TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Radnóti Miklós (1909-1944) – Eclogák | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Radnóti Miklós (1909-1944) – Eclogák

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

 

Radnóti Miklós a Nyugat harmadik generációjához tartozott. Költő, műfordító, prózaíró volt. Életművével ma már a magyar irodalom klasszikusai között foglal helyet.

 Életrajza

    1909-ben született Budapesten: születésekor édesanyja és ikertestvére meghal

    édesapja 12 éves korában meghal, anyai nagybátyja lesz a gyámja

    érettségi után Csehországba kerül: Állami textilipari szakiskola

    1928. hazajön: nincs kedve sem a kereskedelemhez, sem a textiliparhoz

    folyóiratot indít 1928. címmel

    1930. szegedi egyetem bölcsésztudományi kar: magyar-francia szak

    1930 első verseskötete: Pogány köszöntő

    Újmódi pásztorok élete- 1931

    Lábadozó szél – 1933

    Újhold – 1935

    Járkálj csak, halálraítélt!

    Meredek út – 1938

    Felesége: Gyarmati Fanni

    1940-ben zsidó származása miatt behívják munkaszolgálatra

    1944. végzetes munkaszolgálat: szerbiai város: Bor → innen viszik el Heidenauba, majd megint visszakerül Borba, innen indul társaival az északnyugati határ felé

    1944-ben Abda határában lelövik

    1946-ban találják meg holttestét, zsebében a Bori notesz: lagerben írt költeményeket tartalmazza, erről ismerik majd fel

 

Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege: küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben: az eklogát. Egyik legősibb költői formához tér vissza, amely a humánum őrzését jelenti a barbár, fenyegetett világban.

Ecloga: bukolika, pásztori költemény, Theokritosztól ered a műfaj, az ő bukoliáira jellemző a hexameteres forma, kizárólag pásztori életeket mutatott be idillien, majd Vergilius írt az idillek mintájára hexameteres költeményeket, melyek az Eclogae címmel váltak ismertté. Idővel az idill és az ekloga összemosódott és általánosabb értelemben a természetben ártatlanul és boldogan élő ember eszményített ábrázolását jelentette. Az idill vagy idillikus a kellemesen harmonikus állapotokat jelöli, s a feszültséget oldó ábrázolással azonos. De kifejezhet az idill boldogságkeresést is.

Radnóti verseiben nem önmagában jelentkezik az idill. Újmódi énekeit expresszionista lendület járta át, tartalmazott mozgalmi és népies motívumokat is. Kassák Lajos és Füst Milán versei hatottak rá elsősorban. A szabad vers kötetlen, bár ez ellentmond önmagának, a vers ugyanis nem kötetlen, hiszen ez különbözteti meg attól, ami nem vers. A szabad vers sem a ritmus, sem a rím, sem az egyes sorfajták alkalmazásában nem követ semmiféle szabályt, képletet. Eredete évezredes múltba nyúlik vissza.

A művek egyik végletükben a vershez, a másikban a prózához “simulnak”. Radnóti eklogái 1938 és 1944 között születtek,az első spanyolországi köztársaság bukása után, az utolsó szerbiai láger poklában.

Az eklogákban egy teljesen érett költő szólal meg, aki a szörnyű években találja meg biztonságosan saját hangját az idill és a tragédia összeolvadásában, a félelem és a fájdalom klasszikus megfegyelmezésében. Az antikvitás, a kultúra idézése és védelme ebben a korban egyik lehetősége volt az ellenállásnak.

Az Első ecloga előt lefordította Vergilius IX. eclogáját, majd megírta saját eclogáját. 3 évvel később 1941-ben tér vissza a műfajhoz. Számszerint 8 eclogát írt, de a 6. hiányzik.

 

Első ecloga:

    Vergilius és Theokritosz hagyományait eleveníti fel. A Költő és a Pásztor párbeszédére épül.

    Rögtön a vers elején megjelenik az idill fenyegetettsége

    A költő kifejti a szörnyű világtól való elhatárolódását, undorát

    A pásztor a spanyol polgárháború szörnyűségeit idézi fel

    Garcia Lorca és József Attila alakja példaként felmerül

    A költő tudja, hogy megölik, de addig is teszi a dolgát: ír

    A „tölgyfa” hasonlattal mondja el legszemélyesebben vallomását, és ez élete végéig programja marad

    Helyes költői magatartás megfogalmazása

 

Második ecloga:

    Általában hexameterekben írt költemény, mely a Pilóta (repülő) és a Költő dialógusára épül.

    A katonák lelki veszteségét és fájdalmát jeleníti meg.

 

Negyedik ecloga:

    1943. március 15-én írta.Ekkor még van remény arra, hogy Magyarország elkerülje a háborút.

    A vers a Hang (optimista) és a Költő (pesszimista) párbeszédére épül.

    a Költő mondatai túlsúlyban vannak így a pesszimizmus lesz a vers fő hangvétele, hangulata.

    A haláltudat és az életösztön viaskodik a költeményben.

    A meghatározó erő a béke- és a szabadságvágy.

    Jellegzetes motívumai: a szárnyas lélek, a zuhanás, a repülés.

 

Ötödik ecloga:

    1943 novemberében Bálint György költő emlékére írja.

    A természeti kép az emberi érzést, a baráti gyöngédséget eleveníti meg.

 

Hetedik ecloga (1944 nyara):

    Lágerben írt első költeményének tartják

    a hitveshez, a kedveshez, Gyarmati Fannihoz szól

    Hexameteri hét-, hat- és ötsoros szakaszokban festik a tábor képeit és a költő vágyait.

    Visszatérő fordulata a “látod-e” megszólítás; bizalmas, csöndes hang, a csak egy emberhez szóló beszéd, amely a szerelmi vallomás szavaival zárul

     Minden szakasz önálló egység: elindít, kibont és lezár egy-egy képet, de a zárás egyben következő kép nyitását is előkészíti.

    A vers egésze a közeledő éj, a megszólítás és a vallomás között ível.

    A lüktetés érzékelhető a hexameterek hullámzásába, a szóismétlésekben és a párhuzamos szókapcsolatokban. A vibráló mozgás tárgyiasan konkrét és álomszerűen oldott.

    Már az első két sorban együtt van a vers minden jellegzetes eleme: A megszólítást konkrét környezetrajz követi, az idő és a hely pontos megjelölése.

    A köznapi dolgok felszívódása szomorú, álomszerű hangulatot teremt.

    Elválik egymástól az álom és a képzelet, s bár mindez tudatos, az álom a testet is feloldja, s a szakasz végén a lebegő kép ismét természetesen illeszkedik az előzőkhez: “a fogolytábor hazaindul ilyenkor”.

    A Hetedik ecloga zenéhez és képzőművészethez kapcsolódó rétegei az otthont idéző második szakaszban sűrűsödnek egy Radnóti helytállására jellemző gondolatban: “Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?”

    A hexameter az emberiséget jelentette Radnótinak, a költői szót, a megformáltságot, mely erkölcsi támaszt adott számára. Az értelmes alkotás, a művesség meghatározó eszményei közé tartozott.

    A harmadik szakasz fojtottan zárul és ezt viszi tovább a negyedik szakasz, melyben fontos szerep jut az alliterációk Zsongásának.

    A szakasz záróképében visszatér a verskezdő szögesdrót: a képzelet elröptet, de az ész visszaránt.

    Az utolsó szakasz még megismétel néhány korábbi motívumot, továbbfuttatja a képeket és a zenét – aztán már egyenesen tart az utolsó sor összefoglaló vallomásáig, mely a kétségbeesés és számvetés is, a vágyakozás és a kétségbeesés együttes megfogalmazása.

 

Töredék

    Egyes irodalomtörténészek szerint a hiányzó VI. eclogának felel meg

    eredetileg cím nélküli, a későbbi kiadók adták ezt a címet

    a vers tudósítás a múlt világából

    leltár egy olyan korról, amiben minden felcserélődött: a jog és a jogtalanság, a bűn és az erény, az ember és világ teljes elanyátlanodása

    csupán a negatívumokkal mutatja be, hiányzik az ellenpólus, a bukolikus idill

    nem feltétlenül kell eclogának tekinteni

 

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Én és a világ megváltozása Babits Mihály költészetében   » József Attila - Óda (Elemzés)   

Nem hasznosHasznos (+15 pont, 17 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor