Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A közlésfolyamat funkciói és tényezői

Beküldő: adminszamalk
Nyelvtan tételek

A közlésfolyamat funkciói és tényezői

1. A közlésfolyamat

A közlésfolyamat (kommunikáció) bármely jelrendszernek (nyelvnek) az emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása. A közlésfolyamatot megkülönböztetjük az információtól, amelyen csak egyoldalú tájékoztatást érthetünk. Minden kommunikáció döntések sorozata, sokféle emberi viszonylat mérlegelésének eredménye, ezért társas cselekvés is.

2. A közlésfolyamat funkciói

Az üzenetnek három alapvető szerepét különböztetjük meg. A legnagyobb jelentőségű a tájékoztatás, ebben az uralkodó szándék a valóságra vonatkozó ismereteink tárolása, véleményünk közlése, gondolataink megformálása. A tárgyilagos közlést gyakran kíséri valamilyen belső tartalomnak, főleg az érzelemnek a kifejezése, ami lehet a közlésünk fő célja is.

A felhívás minden olyan üzenetnek a szerepe, amely kívánságot, kérést, felszólítást fogalmaz meg, és elsősorban a hallgatóra irányul, illetve az ő befolyását szolgálja.

Beszélgetéseinket általában valamilyen üdvözlő, elvidító fordulattal kezdjük, és közben is utalhatunk időnként a kapcsolat fenntartására (pl: figyelsz? érted? kifejezésekkel).

A közlésnek az a típusa is lényeges szerepet játszik, amelyben különösen nagy szerepet kap az üzenet nyelve. Ennek fő területe a szépirodalom, és ezért ezt a szerepet esztétikainak nevezzük.

3. A közlésfolyamat tényezői

A közlésfolyamat kialakulásában több tényező játszik lényeges szerepet. A beszélő és a hallgató állandó kölcsönhatásban áll egymással, a közvetlen beszélgetésben általában többször is szerepet cserélnek. A beszélő elgondolja, és kimondja gondolatait, a hallgató pedig felfogja, és értelmezi a mondottakat. A hallgató nem passzív résztvevője a folyamatnak, ezért gondolatainkat úgy kell megfogalmaznunk, hogy a hallgató a lehető legtöbbet foghassa fel belőle, és kívánt hatással legyen rá.

A megértés természetes körülménye, követelménye, hogy a közlésfolyamat mindkét fél által közös, ismert nyelven folyjon. A magyar nyelvben zavart okozhat például a hallgató által nem ismert szakszavak (argó kifejezések) használata, vagy a nyelvi felkészültséget meghaladóan bonyolult mondatszerkezet, illetve a stílus nem megfeleltsége is.

A közlésfolyamat eszköze mindig érzékszerveinkkel felfogható jelek sorozata, ezeket a hallgató csak úgy tudja érzékelni, ha a közlésfolyamatnak valamilyen közege, csatornája biztosítva van (telefonvonalak, nyomtatott könyv stb.).

A közlésfolyamatok mindig a társas érintkezés sajátos változatai. A teljes megértésükhöz mögéjük kell képzelnünk a társadalom hatását és a résztvevők tulajdonságait. A folyamatot részben befolyásolják a nagy társadalmi összefüggések, de döntő hatással a beszédhelyzet viszonyai hatnak rá. A kommunikáció során mindig valamiről beszélünk: a mindek körülvevő emberi és tárgyi világról (külső valóság) és magunkról (belső valóság). Az eredményes közlésfolyamat feltétele, hogy a valóság, amelyről beszélünk, egészében vagy legalább egy részében ismert legyen a hallgató előtt is. A közlésfolyamat eredménye az üzenet. Az üzenetet nemcsak egy valaki által kialakított nyelvi közlemény, hanem egy olyan közlemény, amelyet egy másik ember (hallgató) megértett.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A névmások szerepe a szövegszerkesztésben   » A tömegkommunikációs eszközök, a sajtó műfajai   

Nem hasznosHasznos (+3 pont, 5 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor