Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Thomas Mann: Mario és a varázsló

Beküldő: Dodo11
Irodalom tételek

Élete röviden:

o Thomas Mann 1875-ben született Lübeckben elég gazdag, régi polgárcsaládból.
o Ő a polgári humanizmus egyik utolsó kiemelkedő képviselője. Legmegrázóbb élménye, amikor látja a saját és a polgári családok hanyatlását.
o Testvérével Heinrich Mannal két évet tölt Olaszországban.
o Világnézeti fordulata 1922-ben válik egyértelművé, kiáll a köztársaság mellett, a polgári demokrácia és a nagy humanista hagyományok híve.
o XX. századi német irodalom kiemelkedő képviselője, Nobel-díjas író. A polgárság életformájának ismerője és művészi ábrázolója. Realista íróként ábrázolta a polgári létet, a polgárság, mint osztály feltörését és hanyatlását ábrázolta.
o 1933-ban emigrál Svájcba, mivel Hitler hatalomra kerül és nem ért egyet a fasizmussal.
o 1936-ban meg is fosztják német állampolgárságától, mert nyíltan fellép a fasizmus ellen.
o 1955-ben hal meg Svájcban.

Mario és a varázsló:

o 1930-ban született.
o Az alcíme Tragikus úti élmény.
o Az alcím utal arra, hogy az író személyes élményei alapján írta meg művét. Az E/1 személyűség (személyes hang) és ezt erősíti meg.
o Az elbeszélés témája az 1926-os itáliai családi nyaralás emlékezetes élménye. Az elbeszélés szerkezete a hagyományos realista módszert követi, időrendben beszéli el az eseményeket.

Az első rész: hosszú expozíció.

Részletezi a nyaralás megkezdésekor átélt kellemetlen élményeket, ezzel érzékelteti a megváltozott atmoszférát, az olaszországi légkör kedvezőtlen változását (összetűzés a hotel vezetőségével, strandjelenet).

Második rész: a cselekmény bonyolítása.

Második szerkezeti egység a bűvészest. Cippola a bűvész, részletesen leírja a bűvész külsejét, kicsit nevetséges, de sajnálni való alak (púpos – feltűnő öltözködés), azaz groteszk. Részletes leírás a bűvészestről, Cipolla kártyatrükkökkel kezdi az estet, majd hipnotizál. Kényszeríti a nézőket a műsorban való részvételre. Munkájának lényege az emberek akaratának megtörése, a kiválasztott személyek megszégyenítése, közben hazafias szólamokat hangoztat, szóáradatával valósággal elkábítja a közönségét. Szimbolikus jelentésű a mutatvány közben egy ostor csattogtatása (erőszakot és az erőt demonstrálja). A tömeg egyre inkább élvezi a produkciót, teljesen a bűvész hatása alá kerülnek, és Cipolla élvezi a hatalmat, szerencsétlen torz külseje ellenére uralkodik a tömeg felett, így kompenzálja kisebbrendűségi érzését. A szerkezeti egységek közül Mario szereplése a színpadon a tetőpont. A rokonszenves fiatal pincért – akit a gyerekek nagyon szeretnek – Cipolla mindenkinél jobban megalázza. Legbensőségesebb érzéseit, viszonzatlan szerelmét gúnyolja ki. Cipolla a szeretett lány szerepében kér és kap csókot a fiútól, Mannék elítélik a dolgot. Hirtelen fordulat, Mario magához térve lelövi a varázslót. Ez a megoldás a szörnyű, rettenetes vég; Mann erkölcsileg nem ítéli el a tettet. A valóságban mindez nem így történt, Mario is visszasompolygott a nézők közé (a leírt megoldást Mann leánya vetette fel).

A mű ellentétes parabola.
Példázat, vagyis a történetnek van egy rejtett mondanivalója egy erkölcsi és politikai tanulsága. A történet – bár nem írja le a fasizmus szót az író – 1930-ban egyértelműen a fasiszta diktatúra módszerére és létrejöttének okaira utal. A demagóg és erőszakos diktátor alakját idézi fel Cipolla szereplése, azt is nyilvánvalóvá teszi az író, hogy a diktatúrák létrejöttének feltétele a megalkuvó, szolgalelkű tömeg. A nézőközönség magatartása azt példázza, hogy elfogadják, sőt igénylik a diktatórikus módszereket, s kevesen vannak, akik eljutnak a tiltakozásig és az ellenállásig. Mann elbeszélésének legfontosabb mondanivalója a tiltakozás mindenféle erőszakkal és diktatúrával szemben. Mindezt a polgári humanizmus szellemében fogalmazta meg. A fasizmus szót nem írta le az író, és éppen ez a politikai konkrétság hiánya teszi általános érvényűvé és szimbolikus jelentésűvé az elbeszélést. Mann stílusát jellemzi a klasszikus realista módszerek alkalmazása, példaképének tekintette Tolsztojt és Dosztojevszkijt. Fontosnak tartja a részletek, a környezet, az alakok pontos leírását, tárgyilagosan ábrázolja a valóságot, de közben mélyebb összefüggéseket is sejtet, és gyakran a részletek is jelképszerűvé válnak. A szereplők gondolkodásmódjának, lelki, érzelmi életének bemutatását a belső monológok vagy dialógusok szolgálják, főleg regényeiben van nagy szerepe az esszéisztikus megoldásoknak, vagyis hosszú dialógusokban fejt ki véleményét, és vitatkoznak egymással a szereplők. Ezek az elmélkedések fejezik ki az író álláspontját a vitatott kérdésről. Írói szemléletét az irónia hatja át, ami abból fakad, hogy az író képes „felülről” látni az embereket, megértéssel, de bizonyos távolságtartással szemléli a világot.

Kiegészítő információk:

a.) Keletkezéstörténet:

Az elbeszélés egy 1926-os olaszországi nyaralás emlékanyagából született 1929-ben. A valóságban is Olaszország egy nyaralóhelyén a Mann család tagjai irritáló atmoszférát érzékeltek maguk körül. Elmentek a varázsló estjére is, aki ugyanúgy viselkedett, mint a novellában, csak a valóságban másképp fejeződött be: Mario a csók után megszégyenülten elszaladt.

b.) Cím, alcím:

Mario (egy név ) és a varázsló (egy foglalkozás) tragikus úti élmény

c.) Elbeszélői nézőpont:

Ebben a műben egy mindentudó, szubjektív hangú elbeszélővel van dolgunk. Viszonya az elmondottakhoz kettős: egyrészt azé az emberé, aki utólagosan átlátja az események közötti összefüggéseket, másrészt azt is érzékelteti, milyen lelkiállapotban következnek be az egyes fordulatok

d.) A novella drámai felépítésű, linárisan építkező:

Az első részben megismerjük a helyszínt és a főszereplőket, akik nyaralni jöttek Olaszországba. A novella alcíme feszültségteremtő, és előreutaló: tragikus úti élmény. Már az első naptól kezdve kellemetlenségek érik a Mann családot: nem ülhetnek oda, ahova szeretnének, elüldözik őket a szállóból egy panzióba, ahol szintén ellenséges légkör fogadja őket. /nyolcéves kislányuk miatt megbírságolják őket, mondván, hogy a fürdőruháját lecserélő kislány megsértette a közerkölcsöt/ Az egész első rész tulajdonképpen az expozíció, ami igen hosszúra nyújtott.
A második rész Cipolla estjéről szól. Az est a drámai felépítésű novella tetőpontja, de maga az est leírása is drámai feszültségekkel van tele. Cipolla megvárakoztatja a közönséget. A közönség helybeli egyszerű emberekből és külföldiekből áll. Kisebb atrakciókkal elkezdi a műsort, de szünetet tart. Egyre nő a feszültség. A műsor második felében már nyíltan csakis akaratfosztással és akaratátvitellel foglalkozik. A közönséget egyre inkább a hatalmába keríti, azt is, aki nem akarja /a római úr és bizonyos fokig az elbeszélő/ A novella tetőpontja az, amikor Marioval elhiteti, hogy ő a torz és rút Cipolla nem más, mint Silvestra, Mario szerelme, és ebben a hiszemben Mario megcsókolja. a döbbent csend után Mario két lövéssel megöli Cipollát. Ez a megoldás. Mariót elvezetik, az író pedig megszakítja az eseményeket, és véleményt mond: a pisztolylövés motívumának üzenete, mondanivalója van. A fasizmussal szemben tenni kell. A megalázott fiú csak így tudja megmenteni emberségét.

e.) A szereplők jellemzése:

Cippolla:
nyomorék (torz testben torz lélek), önérzetes, öntelt, éles megfigyelő (egyszerű figurákat hipnotizál) pökhendi, ostorral dolgozik ( engedelmességre kényszerít, megfélemlít), alkoholt fogyaszt ( ez ad neki biztonságérzetet) módszere a feszültségteremtés és az elbizonytalanítás) célja, hogy akaratát a másikra kényszerítse, provokál, megaláz (a közönség kíváncsi és akaratgyenge) groteszk: egyszerre félelmetes és nevetséges.
Mario:
egyszerű ember, udvarias, humánus, finomlelkű, érzékeny, a gyilkolás messze áll tőle, mégis ő vet véget Cipolla tevékenységének, tette nyomatékosítja a mondanivalót.

f.) A mű értelmezése:

Cipolla egész magatartása, módszere, hatása a fasizmus természetrajzát világítja meg. Legfőbb törekvése a hatalom megszerzése. Ehhez mindent felhasznál: a hipnózist, a szuggesztiót, a fenyegetőzést, az erőszakot. az értelmet, a gondolkodást elaltatja az emberekben. Igazán azonban az írót az érdekli: hogyan válhattak volna Cipolla áldozatai képessé az ellenállásra.

Ispán Dóra

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Madách Imre   » Vörösmarty Mihály gondolati költészete   

Nem hasznosHasznos (+15 pont, 19 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor