Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A szóképek, vagy trópusok a klasszikus retorikában az elocutio (díszítés) körébe tartoznak; a mai nyelvtudomány a stilisztika tárgykörébe utalja. A fogalom és a kép között létesít kapcsolatot. Előfordulnak a hétköznapi beszédben is, de főként a költői nyelvben.
Funkciójuk:
• mondanivalót sokkal érzékletesebbé tegye
• bizonyos összefüggéseket mélyebben megvilágítson. (pl. Biblia  Jézus beszédeiben).
• sűrítsen: a kép alkalmas arra, hogy a benne szereplő fogalmak konnotatív(együttes jelentés) tartalmát összekapcsolja
• esztétikai funkció (hangulat)
1.) Hasonlat, similitudo
Két különböző, de egymással bizonyos pontban érintkező fogalom egymás mellé állítása. Mindig két tagból áll: hasonlítóból és hasonlítottból. Ezek a hasonlatban megőrzik teljes önállóságukat.
Alakjuk szerint lehet:
a.) kötőszóval (mint, mintha, valamint, mintegy, akár, gyanánt)alárendelő összetett mondatokban
b.) ragos formában (-ként, -képpen, -ul, -ül, -nál, -nél, -szerű)
2.) Metafora (transzláció, átvitel)
Két fogalom közt fennálló tartalmi (külső–belső, néha funkcióbeli) hasonlóságon, vagy hangulati egyezésen alapuló szókép. Szerepe: két, egymástól távol eső képet idéz fel a nyelvtudatban, s azokat egy képbe sűríti, tömöríti.
Osztályozása:
a.) Alakja szerint
– teljes, azaz az azonosított és az azonosító is szerepel (Petőfi: “kikelet a lány, virág a szerelem”)
– egyszerű, azaz csak az azonosított szerepel (Arany: “amott ül egy túzok magában”)
b.) Alkalmazásának színtere szerint
– köznyelvi, vagy exmetafora (pl.: rohan az idő)
– költői metafora (Berzsenyi: “itt hágy-e szép tavaszom”)
c.) Az azonosító szófaja szerint
– igei metafora (pl.: rohan az idő)
– főnévi metafora (pl.: asztagváros)
– melléknévi metafora (pl.: a jövőnek holdas fátyolában)
3.) Megszemélyesítés, personificatio

Olyan szókép, amely elvont dolgokat (érzés, eszme), természeti jelenségeket, élettelen tárgyakat élőként mutat be, az élőkre jellemző cselekvéssel, érzéssel, tulajdonságokkal ruház fel, illetve növényeknek, állatoknak is emberi érzést, cselekvést tulajdonít. (Petőfi: “tekints ránk szabadság”)
4.) Metonímia (névcsere)
Olyan szókép, amely két fogalom közti térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen, vagy ok-okozati kapcsolaton alapul.
Típusai:
a.) Térbeli–helybeli érintkezés
A hely nevét használja a benne, rajta élők helyett. (pl.: Tisztelt Ház!; Sokat fejlődött az Alföld.)
b.) Időbeli érintkezés
Az idő nevével jelöljük az akkor élőket, az akkori eseményeket. (pl.: A XX. század sok borzalmat hozott.)
c.) Anyagbeli érintkezés
Az anyag nevével jelöljük a belőle készült eszközt. (pl.: vasra vert, rúgja a bőrt)
d.) Ok-okozati érintkezés
Az ok, az előzmény nevével jelöljük az okozatot, a következményt. (pl.: lecsapott rá Isten haragja)
5.) Szinekdoché
A metonímia egyik válfaja; együttérzés, veleérzés. Rész az egészből.
Típusai:
a.) A nem- és fajfogalom felcserélése. (pl.: a hegy leve)
b.) A rész–egész viszony felcserélése. (pl.: lélek az ajtón se be, se ki; test–lélek)
c.) Egyes szám többes szám helyett, határozott számnév határozatlan helyett. (pl.: Arany: Toldi – “Mentek-e tatárra, mentek-e törökre?”; ezrek pusztultak el)
6.) Szinesztézia (együttérzés, összeérzés)
Hangulati hasonlóságon, ritkábban érintkezésen alapuló kép. Lényege hogy valamely érzékterület körébe tartozó fogalmat kapcsolunk össze egy más érzékterületről vett szóval. (pl.: költői életben“lila dalra kelt egy nyakkendő”; hétköznapi életben „ízes beszéd”; impresszionizmus kedveli)
7.) Allegória (képletes beszéd, más beszéd)
a.) Egy erkölcsi eszmének, elvont fogalomnak egyszerű megszemélyesítése, vagy érzékelhető képben való ábrázolása.
b.) Hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztül végigvitt, mozzanatról, mozzanatra megvilágított kép.
Osztályozása:
– egy mű részeként szerepel
Arany János: Toldi – az álom allegóriája
József Attila: Thomas Mann üdvözlése – a gyermek allegóriája
– teljes művön keresztül végigvitt
Tompa Mihály: A gólya; A madár fiaihoz
Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger
Vajda János: A virrasztók
8.) Szimbólum, jelkép
Valamely gondolati tartalom (eszme, érzés, elvont fogalom vagy elvont gondolatsor) jelképe, érzéki jele.
Osztályozása:
a.) Elemi vagy hétköznapi szimbólum
pl.: bilincs
b.) Modern költői eszköz, azaz egész versen végigvonuló metafora vagy metonímia, melyben a képi és a gondolati–fogalmi oldal nem elemeiben, hanem csak egészében felel meg egymásnak, ha egyáltalán megfeleltethető. (Ady: A fekete zongora)

ALLEGÓRIA SZIMBÓLUM
•szokványosabb •szokatlanabb
•közelebbi képzettársítás •távolabbi képzettársítás
•részleteiben is értelmes •egészben fogható fel
•gondolatra épül •költői látomásra épül
•értelemhez szól •érzelmekhez szól

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Mássalhangzótörvények   » Mai magyar nyelvváltozatok   

Nem hasznosHasznos (+4 pont, 4 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor