A magyar romantika kiteljesedésének legnagyobb alakja

 Rövid életrajz

-          1800 Psztanyéken születik, nemesi családban.

-          Pesten jogot tanul, majd nevelő lesz a Perczel családnál. → beleszeret Perczel Etelkába (reménytelen szerelem)

-          1843-ban feleségül veszi Csajághy Laurát

-          szabadságharc bukása után bujdosni kényszerül

 Költészetének jellemzői

-          Romantikus jegyek

-          Vallomásos jelleg

-          Belső lelki folyamatok ábrázolása

-          Dicső múlt és a sivár jelen szembeállítása

-          Versei két csoportra oszthatók

a)       Személyes jellegű: Ábránd, A merengőhöz

b)       Közösségi jellegű: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, A Guttenberg-albumba

 Prózai műve: Csongor és Tünde

 1830-ban keletkezett, 1831-ben jelent meg és 1881-ben mutatták be Színházban.

 Műfaja: mesedráma vagy drámai költemény

Filozófikus dráma: ezt erősíti az Éj monológja is, amely a világ, a létezés céljára ad megrendítő választ. Csalódással végződik minden próbálkozás, az ember s a világ egész léte pusztulást ígér, alá van vetve kezdet és a vég közötti időnek, a nagy törvénynek. Ez a felfogás a kor tudományos szemléletének hatását mutatja.

 Forrása: Gyergyai Albert: “História egy Ágyélus nevű királyfiról és tündérszűz lányról” című 16.századi széphistória.

 Irodalmi hatások figyelhetők meg Byron, Shelly és Shakespeare tollából (konkrét elemeket vett át a „Szentivánéji álom”-ból)

 Versformája: változatos (a párbeszédek ritmusa általában trocheusa, a bölcsészeti részeké jambikus, még a befejező dallam az anapesztusi sorok vannak többségben.)

 Rövid történet

Két szerelmes, akik körül az egyik földöntúli lény, s kiket valami ármány elszakít egymástól. Tünde visszatér hazájába, Csongor pedig keresi, s hosszas, küzdelmes kalandok után végre tökéletes boldogságban egyesülnek. A szerencsés vég, a keresett és végül megtalált boldogság ellenére az egész művet valami keserű mélabú lengi át.

 értelmezése: a költő arra keresi a választ mi jelenti az ember számára a boldogságot és az élet értelmét itt a Földön. A mű harmóniakeresése a lehetőségek és a vágyak között. Ez a kettősség az egész műre érvényes. Az író szerint a földi boldogság forrása a szerelem. A szereplők két világból valók:

1.      a földi Csongor ideális rajongása mellett ott van a földhöz ragadt Balga és Ilma realizmusa.

2.      a földöntúli Tünde szépsége, jósága mellett ott van Mirigy földöntúli, irracionális gonoszsága. Mirigy a darab szimbólumrendszerében az ártó démon, minden nemes törekvés megakadályozója.

Kétféle szerelmet állít szembe az író:

1.      a földi, valóságos szerelmet, amit Balga és Ilma

2.      az eszményi, idealizált szerelmet amit Csongor és Tünde képvisel

Az ember nem szakadhat el a földtől, a boldogság nem érhető el az irrealitás világában.

A három vándor az emberi boldogság többi lehetséges változatát jelenti, de a költő mindet elutasítja:

-          Kalmár: a pénz, a kincs jelenti számára a boldogságot

-          Fejedelem: hatalom jelenti számára a boldogságot

-          Tudós: a tudomány, az ismeretek, a könyvek jelentik számára a boldogságot

Csongor a hármas keresztúthoz érkezve ezzel a három vándorral találkozik, de a boldogságot keresve egyik vándor életcéljával sem tud azonosulni. Csongor visszatér a hármas keresztúthoz és újra találkozik a vándorokkal, de csalódva találja őket. A három vándor megszállottsága, és kudarca a boldogságkeresés három tévútját mutatja.

 A cselekmény helyszíne:

két fő helyszínen játszódik: a “két világszint” az ég és a föld, és az égi és földi szintek: a kert, a hármas út vidéke, a Hajnal és az Éj országai, a szoba, mirigy udvara, a Varázskút környéke. Emiatt a művet kétszintes drámának is tekinthetjük, mert párhuzamosan két helyszínen játszódik.

 Népi elemek és népmesei motívumok is megjelennek: Balga és Ilma, a három ördög, a három vándor és a hárma út népmesei motívuma.

 Vörösmarty szerint az ember is kettős lényegű: egyaránt képes a jóra és a rosszra, s ez határozza meg az igazi lényegét.

A szerencsés vég ellenére a művet mélabú, szomorúság, melankólia hatja át. Tanító, példázatjellegű.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!