TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Élet és halál viszonya Radnóti Miklósnál | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Kata

Radnóti Miklós, tragikus sorsú költő, személyes és társadalmi léte is meghatározza költészetének állandó motívumait: lelkifurdalás, bűntudat, haláltudat. Költészetében a tragikus feszültségnek két pólusa van, tehát a halálos fenyegetettség tudata és ezzel ellentétben az élet igénylése: szabadság, szépség szeretete és a szerelem (idill) megfogalmazása. Ezt a feszültséget úgy oldja fel, hogy feladatként azt fogalmazza meg, hogy nem menekülni, hanem helytállni kell.

A költő életútja:

Költő, műfordító, a magyar antifasiszta líra kiemelkedő alakja.
1909. május 5-én született Budapesten, polgári család gyermekeként.
Eredeti neve: Glatter Miklós Az 1930-as években nevet változtat, a Radnót falu nevét választotta, mivel Radnóton – Felvidéken, született a nagyapja.
Szülei: Grosz Ilona és Glatter Jakab.
Édesanyja és ikertestvére a szüléskor meghaltak.
Apja újranősült, felesége: Molnár Ilona, akit anyja ként szeret.
1921-ben meghalt az édesapja, gyámja nagybátyja Grosz Dezső lesz.
Ekkor tudja meg, hogy születésekor édesanyja, és ikertestvére is meghalt,
Ez a tragédia egész életére nagy hatással volt. (Ikrek hava, prózai műve)
Budapesten tett kereskedelmi iskolai, majd gimnáziumi érettségit.
A középiskolában ismerkedett meg Gyarmati Fannival, akit rajongásig szeretett, s aki ihletője lett Radnóti hitvesi lírájának.
Gyámja kívánságára 1927-28-ban a Csehországban, textilipari főiskolán tanult.
Hazatér, nagybátyjánál dolgozik.
Szegedre járt bölcsészkarra, magyar-francia szakra.
Alapító tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának.
1931-ben jár Párizsban. A elsősorban nyelvtanulás céljából utazott ki.
Tanári diplomát szerzett, ám zsidósága miatt nem kapott állást, így magánórákból, tiszteletdíjakból és műfordításokból élt.
1934-ben Doktori vizsgát tett, bölcsészettudományok doktora lesz.
1935. feleségül vette Gyarmati Fannit.
1937-ben Baumgarten-díjban részesült.
1940-től kezdve kisebb megszakításokkal munkaszolgálatos volt.
1943. Feleségével együtt katolikus hitre tértek, megkeresztelkedtek.
1944. munkaszolgálat Szerbiai Bor közelében felállított táborába, Lager Heidenauba hurcolták; rézbányában és útépítésen dolgozott.
Mikor a német csapatok visszavonulóban vannak már, s felszámolják a táborokat.
Az a rémhír terjed el, hogy két részre osztják a tábor lakóit, az első csoport elmegy, de aki a második csoportba kerül, azt ott helyben kivégzik. Radnótinak sikerül az első csoporthoz bekerülnie.
Szerencsétlenségére a második csoportot a szerb partizánok pár nap múlva felszabadítják, s így azok életben maradtak.
Szalai Sándornak átadta a lágerben írt öt versét, ő haza is ért, megjelentették.
1944. szeptember 17-én indították el utolsó útjára. Erőltetett menetben Németország felé hajtották a beteg, kimerült, elkínzott munkaszolgálatosokat.
Radnótit a Győr megyei Abda község határában 21 társával együtt 1944. november 9-én agyonlőtték.
Az áldozatokat a tömegsírba temették.
Holttestét, 1946. június 23-án exhumálták, ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét (az ún. Bori noteszt), benne utolsó verseivel.

Költészete:

Életében megjelent kötetei
• Pogány köszöntő (1930)
• Újmódi pásztorok éneke (1931)
• Lábadozó szél (1933)
• Ének a négerről, aki a városba ment (1934)
• Újhold (1935)
• Járkálj csak, halálraítélt! (1936)
• Meredek út (1938)
• Ikrek hava (1940)
• Válogatott versek (1930-1940) (1940)
• Naptár (1942)

Posztumusz kötetei
• Tajtékos ég (1946)
• A bori notesz (1971)

Radnóti egész életében kettős küzdelemben élt: személyes sorsa, családja, születésének körülményei miatti bűntudat, valamint a 30-as években egyre nehezebbé váló társadalmi sorsa, zsidó származása miatti üldöztetés miatt.

enedéket csak a szerelemben, hitvesében (Gyarmati Fanni) talált és a költészetben. Emberileg a legborzalmasabb szenvedés időszakában az otthon, a hitves meghitt emléke tartotta benne a hihetetlen erővel működő életszeretetet életigenlést.

Radnóti eclogái

Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege: küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen.
Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben: az eklogát.

Radnóti eklogái afféle háborús idillek: a háború borzalmai között őrzik a békés élet szépségét.

Az ekloga (ecloga) görög eredetű lírai műfaj, gondolatok, érzések szembesítésére alkalmazott dialogikus forma, amely idilli, bukolikus, azaz pásztori világot mutat be, hexameteres verseléssel.

7. ecloga

Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad
tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este.
Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet
és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését.
Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak,
megtöretett testünket az álom, a szép szabadító
oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor.

Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok,
Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra.
Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon?
Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk?
És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e?
Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?

Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva,
úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek,
vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron;
zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lager
őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra.

Rémhirek és férgek közt él itt francia, lengyel,
hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben,
szétdarabolt lázas test s mégis egy életet itt, –
jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot,
s várja a véget, a sűrü homályba bukót, a csodákat.

Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák
ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már.
Este van, egy nappal rövidebb, lásd, ujra a fogság
és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra
rásüt a hold s fényében a drótok ujra feszülnek,
s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya
lépdel a falra vetődve az éjszaka hangjai közben.

Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok,
horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már
ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.

A bori láger első költeménye.

Párbeszédszerű monológ, mert a távolban lévő feleségével osztja meg érzéseit, gondolatait.

Képzeletbeli beszélgetés meghitt bizalmas beszélgetés (5-x szólítja meg közvetlenül)

A vers, fő szerkesztő elve a különböző valóság síkok változtatása:

  • valóság-álom
  • tábor- otthon
  • jelen- múlt
  • élet-halál

Esteledik, s az egyre sűrűsödő sötétben eltűnik, láthatatlanná válik a szögesdróttal beszegett, kerítés, amely feloldja a bezártságot, de ez a feloldás csak illúzió.

Hasonlóképpen szabadul fel a képzelet is: a megtöretett testű foglyok az álom szárnyain repülve hazaindulnak a búvó otthoni tájak felé.

Az otthon álombeli képe azonban megtelik aggódó félelemmel: létezik-e még a hazaváró otthon menedéke?

Érdemes-e egyáltalán verseket írni, ha nincs már, aki megértse őket?

A költői kötelességteljesítés erkölcsi parancsát, a tábor embertelen világa sem függeszthette fel.

A verset író költő és a fogolytársak között csupán annyi a különbség, hogy míg ő ébren virraszt, a többiek a fáradtságtól elgyötörve már elaludtak.

Egyébként egy életet élnek, állati sorban.

A szörnyű valóság nyomasztó élményével az álom és az álmodozás kerül ellentétbe.

Bennük csak az otthon, a szép asszonyi szó, a szabad emberi sors emléke és reménye tartja még a lelket.

Az álmokat és a csodákban bízó ábrándozást kegyetlenül szétzúzza a nyers valóság tapasztalása, látványa.

A költőben fájdalmasabban tudatosul, hogy nemcsak a fogság, hanem az élet is rövidebb lett egy nappal.

A derengő holdfényben újra láthatóvá válik a drótok feszülése, a fegyveres őrszemek árnya, s ez megsemmisíti a verset indító illúziót, fokozza a rabság, kínzó érzését.

Panaszosan emeli ki, hogy számára az enyhet adó álom sem tud megnyugvást hozni.

Éberen virraszt a társak suhogó álma felett, s a csókok izének feledhetetlen emléke fakasztja fel a múlhatatlan szerelem megindító vallomását.

Az utolsó sor összefoglaló vallomás, mely a kétségbeesés és számvetés is, a vágyakozás és a kétségbeesés együttes megfogalmazása:

“nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.”

Erőltetett menet

Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.
Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok
fölött régóta már csak a perzselt szél forog,
hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa,
és félelemtől bolyhos a honni éjszaka.
Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan a lassu délelőtt, –
de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!

Keletkezésének körülményei:

1944 augusztusának végén a németek felszámolták a szerbiai lágereket, a Heidenau foglyait elindították a Borban lévő központi lágerbe. Ekkor írja meg Az Erőltetett menet című versét. Radnóti nagy búcsúverseinek különös darabja, s tartalmazza az utolsó versek valamennyi jellegzetességét.

Formája:
13-14 szótagos, ún.: nibelungizált alexandrinokból áll
Jambikus lejtésű sor közepén kihagyással sormetszet található.
A szünettel kettétört sorok formája mondanivalót tartalmaz: az el-elbukó, föltápászkodó foglyok vánszorgását érzékeltetik.

A költemény az életösztön, az élethez való ragaszkodás és a megszabadító halál hívása között vergődő ember, drámai küzdelmét tárja elénk.

Négy mondatból áll, ami kivetített belső vita, a költő két énje között.

1 – mondat a menetelést és a reményüket vesztett, de életükhöz mégis ragaszkodó rabok lelki állapotát jeleníti meg. Az otthon, váró asszony elképzelt lehetősége ad nekik erőt a továbbhaladáshoz.
Az egész első részt erős líraiság, esztétikai megformáltság jellemzi. Ellentétek, szokatlan jelzőhasználat: „vándorló fájdalomként”, „bölcsebb, szebb halál”. A költemény első fele egyértelműen megadás, a halál melletti érvelés. Az egész részt erős ellentétek tarkítják: földre rogy/ fölkél, „mégis útnak indul”.

2 – végletes kétségbeesés- nincs remény, nincs otthon – félelem védtelenség, kiszolgáltatottság – nincs hová hazatérni

3 – érzelmi-hangulati fordulópont: nyers, durva realitást az álmodozás, ábrándozás váltja fel
Felébred az irreális remény, feltételes mellékmondatok: bizonytalanságot jelentik.
Az idill vágyának, reményének belső érveit sorakoztatja fel. A költő nosztalgiával idézi az egykori otthon, béke emlékképeit: „régi hűs verandán” Az Idill felidézése a visszatérés vágyát fejezi ki.
Az ész tudja, hogy mindez nem létezik

4 – felkiáltásszerű kérdő mondat –„de hisz lehet talán még” – csüggedésen diadalmaskodó elszántság jelzése.
A döntés, a „fölkelek”, melynek kimondását emberi, baráti szótól várja a költő, s mely az élet folytatásának vágyát fejezi ki. Túlélés határozott szándéka.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Ady Endre szerelmi lírája   » Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben   

Nem hasznosHasznos (Még nem értékelték)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor