Radnóti Miklós eclogái

1. Életútja

Radnóti Miklós 1909-ben született, de születésekor elvesztette édesanyját és ikertestvérét, ezért egész életében bűntudat gyötörte.

Apja újra megnősült: Molnár Ilona

Édesapja: Glatter Jakab

1921-ben az édesapa is meghalt, így anyai nagybátyjához került, Grosz Dezsőhöz- textilkereskedőhöz.

Középiskolai éveiben ismerkedett meg Gyarmati Fannival.

1929-ben úgy döntött, hogy mégiscsak író lesz.

1930-ban a Szegedi Egyetemre megy magyar-francia szakra.

1930 tavasz: Pogány köszöntő c. kötete

1931: Újmódi pásztorok éneke c. kötete

• a királyi főügyész elrendelte a kötet elkobozását, és bűnvádi eljárást indított a költő ellen „szemérem elleni vétség és vallás elleni kihágás miatt.” A bíróság végül elejtette a vádat.

• 1931-ben 2 hónapot töltött Franciaországban nyelvi gyakorlás céljából. Apollinaire-t és La Fontaine-t fordít.

1933: Lábadozó szél

-1935-ben megszerezte a tanári oklevelet, majd feleségül veszi Gyarmati Fannit.

- Hitler hatalomra jutása után már tudta, hogy „halálraítélt”

1935: Újhold c. kötete

1936: Járkálj csak, halálraítélt

1938: Meredek út

1946: Tajtékos ég (poszthumusz kötete)

Lírai naplója: Ikrek hava

Verseinek cenzúrázása miatt többet kellett foglalkoznia műfordításokkal.

Bor városához közeli Lager Heidenauban halt meg, ez egy munkatábor volt.

1. Költészete

Bukolikus költészete: (Bukol: görög szó= marhapásztor)

• ecloge= szemelvények

• eclogák: Vergilius nyomán kapta

• Típusai: •enyelgő pajzán erotikus

• a természet közelsége, élmény, gondok elől az idillbe való menekülés

Pályakezdő verskötetek:

Főleg Ady és Babits, valamint az avantgard vonzásában születtek a versek.

Radnóti lírájában már ekkor meghatározó a bukolikus jelleg, a pozitív természetélmény, fiatalos öntudat, ujjongó szerelem. A versek többségét a reneszánszra emlékeztető derűs, pogány életöröm szövi át.

A versekben nyomon követhető a Fanni iránti érzelem fokozódása, kiteljesedése.

Jellemzőek a halkabb hangú elégiák is.

Keserűségének politikai indokai is voltak.

A szegényekkel való együttérzés, a munkások iránti szolidaritás hangjai szólalnak meg az első kötetben.

Az Újhold kötete stílusváltást jelent, mert a versek egyszerűbbek, képanyagukban világosabbak, ritmusuk kötöttebb. (Nyitóverse: Mint a bika)

1. Radnóti eclogái

Ecloge= szemelvények

• pásztorokat szerepeltet benne

• párbeszédes formájú

• a természet meghitt közelség jellemző

• Eszményített világ

• Hexameteres formájú

193j8-ban megjelentek Vergilius 10 eclogái; a Pásztori Magyar Vergilius címen. Ezen gyűjtemény számára Radnóti lefordította a 9. eclogát. Innen kapta Radnóti az ötletet, hogy ő is írjon ilyen műveket.

Radnóti összesen számozás szerint 8 eclogát írt, de a 6. ecloga hiányzik, vagy elveszett, vagy meg sem íródott, vagy más címen szerepel stb. Többen a Töredék c. hexameteres verset tartják ennek a hiányzó eclogának.

Az 1. ecloga, amely leginkább hasonlít a vergiliusi eclogákhoz, mert párbeszédes formájú, hexameterekben íródott, a pásztor beszélget a költővel.

Radnóti Miklós: Első ecloga

Vergilius Georgicájának mottójával kezd: „Mihelyt a jog és a jogtalanság összekeveredik, háborúk lepik el a földet és a bűnök sokasága.”

Az eclogában 2 költőt említ: Frederico Garcia Lorca-t (spanyol költő volt, de a spanyol polgárháború idején kivégezték) és József Attilát.

Ennek célja, hogy bemutassa, hogyan múlnak el a költők, mily hamar elfelejti az emberiség azokat, akiket tényleg tisztelni kell.

A vers idillel indul, amit rögtön kiábrándulás követ, hiszen még ez nem a tavasz, a költészetben sem.

Tölgyfa hasonlat: a biztos halál tudatában is a költőnek az a feladata, hogy írjon, alkosson, hiszen az élet egyet jelent a költészettel.

Radnóti Miklós: Töredék

Ez a vers cím nélkül maradt fenn; a kiadó adta neki a címet.

Feltételezések szerint ez lehet a hiányzó 6. ecloga.

A háború iszonyata jelenik meg benne.

Anafora= a versszakok kezdősora ismétlődik:

„ Oly korban éltem én e földön”

• lírai múlt időben beszél magáról

• a későbbi, köv. nemzedéknek mondja el a világ romlottságát

• visszájára fordul minden

Csak Ésiás mondhat átkot.

A zárás optimista.

A versben az idill teljesen hiányzik, ezért vélik, hogy nem ez a 6. ecloga.

Radnóti Miklós: Negyedik ecloga

Az eclogák sajátságos formáját viseli.

Elutasítja a világot, már a születését is feleslegesnek véli.

A költő és a Hang folytat párbeszédet egymással.

A vers negatív , mert a betegségről ír, elveti, eldobja ezt az életet, a halál jelenti számára a megnyugvást. Az egész élet számára felesleges.

Tisztán látja, hogy halálraítélt ( Hitler hatalomra jutása miatt)

Gyümölcshöz hasonlítja az emberi életet.

Radnóti Miklós: Hetedik ecloga

A vers már a Lager Heidenauban keletkezett, a bori- notesz első verse ez.

A fogolytartás körülményeit mutatja be; a feleségének mondja el a fogolytábor körülményeit.

1. vsz: – szögesdróttal körbevett hely, a rabság jelképe, de az este leereszkedésével már nem látszik ez a drót szabadnak érezhetik magukat.

• álmodás, képzeletben hazaálmodják magukat a rabok

1. vsz: otthonért való aggódás életben tartás

2. vsz: még a biztos halál tudatában is megjelenik a hit Radnótiban, h. írjon mint egy hernyó, mint egy állatmint ahogy él

3. vsz: az emberke fajtái különbözik, mégis egy életet élneka fogvatartás és a hely. A lelket a haza, csoda stb. tartja ezekben az emberekben.

4. vsz: állati sorban élő állat  az életük egy nappal rövidebb lett, a drótokat megint látja.

5. vsz: újra megszólítja a kedvest, de ő nem alszik. ( a költő)

A megszólítások és a tudósító jelleg miatt levélnek tartják.

Az álom és a valóság egymásba csúszik, ugyanígy a jelent és a múlt képei is.

Az idill a feleség alakjához köthető, az idill megtartó ereje és az embertelen közelsége.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!