Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A kommunikáció nem nyelvi kifejező eszközei

Beküldő: adminszamalk
Nyelvtan tételek

A kommunikáció nem nyelvi kifejező eszközei

Ha szóban fogalmazunk, a hallgatók nemcsak a szöveg nyelvi jeleire, a szavakra, mondatokra figyelnek. Ahhoz, hogy a nyelvi jelekkel kifejezett üzenet felfogják, mondandónkat követni tudják, fontosak számukra a hangzó szöveg nem nyelvi jelei is. Sokféle érzést, gondolatot tudunk közvetíteni hangunkkal attól függően, mekkora hangerőt, hangsúlyozást, hangmagasságot, hangszínt, tempót választhatunk, hol és mekkora szünetet tartunk szövegmondás közben. Ezekkel a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel jelezzük például, ha egy új gondolatsort nyitunk ill. zárunk le vagy előrejelzünk, sejtetünk valamit. Ugyanazzal a nyelvi formájú mondattal kijelenthetünk, kérdezhetünk vagy felkiálthatunk. Fontos, hogy a szövegfonetikai eszközök használata összhangban legyen a szöveg mondandójával, a szövegalkotó szándékával. A hangzó szöveget nemcsak hangjelek kísérik, hanem különféle kifejező mozgások is. Élőszóban megerősítő vagy megkérdőjelező szerepük lehet a szemmozgásoknak, az arcjátéknak, gesztusoknak, egész testtartásunknak. A szövegbefogadó nemcsak azt értelmezi, amit a szavak közvetítenek, hanem a látványt is. Szerepe van annak is, milyen távol állunk partnerünktől, mekkora köztünk a távolság. Ugyanakkor az is jelent valamit,  ha elhallgatunk vagy éppen nem szólalunk meg. Meghatározó az öltözékünk, külsőnk stílusa is.

A szöveg képe

A könyvborítók nemcsak nyelvi jelekkel de nem nyelvi eszközökkel is hatnak ránk. Az írott szöveg megértését segítik a szövegben lévő kiemelések, a betűtípus, a tagolás, a színek és a szöveghez tartozó rajz is. Ezek a nem nyelvi alkotóelemei a szövegnek szolgálhatják az értelmi, érzelmi kifejezést tehát stíluseszközök is egyben. A szöveg hatását fokozzák a különféle tagolójelek (pöttyök, vonalak, csillag…) is. Árulkodnak a szövegben az új bekezdések, hiszen a szöveg tagolása, tördelés módja is hat az olvasóra. Másképpen olvassuk és értjük ugyanazokat a gondolatokat egy tagolás nélküli egytömbös és egy világosan tagolt, áttekinthető szövegben. Egy szöveg képében rejlő stíluslehetőségeket messzemenően kiaknázzák a költők. Szinte irányítják a szövegben az olvasó tekintetét a betűformák: a dőlt, félkövér vagy ritkított betűs kiemelések; a kisbetűs és nagybetűs változatok. A szöveg képének megtervezésekor érdemes a sortávolságra és a margóra is odafigyelni. A színek, keretek, aláhúzások stílusos használatával is fokozhatjuk a szövegnek az olvasóra gyakorolt hatását.

Központozás

Amikor írásban fogalmazunk, az írásjelekkel jelezzük a beszéd ritmusát, tagolását; az írásjelek segítik a szöveg összefüggő olvasását. A központozás részben a grammatikai szerkezetektől függ (pl.: vessző a tagmondatok határára, az értelmező jelzős szószerkezetbe), részben pedig a szöveg jelentésének, stílusának megfelelően alkalmazzuk az írásjeleket. Ez utóbbi esetben az írásjelek rendszert alkotnak, a szövegben ugyanabban a helyzetben következetesen használjuk őket. Az írásjelek alkalmasak stilisztikai különbségek, kifejezésbeli árnyalatok kifejezésére is. A mondatvégi írásjelek megválasztását a grammatikai forma, a mondat fajtája határozza meg, ugyanakkor jelezhetjük velük a mondatnak a formától eltérő szerepű használatát. Tehát a kérdőjellel nemcsak kérdést, hanem a mondat közben zárójelben alkalmazva megkérdőjelezést, bizonytalanságot is jelezhetünk. A felkiáltójel pedig az indulat erejét is szemlélteti. A pontosvesszővel általában nagyobb tömböket jelzünk a szövegben, ezeket élőszóban szövegfonetikai eszközökkel határoljuk el. Így pontosvesszőt teszünk a többszörösen összetett mondatban, szorosabban összetartozó tagmondatok határára, de használjuk az elkülönítésre a felsorolásban is. A kettőspontot az élőszóban szünettel jeleníthetjük meg: írásban azt mutatja meg, hogy utána részletezés vagy magyarázat következik. A zárójelek beékelődést jelölnek de alkalmazhatunk helyette gondolatjelpárt is. A zárójelbe vagy gondolatjelek közé került kevésbé fontos beszédrészeket élőszóban, gyorsabban, halkabban, mélyebb hangfekvésben mondhatjuk. De a mondat végén egyedülálló gondolatjelet utólagos megjegyzés, hozzátoldás jelzésére vagy a megnyilatkozás befejezetlenségének, a gondolatnyi szünet kifejezésére is használhatjuk. Az írásjeleket részben jelezzük a hangos beszédben is, ugyanakkor az írásjelek egy részét, pl.: a vesszőket bizonyos szöveghelyzetekben, a hangos beszédben elnémítjuk. Ha minden vesszőt egyformán életre keltenénk, beszédünk akadozóvá, töredezetté válna, máskor pedig a központozás ellenére tartunk szünetet. Tehát a hangos szövegben – ha szükséges – az írott szöveg írásjeleit a kommunikációs céloknak megfelelően átértékelhetjük. Bármilyen kis szövegrészletről is legyen szó, mindig a szöveg egésze szempontjából kell kiválasztani a legmegfelelőbb szövegképet.

A zeneiség stíluseszközei

Ezeknek élőszóban van szerepük. Segítségével az előadott szöveg meggyőző, kifejező és hiteles lesz. Tagolják a szöveget és segítenek az értelmezésben.

mondatfonetikai eszközök:

  • hangsúly (egy bizonyos szótagra eső hangerőtöbblet, nyomaték, létezik fő és mellékhangsúly ill. szakasz- és mondathangsúly)
  • hangerő
  • hanglejtés
  • hangmagasság
  • beszédszünet (oka lehet lélegzetvétel ill. tagolás)
  • beszédtempó

A hangsúly a bizonyos szótagokra jutó hangerőtöbbletet, nyomatékot jelenti. Így azok a szótagok a hangsúlyosak, melyeket nyomatékosítunk. A többi átlagos erővel mondott szótag hangsúlytalan. Megkülönböztetünk szó-, szakasz- és mondathangsúlyt.

A hangerő megválasztása a beszéd céljától függ, az érzelmi lényegkiemelés egyik eszköze lehet. De nem szabad elkiabálni a beszédet, mert nem lesz elég meggyőző. A beszéd elején célszerű nagyobb hangerőt választani, a későbbi váltás pedig fölkelti a hallgatóság figyelmét.

A hanglejtés a hangmagasság beszéd közbeni változása, dallama (intonáció). Ez több tényezőt tartalmaz – hangfekvés, hangköz, hangmenet. Érzelmi és értelmi különbségeket jelez.

A hangszín a beszédhangok színezetének egymáshoz való viszonya. Mindenkinek van természetes és jellegzetes hangszíne, amiről fel lehet ismerni őket. De ezt meg is lehet változtatni, ha beszéd témája úgy kívánja.

A beszédszünet fontos része a beszédnek. Célja lehet belégzés, hatáskeltés. Tagolja a beszédet, elválasztja az egybe nem tartozó részeket és összerakja az egybetartozókat, miközben erősítik a hangot és időt hagynak a hallgatóságnak a gondolkodásra. A szünet hosszát a beszéd céljának megfelelően kell megválasztani.

A beszédtempó egy retorikai eszköz a fontos dolgok elkülönítésére, ugyanis ezeket lassabban, a lényegtelent jobban hadarva mondjuk. A szünet előtt is lassítjuk a tempót.

Egyéb jelek: arcjáték, gesztus, testtartás, térköz, külső megjelenés, csend

A nem nyelvi jelek

szóbeli kommunikációban:

  • mondat- és szövegfonetikai eszközök
  • hangjelek
  • tekintet
  • arcjáték
  • gesztusok
  • testtartás
  • térközszabályozás
  • a külső
  • csend

írásbeli kommunikációban:

  • ábrák
  • tördelés
  • tagolójelek
  • kiemelések
  • aláhúzás
  • írásjelek
  • elrendezés
  • margó
  • tagolás
  • sorok
  • sortávolság
  • betűköz
  • betűtípus
  • színek
  • keret
  • javítások

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Modalitás   » Képszerűség stíluseszközei   

Nem hasznosHasznos (+25 pont, 31 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor