TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben

Beküldő: Látogató
Irodalom tételek

1. Krimi vagy bűnügyi regény fogalma 

Az epika egyik népszerű tematikus műfaja, amely a bűntények felderítésével, elkövetésük bemutatásával, illetve lélektani indítóokaik vizsgálatával, a bűnözők, nyomozók („detektívek”) és bűnügyi rendőrök világával foglalkozik. A krimik formai műfajuk szerint regények, ritkábban elbeszélések vagy drámák általában megkülönböztetik a művészi célú szépirodalomtól, valamint az olyan tematikus műfajoktól, mint a sci-fi, a horror vagy a történelmi regény a kriminek több alfaja is van: detektívregény, a jogi krimi, rendőrségi krimi, politikai krimi, a bírósági dráma vagy a „kemény krimi” a krimi olyan mű amelyben a gyilkosságot vagy annak elkövetőjét többnyire nem lehet látni.

2. Rejtő Jenő

  • elsősorban mint humoros témájú könyvek írója ismert
  • sajátos humorú, gyakran idegenlégiós témájú kalandregényeket, kisregényeket írt, amelyek rendszerint folytatásokban jelentek meg a lapokban, illetve a Nova kiadónál könyv formában stílusában tudatosan törekedett a filmszerű vágások technikájára, a felgyorsult cselekményt rövid, egy-két szavas mondatokkal fejezi ki
  • humora bölcselkedő megjegyzéseiben is érvényesült, pl: „Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye – rövid és céltalan.
  • a szereplők normatudata biztosítja a péhowardi világ kikezdhetetlen derűjét, azt, hogy ha kezdetben minden a feje tetején áll is, előbb-utóbb a dolgok megnyugtató módon a helyükre kerülnek
  • a sűrűn felbukkannak filozofikus tömörségű szentenciák is: "Az nevet utoljára, aki először üt."
  • az is feltűnő, hogy Rejtő hősei milyen makacsul ragaszkodnak az elvekhez és szabályokhoz, s különösen rosszul viselik a megállapodások felrúgását
  • műfaji paródia: komikus eposz, az eposzi kellékek hiánytalanul megtalálhatók benne, csak éppen a dramaturgiai és lélektani funkciójuk értelme és hangulata változik az ellenkezőjére – elsősorban azért, mert a küzdelem tétje és szereplői alantasak. Az eposz eredeti struktúrájának már csak azért is meg kell maradnia, hogy felismerhetővé váljon: mire irányul a paródia éle.
  • a légiós regény persze messze van az eposzi magaslattól, de a küzdelem tétje itt is komoly, mert a gyors iramban egymást követő veszélyek megélésének és elhárításának nézőpontjával való szimpátián alapul az akciókból építkező művek feszültsége
  • a parodizálás valójában nem elbeszéléstechnikai kérdés, hanem a beállítás, a nézőpont következménye
  • a földi pokolként megjelenített idegenlégió közelről nézve nem is annyira félelmetes és rendkívüli sőt meglehetős fejetlenség uralja:
  • Rejtő regényeinek középpontjában mindig valamilyen bűnügy és annak leleplezése áll
  • így van ez akkor is, amikor másfajta cselekményszál elfedi ezt

3. Vesztegzár a Grand Hotelben

Piszkos Fred, a kapitányt nyitó híres párbeszéd éppúgy minta lehet a gyors, erélyes regénykezdésre, mint a Vesztegzár a Grand Hotelben bizarr, a történet közepébe vágó felütése:

"Amikor Maud visszatért a szobába, egy úr lépett ki a szekrényből, pizsamában, fején egy ízléses zöld selyem lámpaernyővel, és barátságosan mosolygott."

Ez a regény azt bizonyítja, hogy a krimi is parodizálható.
A felkapott üdülőhely, Kis-Lagonda-sziget előkelő szállodájában gyilkosság történik, ezt kell felderíteni, kibogozva a fölöttébb összekuszálódó szálakat.
A banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyik a harc a minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben.
A vesztegzár nyomasztó hatása miatt a legrejtélyesebb eseményekbe keveredik bele a hotel szinte valamennyi lakója.
Magától értetődik, hogy mindenki gyanús, kivéve az igazi tettest, aki végig a háttérben marad.
A nyomozást megnehezíti, hogy nem a gyilkosság az egyetlen felderítendő eset a Grand Hotelben.
A bubópestis miatt elrendelt karanténnak viszont megvan az a haszna (a nyomozás szempontjából), hogy egyben tartja a vendégsereget.
A regény (már idézett) bizarr nyitánya olyan atmoszférát intonál, amely élét veszi annak, hogy akár a gyilkosságot, akár a karantént komolyan lehessen venni.
A szekrényből előlépő, barátságos mosolyú úrról, Félixről (aki hol pizsamában, hol egy szál lepedőben, hol pedig épp tengerész gyalogosok ruhájában mászkál) kiderül, hogy egy házasság elől menekült egy szál pizsamában éppen a Grand Hotelbe, ami nem gátolja meg abban, hogy utóbb többször is megkérje Maud kezét (aki végül persze igent mond).
Elder főfelügyelőnek, Félix családi barátjának pedig eredetileg a könnyelmű ifjút kellene megtalálnia, de (mert Félix is bajba került: nincs alibije) inkább azzal van elfoglalva, hogy megtalálja a tettest (a hivatalból nyomozó kapitány helyett).
Az alapszituáció tehát kifejezetten bohózati (aminek tömény foglalata az a jelenet, amikor a vendégeket felszólítja a vesztegzárat biztosító hivatalnok, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, s nyomban kitör a pánik),
de erre az alapra nem akármilyen építmény emelkedik: az úgynevezett jó társaság felbukkanó és eltűnő alakjainak forgatagában kis és jelentéktelen szenvedélyek és praktikák válnak hirtelen (és átmenetileg) fontossá – fontosabbá, mint a tulajdonképpeni bűntény.
A luxusszálloda valószínűtlen, fülledt, elkényeztetett világa különös metamorfózis színtere lesz: egy idő után már nem a különféle kalandok megismerése a tét, hanem az, hogy maga a megismerés az igazi kaland.
Rejtő műveiben az abszurditás legalább annyira következik a szereplők, mint a helyzet kiszámíthatatlanságából: Rejtő hősei mégis megkísérlik a lehetetlent: úrrá lenni az abszurditáson
A Vesztegzár a Grand Hotelben talán legemlékezetesebb jelenete, amikor Félix – miután menekülés közben a sötétben tévedésből a legszigorúbb misszionárius rend ruháját vette magára, majd ugyancsak sötétben táncot lejtett a bárban – amikor kigyulladnak a fények, s rádöbben, hogy milyen helyzetbe került, fergeteges szózatot intéz a megdöbbent közönséghez:

"– Emberek! Ebben a házban ma megjelent az elmúlás mementója! (…) Eljöttem, hogy táncoljak közöttetek, hogy mulassak veletek, mert így talán süket fületek is meghallja, vak szemetek is meglátja a halált, amikor magasra emelem e bűnös kelyhet.
Magasra emelte a pezsgőspoharat a döbbent csendben, a földhöz csapta, végignézett a rémült embereken, és távozóban még ezt mondta:
– Ezért kértem a pezsgőt. Hogy megsemmisítsem, mint a világi bűn jelképét.
"

Egy pillanatig úgy tűnik, mintha minden rendben volna, csakhogy az abszurd nyomait nem lehet eltüntetni:

"A mixer babonás rémülettel suttogta:
– Ezt értem. De minek kellett bele a jég?…
"

Végül az igazi bűnösök lelepleződnek, az igazi szerelmesek egymásra találnak.
Remek film készült belőle a Meztelen diplomata címmel.
A Vesztegzár a Grand Hotelben az egyik legismertebb Rejtő regény: a vérbeli krimi és a szerző utánozhatatlan humorának legjobb egyvelege.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Mikszáth Kálmán novellái   » Kertész Imre – Sorstalanság   

Nem hasznosHasznos (+7 pont, 11 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor