Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Varró Dániel

Beküldő: Látogató
Irodalom tételek

 

Varró Dániel

(1977- )

Mai magyar költő, műfordító.

Élete

1977. szeptember 11-én született Budapesten.
Első verseit 12 éves korában írta, a XII. kerület – Németvölgy lakója és a "Mackós" iskola tanulója volt.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban érettségizett 1996-ban.
Az ELTE-BTK magyar–angol szakára járt.
1999- óta a József Attila Kör (JAK), 2005 óta a Szépírók Társaságának tagja.

Munkássága

Gimnazista kora óta publikál verseket és műfordításokat különböző irodalmi lapokban és folyóiratokban.
Első költői sikerét – a Bögre azúr című kötet fülszövege szerint – tizenkét évesen érte el, egy eposztrilógiával (Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje).
Három önálló kötete jelent meg, és emellett több (főleg gyerekeknek szóló) kötet társszerzője (például: Állatok a tubusból: festészeti album, Alföldi Róbert válogatása, Lackfi János, Tóth Krisztina, Varró Dániel verseivel gazdagítva).
Első kötete, a Bögre azúr 1999-ben, 21 éves korában látott napvilágot.
Második könyve, a Túl a Maszat-hegyen – verses meseregény, 2003-ban jelent meg.
Harmadik kötete, a Szívdesszert 2007 decemberében jelent meg.
Műfordítói tevékenységet végez, verseket, színdarabokat fordít. Drámafordításait és egyéb (önálló vagy másokkal közösen írt) színházi munkáit számos budapesti és vidéki színház tűzte műsorára.

Színházi munkái:
A csoda (Pavel Chmiral bábjátéka alapján, Budapest Bábszínház, 2001)
A brémai muzsikusok (librettó Csemiczky Miklós meseoperájához, 2003)
Túl a Maszat-hegyen (Presser Gábor zenéjével, Budapest Bábszínház, 2005)
Vesztegzár a Grand Hotelban (Hamvai Kornéllal közösen, Nemzeti Színház, 2008)

Fordításai:
William Shakespeare: 18. szonett, 35. szonett, 130. szonett
A. J. Lerner: My Fair Lady (Pécsi Nemzeti Színház, 2003)
Martin McDonagh: Vaknyugat (Pesti Színház, 2004)
William Shakespeare: Rómeó és Júlia (Új Színház, 2006)

Díjai:
József Attila-díj 2005
Bárka díj 2003
Az Év Gyermekkönyve díj 2004
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 2007
Computer Spieler-díj 2009

Stílusa

Műveire jellemző más szövegek idézése: könnyen nyilvánul meg mások stílusában, ezt bizonyítja a Bögre azúr számos verse.
Versei tudatosan ráépülnek, beszélnek azokkal a művekkel, szövegekkel, amelyek memoriterek, középiskolai tananyagként ismerősek a magyar olvasóknak, vagyis az átlagos irodalmi műveltséggel rendelkező olvasóiban megteremti a kapcsolatot a régi és a mai között.
Üde, friss, kamaszosan őszinte hang jellemzi, ezzel belopja magát az ifjúság szívébe, ugyanakkor a középkorú és idősebb olvasókat felvidítja, meghökkenti merész szóhasználatával, a különböző nyelvi rétegek keverésével.
Költészetére jellemző a nyelvi humor: játszik a nyelvvel, poétikai eszközökkel. Versei sok esetben egyben posztmodern nyelvjátékok érthetetlen szóképekkel.
Verseire jellemző a zeneiség, a mondatlejtések és a rímelés.
Újszerű tematika jellemzi: a hétköznapi, profán történésekben, mozzanatokban, a banálisban ábrázolja a különöst.
Költészetén érezhető Parti Nagy Lajos hatása.
Megpróbál különböző korszakokban élt költők stílusában írni (például Változatok egy gyerekdalra: Boci, boci, tarka…), de előfordul nála az argó, a paródia és az imitáció is.
Többféle formát használ: szonett, ballada, elbeszélő költemény, episztola, stanza (olasz versforma), dal, stb.

Bögre azúr (1999)

A kötet három versciklusból áll:

Tavaszi leves, tészta, mák: 15 verset tartalmaz

Ki elmúlt 21: szintén 15 verset tartalmaz

Változatok egy gyerekdalra: eredetileg 7 verset tartalmaz, de a hatodik vers 12 versből álló versciklus, így ez a ciklus 18 verset tartalmaz valójában.
Ebben a kötetben a verselési technikák bámulatosan sokszínű használata jellemző, és nem maradnak el a klasszikus költői technikák sem.
A költői szerep megváltozását tudatja önmagával és az olvasóval is. A költőnél a vers nem egy kivételes pillanatban támadt isteni ihlet szülötte, hanem sokkal inkább a nyelvvel és a poétikai értékekkel való játék vagy küzdelem eredménye, ahol a formaérzéknek és a nyelvteremtő erőnek kulcsszerepe van.

Őszi szonett:

A cím téma és műfajmegjelölő is egyben.
A címmel utal Verlainre, aki hasonló címmel írt dalt: Őszi chanzon.
Kisszerű téma jelenik meg: egy olyan őszi nap, mikor nappal is sötét van – ennek okát humorosan írja le: „az Úr kihörpölé arany sörét”.
Költői eszközként az ellentétet alkalmazza: pl. fölkél a nap-sötét, az ismétlést variációval: az asztalon először csak egy fanyúl van, majd egy pohár és egy levél is.
Rímelése: 1-2 vsz. páros AABB, majd: CCD DEE. Olykor erőltetett a rímelés, kancsal rímként hat az azonos alakú szavak ismétlése. levél, levél, mintha tényleg csak a hanghatás számítana és nem a mondanivaló.
Eszedbe jut, hogy eszedbe ne jusson:
A felütés képtelen ellipszist ír le, amely – ugyan értelmezhetetlen, de – távolról emlékeztet a modern költészeti hagyomány által preferált paradoxonra. (Egyes vélekedések szerint minél zavarosabb egy kép, annál szebb.)
Majd egy eseménysor leírása, „leltározása” után („leírod, aláhúzod, kiragasztod, / […] / kihúzod, megtapogatod, de mindjárt / el is teszed, és ráhúzod a cipzárt”) lebegtetésszerű, filozofikus mélységet sejtető megoldással („mikor megnyugszol, akkor veszted el”) zárja le.
A tárgy elhallgatása eldönthetetlenné teszi, hogy kimondhatatlan titokról, avagy egy triviális közhely misztifikálásáról van-e szó.

Túl a Maszat-hegyen (2003)

Verses meseregény, a Magvető könyvkiadó gondozásában jelent meg. A könyvet a szerző nővére, Varró Zsuzsa illusztrálta.
Egy ajánlással kezdődik, amely kezdőbetűit összeolvasva ezt kapjuk: Teslár Ákosnak.
A könyv igen változatos versformákban íródott: nagyrészt Anyegin-strófában, kivéve a hatodik fejezetet, amely Dante-tercinában, és a tizenkettediket, amely hexameterben.
A narrációt rendszeresen tőle eltérő verselésű betétek szakítják meg, amelyek rendszerint egy-egy szereplőt mutatnak be.
A történet főhőse egy nyolcéves kisfiú, Muhi Andris, aki elindul meglátogatni óvodai barátját, Maszat Jankát, aki a Maszat-hegyen túl lakik, ahol mindenki maszatos. Útja során számos különös alakkal akad össze: a náthás angol költővel, a Csáléval és az Egyenessel, Turgenyevvel, a burgonyával, a nagy zsiráfmadárral, Makula bácsival, Szösz nénével, a Büdös Pizsamázóval és a Babaarcú Démonnal. Eközben egyre többet megtud a Maszat-hegyet fenyegető veszélyről: a gonosz Paca cár pacákkal akarja elárasztani a békés, maszatos népet. Jankát eközben foglyul ejtik a szélsőségesen tiszta Barbár Takarítók, és meg akarják mosdatni, de Muhi Andris (Lecsöppenő Kecsöp Benő segítségével) kiszabadítja őket. Ezután Paca cár és csatlósa, Pali kalóz ejtik rabul Jankát és Andrist, de innen is kiszabadulnak, hogy végül egy hatalmas csatában küzdjenek meg a cár seregeivel.
A könyvet a szerző és Presser Gábor dolgozták fel báb-musical formájában.

Szívdesszert (2007)

Új verseskötete a szerelem külső és belső helyszíneit veszi számba, mint egy kis szerelmi enciklopédia: a kapualjakat és mozikat, strandokat és libegőket, reggeleket és estéket, féltékenységet, boldogságot.
Hétköznapi dolgokat foglal versbe, amelyek nem csak az érintetteknek szólnak, hanem mindenki magáénak érezheti őket.
A költőtől megszokott könnyed, játékos hangba ezúttal egy kis keserűség is keveredik.
Rímjátékokban azonban most sincs hiány, és a témát változatos költői formákban járja körül a kötet, az elégiától a makámáig, a szonettkoszorútól az SMS-versig („hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker/nem áll rendelkezésre több csak 160 karakter”).

Versek csoportosítása:
címes versek: tartalomjegyzékben feketével szedve
cím nélkül versek: tartalomjegyzékben aranyszínnel szedve, szögletes zárójelben a kezdő sorból szerepel valamennyi; szonettek, s ugyanazt a témát variálják
Átok:
Negatív, József Attila Nagyon fáj című költeményének utolsó részére utal, de idézi Villont is.
Meghökkentő a kemény hang, a vesztes szerelmes szórja átkait a másik félre, ebben az átokban az örök kisajátítás vágya van, ne legyen senki mással boldog az illető.
Páros rímelésű hatszor két soros versszakokból áll; a feltételes időhatározói alárendelések a jövőre vonatkoznak.
A főmondatot általában a 2. sorba teszi, s szorosan hozzátartozik még egy hasonlítói mellékmondat is, amelyeknek szemléletessége kegyetlenül érzékelteti a szitkozódó lelki fájdalmát.
Boldogság:
Téma: életkép egy 21. századi szerelmes párról.
Az idézett Csokonai, „Kívánhatnék-e többet?” – „S ki boldogabb Vitéznél?”, de Berzsenyi: Osztályrészem c. versét is imitálja: „Kegyes istenimtől / Kérjek-e többet.”
Ezzel eléri, hogy a mindennapit különlegessé teszi.

Neved: Schneider Zoltán

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Szophoklész - Antigoné (Az antikvitás irodalma)   » A barokk irodalma   

Nem hasznosHasznos (+6 pont, 10 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor