelv tisztítására, a meglevő, halott metaforák életre keltésére, a másik a nyelv jelentésterületének bővítésére irányult. A leírások és életképek inkább az első, a Felhők és kisebb mértékben Az apostol a második nyelveszmény jegyében keletkeztek. A tájköltészet a nyelvtisztító erőfeszítés terméke.
Petőfi az összes tájversében a haza szépségére hívja fel a figyelmet. Ha már egy ilyen szép hazánk van, akkor tenni is kéne valamit a felvirágzása érdekében – ezt sugallja Petőfi. A hazáért akár az életünket fel kell áldoznunk.
Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!
Facebook Megosztás |
Nyomtatás
|
PDF letöltés
(+66 pont, 74 értékelésből)
