Ozaly várában, Csáktornyán született a családnak velencei kapcsolatai vannak apja korán meghal, nevelését Pázmányra bízza.  Graz, Bécs, Nagyszombat, Róma, Nápoly, Firenze, Velencei hadtudományi ismeretek: szervezeti szabályzat, létszám, ellátás, utánpótlás, gyalogság kiemelkedő szerepe, vezetés, gyakorlati tanácsok elsősorban politikus katona a 30-éves háborút értelmetlennek tartja rájön, hogy össze kell fognia Erdéllyel a törökök ellen átfogó katonai kézikönyvet akar írni, ennek előkészítése a Tábori kis trakta.

1646 tábornok, 1647 horvát bán. Nádor akar lenni (1655) de nem is jelölik, reálpolitikus lesz. Misztikus víziókhoz kapcsolt lírák – Jézusi sugallat Mártír halála lesz – Isten szolgálata – erősen hívő sorsban is erősen hisz (sors hona nihil alind – jószerencse, semmi más). Nem szerencsés, kudarcok sorozata: leendő király meghal, nem lesz nádor, nem lesz magyar seregek főparancsnoka (csak amíg megállítja a támadást)  Zrínyi újvár (ő építteti): a töröknek és Bécsnek is szálka ezért lerombolják. Kora nem katona, ezért nem lesz hős  Halála: egy vadkan megöli vadászat közben, szervezkedik az udvar ellen.

Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-1657)

erényes, virtusos hadvezér (Mo.-ból nemzet királyságot akar Zrínyi)

példaképe: Machiavelli

A politika erkölcse a hétköznapi élettől más kell, hogy legyen, közvetlen hozzátartozóit is el kell ítélni (Mátyás szerencséje, hogy nem kell ilyet tennie).

Az török áfium ellen való orvosság (1660-1661)

avagy Az töröknek magyarral való békessége ellen való antidotum (Ne bántsd a  magyart!)

politikai röpirat, vitairat

témája: törökök kiűzése, gyakorlati tanácsok

szenvedélyes hangnem: remény, kétségbeesés, szégyen, öntudat, vita

két rész: helyzetkép; teendők (hadsereg, ország)

állandó nemzeti hadsereg, katonai szakértők, ne csak nemes harcoljon, nemesség is adózzon

szellemileg – vér szerint is arisztokrata, kiválasztott, feladata van

példázat: Cresus király néma fia, apja veszedelme láttán felkiált: „Ne bántsd a királyt!”

Tábori kis trakta (1640-1651)

„Az én professióm, mesterségem nem a poézis, hanem  nagyobb, s jobb országunk szolgálatjára annál: az kit írtam mulatságért írtam, semmi jutalmat nem kívánok érette.”

szigeti veszedelem

1. A Szigeti veszedelem keletkezése:

Zrínyi legnagyobb alkotása, melyet dédapja, a szvári hős emlékére írt 1645-46 telén.

1651-ben jelent meg az Adriai tengernek Syrenaia, groff Zrínyi c. kötetben a feleségéhez írt Viola-versek szomszédságában. Ezzel meghonosított a magyar irodalomban egy addig ismeretlen műfajt, az eposzt.

2. Témája: a dédapja török elleni harcban való mártírhalála:

Ezzel nemcsak emlékét akarta megőrizni, de példát is akart állítani kora magyarsága elé.

Erre törekedett röpirataiban is: Elmélkedések Mátyás király életéről, Az török áfium… , Tábori kis tracta stb.

3. Alapkoncepciója:

Mo-on eláradt a bűn ® ezzel a magyarság kivívta Isten haragját, holott Isten eddig megkülönböztetett figyelemmel fordult a magyarság felé; ám ez erre alkalmatlannak bizonyult;

Isten haragjának eszköze a török ® a törököt küldi Isten az ország megbüntetésére, mely mindaddig folytatódik, míg a magyarok meg nem térnek;      ám a török Szvárnál olyan seregbe ütközik, mely felett nincs hatalma, mert a védők kívül erényekkel tündökölnek (Istennek ajánlják magukat ® így Isten figyelme ismét a magyarok          felé fordul;

Szigetvá elesik  ugyan,(mert a magyarság egésze még nem változott meg, de a török csak formálisan győz; Zrínyiék megdicsőülten mennek a mennybe.

Szigetvár hősei megmutatták az utat: ha az egész magyarság felemelkedik a szigetiek által megmutatott erkölcsi magaslatra, akkor a hódítók hatalma megpecsételődik.

4. Kompozíciója – jellegzetesen barokk eposzi:

-  Szembetűnő,  hogy nem a reneszánsz arányosság jellemző rá ( a szerkezeti csúcspont pl. a 10. ének, szokatlanul hosszú az expozíció).

- Az 1. énektől a 8. énekig:

- témamegjelöléssel indul:  (“Fegyvert s vitézt”) Vergiliust idézi;

- az invokáció a “Musához” szól, de barokk módon ez a múzsa a csillagkoszorús Szűz Mária,

- szokatlanul hosszú expozícióban: (1-8 .ének)

kibontja az alapkoncepciót:  mennyei jelenettel kezdődik

- az Úr a magyarságot bűnösnek találja;

- elküldi Allecto fúriát a szultánhoz, hogy induljon a magyarok ellen.

ekkor köv. a török seregszemle:

a Szultánt Zrínyihez méltó személynek,

a török sereget erősnek, hatalmasnak mutatja be;

kompozíciós sajátosság, hogy ezek után nem a diadalmas török sereg győzelmei            következnek:

a 2-6. énekben csapások sorát szenvedik el kisebb ütközetekben:

® demoralizálódnak, embert vesztenek ® kiderül, hogy nem verhetetlenek;

/Palotánál: Turi serege győzi le az ópiummámoros vezér, Arszlán csapatait;

Siklós alatt Mehmet szenved vereséget;

majd egy elszabadult ló okoz felfordulást, illetve Zrínyi elhangzó neve;

a szigetiek megtizedelik a janicsárok előörseit;

végül bekövetkezik az első összecsapás a váron kívül/.

ezzel párhuzamosan láthatjuk a vár védőinek életét:

a 2. énekben Zrínyi imát mond: a feszület 3-szor felé hajlik ®

Isten meghallgatta, elfogadta hősi önfeláldozását;

az 5.-ben Zrínyi beszédet mond:

kimondja, hogy a végső cél  a hősi halál; közben megfogalmazza a helytállás                               okát is: kereszténység, haza, család;

itt következik a magyar seregszemle;

a 7. énekben meghal Farkasics – példázza, hogy a sors kegyetlen, a szerencse                                                  forgandó.

-  A II. egység: 9-13. ének.

A szerző eszköze: a változatosság – és a tömörítés:

-  A változatosság:

- különböző párhuzamos-ellentétes epizódokat ír le – ezek az ún. fabulás énekek;

elterelik a harcról a figyelmet, jellemrajzot adnak, jellegzetesen barokk sajátosság az     elágazó cselekményvezetés,

- Radivoj és Juranics vállalja, hogy átverekedik magukat a török táboron – elviszik a segélykérő levelet ® haláluk előrevetíti a szigetiek sorsát;

- Deli Vid és Demirhám vív 2 párbajt, mely személyes okból fakad – Hamviván megölése miatt.

előbb nyilvánosan vívnak – eldöntetlen marad,

majd tanúk nélkül – mindketten meghalnak;

- Delimán és Kumilla érzéki, pogány szerelmének története;

- Deli Vid és Borbála szerelme: példázza a házastársi hűséget.

- A tömörítés:

- a 10 kisebb ostrom helyett egy nagy jelenetet ábrázol a 10. énekben.

III. A 14-15. ének – a sötét – világos barokk technikára épül:

- Alderán emberáldozattal az alvilág erőit hívja segítségül,

- Az Úr elzavarja őket – Zrínyiék kitörnek a várból – Zrínyi sebezhetetlen, egy távoli golyó teríti             le – az angyali sereg a mennybe viszi őt és a védőket (barokk jelenet).

- Azonban a török sem győz:

- csak a túlerő és a véletlen segítette őket (postagalamb elfogása);

- maga a szultán is meghal.

Erkölcsi mondanivaló:

egy maroknyi védő is győzelmet arathat, ha erkölcsileg a támadó felett áll.

Zrínyi megtartja az eposz kötelező elemei közül:

propozíció – Fegyvert s vitézt éneklek – Vergiliustól való;

invokációt – Szűz Máriához;

enumerációkat;

isteni beavatkozásokat (Deus ex machina);

hiányzik: in med. res kezdés, hexameteres versforma.

barokk vonások

1, Nyelvi, stiláris gazdagság

2, Monumentalitás, mely a műfajválasztás tekintetében is megfigyelhető. Az eposz nagy terjedelmű, rengeteg szereplőt és nagyszabású hősöket vonultat fel. Lényeges, hogy a költő a várvédelmet nemcsak a török-magyar, hanem a török s az egész keresztény Európa világméretű eseményeként ábrázolta. Hosszú, tekervényes körmondatai, részletező hasonlatai is a barokk monumentalitást bizonyítják. Csataleírásban is a méretek felnagyítását alkalmazza (török sereg félelmetes ereje, nagysága, a magyarok erkölcsi fölénye stb.)

3, Mivel a barokk az ellenreformáció stílusa, a vallásos érzület is kimutatható a Szigeti veszedelemben. Az initiatio Christi, Krisztus megváltásának jelenetét ismétli meg. Zrínyit, a nemzeti hőst, Krisztus katonájaként mutatja be, vele imádkozás közben találkozunk a 2. énekben: “Zrínyi egy hajnalban, az mint volt szokása, | Valamikor hajnalnak volt hasadása, | Az szent feszület előtt térden áll vala, | S így kezde könyörgeni az ű szent szája”. A költő csodás elemeket előszeretettel alkalmaz – pld. az ima után a kereszt meghallgatja Zrínyi szavait: “Ím az te könyörgésedet meghallgattam, | Az te buzgó szüvedet mind általláttam.”. A mű végén az angyali légió elűzi a pokolbeli lelkeket és a hősök lelkét a mennybe szállítja.

4, Politikai szándéka: mozgósítás a török ellen. Zrínyi e művében fogalmazza meg felismerését, hogy a magyarság nem számíthat segítségre, saját erejéből, nemzeti összefogással képes megszabadulni a török seregektől.

5, Szándékos illúziókeltés jellemzi, a csodás elemeket hihetővé teszi, valószerűvé váltja: a vereséget győzelemként mutatja be (paradoxon elem):  a védősereget győztesként tünteti fel a várat elfoglaló ellenséggel szemben, de a történelmet nem hamisítja meg.

6, Festői látásmódjával nemcsak az illúziókeltést, hanem a monumentalitást is szolgálja. Pld. a szultán külső jellemzése: fantáziát tágító (idézni könyv 28/ 36-37), érzelmeket fakasztó képekkel jellemez s a tényanyagok reális adagolásával szoktatja hozzá a valószerűtlen elfogadásához.

7, Különböző műfaji elemeket kever:

Lírai: elmélkedések, dalszerű betét, pld. a 3. énekben: Szkender bég és Rézmán   kávézik közben egy fiú lantozik. Lírai reflexió: pld. 12. ének Cumillea halála, Delimán       őrjöngése. Könyv. 155.

Epikai: leíró jellegű részletek, elbeszélések, seregjellemzések. Könyv. 20.

Drámai: párbeszédes jelenetek, dialógusok – 3. ének eleje – konfliktushelyzetek pld.

Deli Vid és Delimán párbajának során

Kulcshelyzetekben szónoklatokat alkalmaz, így a retorikus hangnemet jeleníti meg, pld. Zrínyi buzdító beszéde az eskütétel előtt könyv 57. 5. ének.

8, Mivel a barokk nem az értelemre, hanem az érzelemre akar hatni, festői képeket, túldíszített jelzőket használ – basa jellemzése (könyv 28.). Sokoldalúan hangulatteremtő, hangulatfestő kifejezésekkel jellemzi hőseit, érzéki hatású metaforákat, pompázó jelzőket és bizarr akusztikájú verselési formákat alkalmaz – basa külső és belső jellemzése (könyv 28.).

9, Ellentétek, kontrasztok és párhuzamok fedezhetők fel a jellemzésekben: a török tábor megosztottsága, egymást pusztító ellenségeskedése ellentétben áll a magyarok egységével, önfeláldozó hitvesi szeretetével. A pokol-menny ellentéte a mű elején és végén.

10, Tudatos szerkesztettsége, a számmisztika jellemzi. Zrínyi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke összesen 1566 strófából áll: utalás a szigetvári ostrom évére.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!