Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Shakespeare élete, Rómeó és Júlia elemzése

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

1. A reneszánsz és jellemző vonásai:

A reneszánsz (franciául „renaissance” újjászületés ) a XIV-XVI századot felölelő európai kultúrtörténeti korszak neve, mely az antik kultúra újjászületésére utal. Vasari olasz művészettörténész használja először ezt a kifejezést a korstílus megnevezésére.

Kiindulópontja Firenze, mely a Medici család uralkodása alatt legelsőként vált önálló városköztársasággá, majd a kereskedelem és a kézműipar fejlődéséveltöbb olasz városállamban is megerősödött a polgárság, mely új sajátos életforma és világszemlélet kialakulásához vezetett.

Eszmerendszerére jellemző:

-a kultúra elvilágiasodása, a földi élet élvezete, a boldogság keresése – újra felfedezik az emberi érzések, a szerelem, az emberi test és a természet szépségét

-fontosak lesznek az emberi kapcsolatok : a barátság, a család és a haza is

-megnő a szellem és a művészet tisztelete, a racionalitás és a szépségkultuszegymás mellett virágzik-felértékelődik az egyéniség, az indivíduum, ki egyéni céljait követi , nagyra törő, nem egyszer gátlástalan , végletes szenvedélyekuralják, az embert önértékeinek tudata vezérli, önrendelkezési és cselekvési szabadsághoz jutMindezen életelvek megtalálhatók már az antik kultúrában,melynek felelevenítésére újraértékelésére törekedtek - fontossá vált a klasszikus műveltség.

-kutató , felfedező szenvedély, a tudós magatartása vezetett a tengeri felfedezéshez , az anatómia, a boncolás gyakorlata az orvostudomány fejlődéséhez , a csillagászat terén Kopernikusz , Kepler, Galilei neve méltók említésre.

- Megnő a hírnév vonzereje, az irodalmi alkotók a görög-római klasszikusokra utalnak műveikben -Erre a korszakra tehető a nemzeti nyelvek megjelenése a tudomány, ill. a művészetek terén. Miután Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást , megnyílt az út a kultúra és az irodalom nagyobb méretű terjedésére. Luther, Galilei, Descartes már anyanyelvén szólt híveihez olvasóihoz.A reneszánsz ideológiavezéreszméje az emberközpontúság, humanizmus (latinul:humanitas) lett, mely nem azonos a szó mai jótékonyságra utaló jelentésével. Akkoriban ez aműveltséget tekintette az emberi minőség fokmérőjének. A latin nyelvű írások az ókeresztény írások és a Biblia tudós vizsgálata vezetett az újraértékelő és megtisztító törekvésekhez a vallási élet során is. Az így keletkezett vallásújító mozgalom a reformáció.

2. William Shakespeare pályaképe a reneszánsz Anglia tükrében

Élete:

William Shakespeare 1564-ben született Stratford-upon-Avon-ban, a nemesi származású Mary Arden és a kesztyűkészítő, majd vegyeskereskedésből élő John Shakespeare nyolc gyermekének egyikeként.Apja nagy gonddal taníttatta, de arra nem volt pénze, hogy egyetemre küldje.

18 éves korában nőül vette a nála 8 évvel idősebb Ann Hathawayt, három gyermekük született.

Talán a megélhetési gondok , talán azért, mert vadorzáson érték , késztette arra, hogy 5 évi otthon töltött év után csatlakozzon egy vándorló társulathoz, mely a drámaélet központjába, Londonba tartott. Ott először színészként , majd színpadi szerzőként tevékenykedett. 3 évvel Londonba érkezése után Titus Andronicus c. darabjával átütő sikert aratott. A Globe Színház építésében már tőkepénzesként is részt vállalt. Telkeket és házat vesz Stratfordban, apjának nemességet vásárolt.AGlobe Színház 1613-ban történt leégése után visszavonult Stratfordba.1616-ban érte a halál.

Művei:

  • 37 színművet, 154 szonettet és 2 elbeszélő költeményt írt.
  • Műveinek többféle felosztása létezik:
  • 1594-ig a kísérletezés korszaka
  • 1595-1600 között írja királydrámáit:II. Richard, III Richard , IV-VIII Henrikvígjátékai: Makrancos hölgy , Sok hűhó semmiért,Szentivánéji álom, Vízkereszt vagy amit akartok
  • 1601-1608 tragédiák kora: Hamlet, Othello, Lear király, Rómeó és Júlia.
  • 1608-1611 regényes színművek: Vihar, Téli rege
  • Nevéhez fűződik a Shakespeare-i szonett, mely tagolatlan, 14 sorból álló költemény, rímképlete ABABCDCDEFEFGG, az utolsó két sor a couplet , az összefoglalás.
  • Leghíresebb a LXXV., mely a szerelmi érzés teljes bemutatása.

3. A színjátszás Shakespeare korában

I. Erzsébet uralkodásának kora az az időszak , mikor Anglia európai politikai és kereskedelmi nagyhatalommá vált. Az ipar és kereskedelem fejlődése átalakította a társadalmat, a kialakult polgárság nem került szembe az előjogait féltő nemességgel.

A szilárd politikai rend kedvezett a művészetek , a színjátszás fellendülésének is, bár a korabeli színtársulatok csak a városfalakon kívül építhettek fel 6 vagy 8 szögű színházakat, ahol a színpad kötényszerűen benyúlt az álló közönség közé. Középen a függönnyel zárt helyiségben játszottak a szoba, illetve a börtönjeleneteket, míg az előtérben a szabadtéri jelenetek kerültek a színpadra. A szoba fölött ácsolt torony magaslott az erkély vagy várjelenetek színhelyéül. A színpad fedett volt, az égi jelenetek színhelye, a süllyesztő pedig a pokolbeli hely volt. A fedetlen földszinti nézőtéren álltak a 2 pennyt fizetők, a gazdagabb nézők a körben elhelyezkedő emeleti nézőtéren ültek.

A darabok délután 2 órától kezdődtek és 4-5 órán át szünet nélkül folytak. Díszletek nem lévén a darab adott útbaigazítást a helyszínről és egyéb változásokról. A női szerepeket serdülő fiúk játszották, hiszen a kor erkölcsei szerint nem lett volna illő nőnek színpadra lépnie.

A névtelenség homályából előlépő színpadi szerzők darabjaikat megélhetési forrásként, egymással a hírnévért is versengve írtak. A közönség különböző társadalmi rétegeinek is eleget kívántak tenni.

4. A reneszánsz jellemző vonásai Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájában.

1.) A mű 1594-95 között keletkezett, s témája már nem a vallásos ismeretterjesztés volt, mint a középkori misztérium-drámákban, hanem az emberi érzések közül a szerelem áll a mű középpontjában, a reneszánsz által felfedezett és hirdetett testi-lelki viszony. Új elem, hogy itt hitvesi szerelemről és boldogságkeresésről van szó, ami a középkorban addig ismeretlen volt, hisz a házasságkötés a családok közötti megegyezésen alapult.A fiatalok szembekerülnek a régi erkölcsökkel, önkéntelenül is a reneszánsz jellegű szabadságvágy hordozói, hősei lesznek.

2.) Így jutunk el az egyén, az individuum személyes választási szabadságának bemutatásáig; mely ellentétben áll a középkori erkölcsi felfogás korlátaival. Ez adja a dráma feszültségét és alapkonfliktusát.

3.) Az alkotás három nap alatt egy emberéletnyi tapasztalatot megélő fiatal szerelmespár történetét mutatja be két ellenségeskedő család küzdelmén keresztül, melyben a pár tagjai a két egymással szemben álló család sarjai. Ebből következik a mű tragikus kimenetele.A viszály nevetséges ábrázolása realista (a két szolga , majd a két hálóruhás családfő csetepatéja a darab elején), mely szintén a reneszánsz sajátja.

4.) A műben az emberellenes hagyomány és az egészséges lázadás csap össze úgy, ahogyan azt az ókori tragédiákban is tapasztalhattuk. A hősök itt is elbuknak.A mű szerkezete:

Expozíció: Rómeó el akarja felejteni szerelmét, Rózát

Bonyodalom: Rómeó és Júlia találkoznak a bálon

Cselekmény kibontakozása: házasságot kötnek , újra fellángol a viszály a két család között

Tetőpont: Rómeó megöli Tybaltot párbajban, ezért Verona hercege száműzi .

A megoldást késlelteti Lőrinc barát levele, Júlia tetszhalála

Megoldás: A két fiatal halála, a két család megbékélése.

5.) A darabban fontos szerepet játszanak a véletlenek, melyek már sorsszerűen a tragikus végkifejlet felé sodorják az eseményeket.

-Rómeó véletlenül értesül a bálról, mivel Capulet szolgája nem tud olvasni, és őt kéri meg , hogy olvassa fel neki a meghívottak névsorát, melyen Rozália neve is szerepel, ki Capulet rokona. Így Rozália miatt megy a bálba és Júliára talál. “Vak volt szívem ; ellenség rabja lett!”

-Mercutio halála is a véletlennek köszönhető: ha Rómeó nem áll a vívók közé, hogy békét teremtsen , akkor -Tybalt kardját kivédhette volna Mercutio, de így halálos sebet kapott. Rómeó rákényszerül , hogy barátja halálát megbosszulja, mely Tybalt halálához vezet, a herceg száműzi Mantovába

.-A véletlen hiusítja meg Lőrinc barát tervét is. A pestis járvány miatti vesztegzár feltartja Lőrinc barát levelének hírvivőjét , így Rómeó nem értesül a tervről, csak Júlia halálhírére szökik vissza.

-Tragikus véletlen okozza a szerelmesek végső tragédiáját is. Júlia később ébred a tetszhalálból , Rómeó akkorra már felhajtotta a mérget.

6.) Reneszánsz vonás a műben a szerelem érzéki ábrázolása. Shakespeare természeti képeket is alkalmaz (például a 2. felvonás erkélyjelenete vagy a titkos esküvő utáni nászéjszaka leírása.)

7.) Az antik mitológia szereplői is helyet kapnak a darabban: Maab királynő,Zeusz, Vénusz, Héra, Dido, Ámor stb., mely a szerző és szereplői klasszikus műveltségére utal , mely a reneszánsszal összekapcsolódó humanista vonás . Jellemző még a drámára a párhuzamos szerkesztési mód , mely a régi és az új erkölcsi rend ütköztetésére szolgál.

8.) Előkerül a műben a reneszánsz természetfilozófia, melyet Lőrinc barát képvisel. Jól ismeri a természeti törvényeket , s ennek alapján vélekedik az erkölcsről is. Rámutat az emberi lélekben és a természeti erőkben lakó kettősségre. Dualista gondolkodásmódjával a reneszánsz azon elvének képviselője, mely szerint a természet mindent kiegyenlít, harmóniát , békét teremt.

„ E kis virágszál gyenge levele /Méreggel és balzsammal van tele”

„Két ellenséges király táboroz, /Emberben, fűben a Jó és a Rossz.”

Az alkotás reneszánszjellemzői közé tartozik még a tragikum megoldásának módja: a természettudományok segítségével létrehozott méreg (Rómeóé) és a tetszhalált okozó szer (Júliáé).

9.) Újdonság a drámában , hogy szakít az arisztotelészi hármas egység elvével, sokkal lazább és kötetlenebb a szerkezete. Mivel a korabeli műveknek széles közönséget kellett kielégíteniük, ezért a legszélsőségesebb elemeket keverték egybe , a mesét a valósággal , a verset a prózával, a halálvágyat az élet örömeivel. A drámaírás közönségkiszolgáló iparággá vált. A Rómeó és Júliában is megjelenik a választékosság a költőiség, az erotikával telített, szójátékokkal sziporkázó beszéd, a véres, mozgalmas események és a filozofikus gondolatok leírása. A dráma mai felvonásait megelőző prológusokat a reneszánsz szonett formájában írta a szerző. Ez a forma érvényesül a lírai szerelmi monológokban is . Fontos elem,hogy a drámát Shakespeare anyanyelvén, azaz angolul írta az akkor elterjedt rímtelen ötöd-és hatodfeles jambusokból álló blank verse-ben.

10.)Szintén reneszánsz vonás a szereplők sokszínűsége és egyedisége.

Rómeót Rozália iránti viszonzatlan szerelme miatti borongós érzés (petrarkizmus) járja át, amikor megismerjük, ám ez csak egy reneszánsz póz, melyet az igazi szerelem elsöpör. Végletes érzelmek fűtik, csak egy darabig képes józan ésszel kerülni a viszályt, lelkiismeret-furdalása, szégyenérzete elragadja, s párbajban megöli Tybaltot, majd tettére rádöbbenve összeroppan. Száműzetésekor kétségbe esik. Végső cselekedeteit-visszatértét, öngyilkosságát-elszántság és a végletes nagy szenvedély okozta indulat vezérli.

Júlia Rómeóhoz hasonlóan szintén az új erkölcsi felfogás képviselője, aki szabadságvágyát követve maga választ párt magának, ezért hajlandó nagy árat fizetni. Fiatal, 14 éves, de sokkal érettebb, mint Rómeó. Kapcsolatuk sorsát is inkább ő irányítja . Amikor megtudja , hogy Rómeó egy Montague sarj, megdöbben, és kétségek gyötrik , melyeket legyőz. Júliát a szerelem érleli felnőtté. Racionális gondolkodása, mely ellenpontja Rómeó hevességének , már az erkélyjelenetben is kitűnik. Csupa praktikus kérdéssel bombázza Rómeót gyors, határozott, gyakorlatias: „Mikor lesz az esküvőnk?” „… a dajkát hánykor küldjem?” Tybalt halálakor csap benne össze a kétfajta hűség, azonban végül megtagadja családját, és férje, Rómeó mellé áll. Szerelméért mindent vállal, még a halált is.

Mercutio: A herceg nemes rokona, Rómeó barátja. Szellemes ember, aki józan ítéletű, de önfeláldozásban nem ismer mértéket. Végletes érzelmi kitörése okozta halálát is. Az ő halála váltja ki Tybalt megölését.

Dajka: az ő alakja oldja a mű feszültségét , nyers természetesség, naiv jókedv, szószátyárság jellemzi. Júlia érdekét kívánja szolgálni, amikor a szülőkkel szembeszáll a lány védelmében , vagy amikor a Parisszal való házasságra próbálja meg rávenni őt.

Lőrinc barát alakja, csakúgy, mint a dajkáé, inkább vígjátékba illő. Tragédiában való szerepeltetésük új, realista vonás. Lőrinc barát szerzetes, a tudományos nézetek képviselője a műben, a természet titkait kutatja. Filozófiai tartalmú monológjaiból az akkori, már említett dualista felfogás kap hangot. Jó lélekismerő ,megértő. Igyekszik segíteni a fiataloknak a régi feudális renddel szemben, de ahhoz már nem elég bátor , hogy Júlia apja elé álljon, és felfedje az igazságot. Azért segít a fiatalok házassági tervének megvalósításában, mert reméli , hogy a két ellenségeskedő család így végre összebékül.

A herceg: Ő az , aki az összetűzések felett áll és igazságot tesz. Békét akar elérni, az emberi életet védi, de eszközei (erőszak) a középkorhoz kötöttek. Képes egyéni sérelmeit (Mercutio halála) a háttérbe szorítani a közösség érdekeiért, és önmagát is hibáztatja a történtekért. Alakja a reneszánsz drámákra jellemző, mellyel a művész célja , hogy az uralkodó jóindulatát elnyerje. A mű reneszánsz figurái után a középkori életeszményt vallók a következők:

Montague: A család feje, Rómeó apja. Kevésbé ellenséges, mint riválisa, fia és felesége halála után ő nyújt békejobbot.

Capulet: A másik család feje, veronai patrícius, Júlia apja. Elvben hajlik arra , hogy leánya szabad akaratából válasszon társat magának, Paris leánykérésekor így felel:”Elsősorban leányom dönt , nem én.” Leányával szemben azonban már kegyetlen zsarnok, kitagadással fenyegeti, ha nem megy nőül a grófhoz. A vagyonszempontú érzelemmentes házasság híve, ahol a leánynak nincs beleszólása sorsa alakulásában. Leánya halálát is könnyedén fogadja.

Capuletné szintén csak kiárulni szeretné lányát, az ő felfogása is a középkori nézeteket tükrözi.

Tybalt: A Capulet családhoz tartozik, ő az egyedüli, aki az engesztelhetetlen dühöt képviseli, és szítja a családok között. A bosszúvágy középkori elvét képviseli, halála értelmetlen. A párbaj az önbíráskodás eszköze.

Paris: Nemes, a herceg rokona , aki feleségül kívánja venni Júliát, de ezt nem vele, hanem az apjával beszéli meg. Előkelő, vonzó, művelt de túl akaratos és nem egyenek, kivár, helyezkedik, az apjának akar tetszeni elsősorban, indítékaüzletszerű.

A művet Mészöly Dezső fordításából idéztem.(egyéb Shakespeare fordítók pl.: Arany János- Hamlet, dánkirályfi ‚Vörösmarty Mihály- Julius Caesar, Vörösmarty Mihály- Lear király, Szabó Lőrinc- Machbe

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Shakespeare élete és munkássága   » Petőfi Sándor forradalmi versei   

Nem hasznosHasznos (+40 pont, 50 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor