Érettségi Portál 2012

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Nincsenek dátumok

Érettségi feladatok
Érettségi tételek

Vajda János élete és pályaképe

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

Gyermekkorát Vaálon tölti, ahol apja uradalmi főerdész, anyja cselédlány. Költői és emberi pályájának alakulását a reformkor nagy alakjai – Kölcsey, Vörösmarty -, majd Petőfi határozza meg. Tudatosan másolja Petőfi életútját. Tagja a Fiatal Magyarország csoportosulásnak, a Márciusi Ifjak egyike, nemzetőr, majd bujdosás és kényszerkatonaság Itáliában. A leszerelés után hivatalnok és meg nem értett költő. Az ’50-es évektől kezdve sorsa az ún. kiátkozott költők kelet-európai típusával egyezik (a lengyel Norwid, a román Eminescu), akik az átmeneti időszakban – melyet a polgárosodás és a régi eszmékhez való hűség egyszerre jellemez – nem találják helyüket. Az ’50-es évektől a magyar kultúrában a népnemzeti iskola esztétikai törekvései és uralma jellemző, s az ettől való eltérés nem csupán művészi-esztétikai, hanem egzisztenciális következményeket is maga után vont. Az ettől a platformtól eltérő költők légüres térbe kerültek, s ennek ellenhatásaként tudatosan irritálták környezetüket, a magánéletbe menekültek, de ott is csak a semmit, a hiányt tapasztalták. Vajda az átmenet költője a magyar lírában. Eszmei értelemben a Petőfi-féle polgári radikalizmus következetes hirdetője, a személyesség szintjén a schopenhaueri életfájdalom megfogalmazója. Átéli a XIX. század második fele centrumnélküliségének következményeit, és többnyire jelentős művészi szinten tolmácsolja is azt. Stilisztikai-poétikai szinten a Petőfi-féle népdal egyszerűségétől jut el a szimbolisztikus-allegorikus ábrázolásig (“Híd Petőfi és Ady között”).

Szerelmi költészete:

A múzsa Kratochwill Zsuzsanna Georgina, szállásadójának lánya. A tényleges ismeretség ’51 és ’57 között tart. Ezután Gina Esterházy Lajos herceg szeretője lesz, Bécsben él. A herceg halála után Gina betársult egy cirkuszba, feleségül ment az igazgatóhoz és Oroszy Véghelyi Georgina néven nemzetközi hírű műlovarnő lett. 1880-ban a cirkusz tönkre megy, s Gina szegényházban hal meg.

’51-’57: Gina-versek

Szerelem átka ciklus (1854.)
Gina emléke ciklus (1856.)

A visszaemlékezés versei

A kárhozat helyén (1872.)
Húsz év mulva (1876.)
A feledhetetlenhöz (1882.)
Harminc év után (1892.)

Húsz év mulva (1876.):
Ady Montblanc-embernek nevezte. A metaforát, mely szervezi a verset, Vajda Schopenhauertől vette, akinél az én fájdalmának, magáramaradottságának kifejezője. A jelentés- és szövegkohéziót biztosító kép sajátos átmenetet mutat az allegória és a szimbólum között. Az allegória sajátosságait mutatja, hogy a hasonlatot végigviszi az egész versen és egyúttal föl is fejti értelmét. Ezzel együtt is a Montblanc-kép megőriz valamit a szimbólumok titokzatosságából, többértelműségéből. A 4 versszak harmonikusan elrendezve a ‘de’ ellentétes kötőszóval tükröztetve adja a szerkezetet. A szerelem már elszakadt a konkrét életrajzi mozzanatoktól, a megszépítő messzeség adja értékét, kapcsolódva az ifjúság képzetéhez is.

Harminc év után (1892.):
A vers esztétikai hitelét is rontja a kiosztott szerepek és értékrend egyértelműsége, a nézőpont magabiztossága, az ítélkezés fölénye. A személyes élménytől csak az utolsó versszakban, annak is utolsó két sorában tud elszakadni, amikor a legősibb költői eszközöket újszerűen felhasználva általános szintre emeli saját fájdalmát.

Politikai-közéleti művek:

Értekezések:
Önbírálat

Polgárosodás:
Aristides álnéven írt két röpirat 1862-ből, mely ellenbírálatok sokaságát váltotta ki. Vajda a radikális polgárosodás programjával lép föl, az “európai polgárosodó művelődés” elsődlegességét hirdeti. A politikai önállóság ehhez képest másodlagos, illetve ennek függvénye. Vajda szerint ki kell lépni a nemzeti elszigeteltségből, az Ausztriával való kapcsolat geopolitikai tény, s e szükségből kell erényt kovácsolni.

1878-ban jelent meg Hitágazatai című röpirata. A németellenesség meghasonít bennünket az európai civilizációval.

A szabadságharc időszaka:

A honárulókhoz (1848.)
Éljen a köztársaság! (1849.)

Bach-korszak:

A virrasztók (1857.):
Az allegória az ’50-es évek reprezentatív költői megoldása (lásd Tompa Mihály: A madár, fiaihoz – “Fiaim csak énekeljetek!”). Vajda a költők, írástudók felelősségét hirdeti, az egyre fogyó remény, a múlt feledése időszakában. Az allegória – a trópus (=szóvég) jellegének megfelelően – egyértelműen fölfejthető; a halott a nemzet, a virrasztók a költők. Bár a következetes végigvitel néhány ponton zavaros.

Credo (1888.):
A programvers a magyar közéleti költészet jellegzetes megszólalási sémáját használja, a feltételes-alárendelő szerkezetet. Vajda Széchenyit idézve a radikális polgárosodás feltételeit sorolja, szembeállítva a jelent az elérendő jövővel.

Filozofikus költészet:


Sirámok I.
(1853.):
Sokat megőrizve a népköltészet forma- és motívumkincséből Vajda képes az ősi költői eszközökkel a bizonytalanság, a kimondhatatlan félelem általános világérzetét megfogalmazni.

A vaáli erdőben (1875.):
A filozofikus dal, a lied egyik legszebb reprezentánsa a magyar költészetben. A műfajban az egyéni érzés a kimondás pillanatában egyetemesül, bölcseleti érvényűvé válik. A névszói-igei állítmányhoz, mely feltételes módban van főnévi igenévvel kifejezett általános alany társul. A halmozott alanyok az egyetemesítés eszközei, a hozzájuk kapcsolódó jelzők, határozók pedig konkretizálják a verset, illetve az élményt. Az élet küzdelmeiben megfáradt ember vágya fejeződik ki a megnyugvásra, a pihenésre, a végső pihenést is kifejező szerves halálra.

Az üstökös (1882.):
A XIX. század második fele egyik alapvető és meghatározó élményét, a meg nem értettséget, a polgári világgal való elvegyülés lehetetlenségét fejezi ki Vajda. Átvitt értelemben a művész és polgár, a művész és polgári világ antitézise fejeződik ki, s a kiválás folytán az egyediségét, felsőbbrendűségét megőrző polgárnak osztozni kell a társtalanság tragikus fájdalmában is.

Nádas tavon (1888.):
Röviden felvázolt helyzet- ill. életképet tágít bölcseleti érvényűvé. A vers nem csupán a szubjektív idealizmus legszebb költői megszólaltatása, hanem kifejezi a századvég bizonytalanságérzetét, a dolgok megítélhetőségének lehetetlenségét.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Voltaire (1694-1778) - Candide   » A német romantika   

Nem hasznosHasznos (Még nem értékelték)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor