TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere, hangtörvények | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Kata

Minden nyelvnek sajátos hangrendszere van, meghatározott számú hanggal.
A beszéd legkisebb eleme a hang. Írásban a hangokat betűvel jelöljük.
A magyar nyelvnek 39 hangja van, ezek jelölésére 40 betűt használunk. A j hangnak két féle jelülése van j, ly.
Beszédhangjainkat két nagy csoportra osztjuk, magánhangzókra és mássalhangzókra.
A szavak beszédhangok sorozatából épülnek fel, amelyeket a hangképző szervek segítségével hozunk létre.

Hangképzésben résztvevő szervek:

– tüdő, amelyből a kiáramló levegő akadályokba ütközik,
– légcső,
– a gégecsőben elhelyezkedő 2 hangszál,
– garatfal az ínycsappal,
– orrüreg
– szájüreg /nyelv, fogak, szájpadlás/.

Magánhangzók:

A magánhangzó olyan beszédhang, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, majd akadály nélkül távozik a szájüregből.
A magánhangzók képzésében nagy szerepe van a nyelv és az ajak mozgásának.
Nyelvünkben 14 magánhangzó van (hosszú-rövid párok).

Magánhangzók csoportosítása:

Időtartam szerint:
– Rövidek: Pl.: (o)
– Hosszúak: Pl.: (ó)

A nyelv vízszintes állása szerint:
– Magasak: Pl.: teniszütő
– Mélyek: Pl.: autó

Ajakműködés szerint:
– Ajakkerekítéses (ó)
– Ajakréses (é)

A nyelv függőleges állása szerint:
– Felső nyelvállású hangok (í)
– Középső nyelvállású hangok (ö)
– Alsó nyelvállású hangok (a)

A fonéma:
Jelentés megkülönböztető hang, melynek megváltoztatása az egész szó jelentését megváltoztatja. (tör- tőr)

Magánhangzótörvények:

Hangrend törvénye:
Nyelvünk ősi sajátossága, hogy a szavakban a magánhangzók szabályosan (hangrendi harmóniába) rendeződnek. Régi, egyszerű szavaink vagy csupa magas, vagy csupa mély magánhangzót tartalmaznak.
Magas hangrend: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű pl.: teniszütő
Mély hangrend: a, á, o, ó, u, ú pl.: autó
A vegyes hangrendű szavak később alakultak ki. (madárfióka).
Ennek oka az volt, hogy ezek a szavak idegen eredetűek, vagy összetétellel váltak vegyes hangrendűvé.

Illeszkedés törvénye:
A magas hangrendű szavakhoz magas hangú, a mély hangrendűekhez mély hangú toldalék kapcsolódik.
A vegyes hangrendű szavak általában mély hangú toldalékot kapnak.
Az illeszkedést az teszi lehetővé, hogy a legtöbb toldalék többalakú.
1 alakú toldalékok: -ig, -ít
2 alakúak -ban/-ben, -nak/-nek,
3 alakúak: -on/-en/-ön, -hoz/-hez/-höz

Hiátus törvénye:
Két magánhangzó közé egy ejtéskönnyítő „j” hang ékelődik a kiejtés során. Írásban nem jelöljük. Pl. dió→ kiejtésben dijó, leány→ kiejtésben lejány

A mássalhangzók:
A mássalhangzó olyan beszédhang, amelynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben akadályba ütközik. Akadály lehet: ajkak, fogak, szájpadlás, nyelv.
Csak egy magánhangzóval együtt alkotnak egy szótagot.
Nyelvünkben 25 mássalhangzó van.
A mássalhangzókat a hangszalagok működése, a képzés helye, a képzés módja szerint csoportosíthatjuk.

Mássalhangzók csoportosítása:

Hangszalagok működése szerint:
Mássalhangzók zöngések vagy zöngétlenek.
A zöngés mássalhangzó képzésekor rezegnek a hangszalagok, a zöngétlen mássalhangzó képzésekor pedig nem rezegnek.
– zöngések: (b, d,)
– zöngétlenek: (k, t,)

Képzés helye szerinti:
– Ajakhang: (p, b)
– Foghang: (d, t)
– Szájpadláshang: (g, k)
– Gégehang: (h)

Képzés módja szerinti:
– Zárhang: (p, b,)
– Orrhang: (m, n,)
– Réshang: (j, ly,)
– Zár-réshang: (c, cs,)
– Pergő: (r)

Jelölésük szerint:
– Egyjegyűek: (k, l, m, n, t)
– Két, háromjegyűek: „sz, zs, dz, dzs, …”

Időtartam szerint:
– hosszú: buggyant, cuppant,
– rövid: minden mássalhangzó önmagában rövid

Mássalhangzótörvények:

A beszédben az egymás mellett lévő mássalhangzók hatnak egymásra, módosítják, vagy megváltoztatják az eredeti hangsort. A következő törvényszerűségek figyelhetők meg a mássalhangzók egymásra hatásában: részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, mássalhangzó-rövidülés és mássalhangzó-kiesés.

Hasonulás:
A hasonulás során két szomszédos mássalhangzó közül az egyik oly módon változtatja meg a másikat, hogy helyette egy másik hang keletkezik.

Részleges hasonulás:
Részleges hasonulás esetén két különböző hang találkozik, és az egyik a másokhoz egy képzési mozzanatban hasonulni fog.
A részleges hasonulásnak két fajtája van.

Zöngésség szerinti részleges hasonulás:
Melynek során a két szomszédos mássalhangzó közül az egyik zöngés, a másik zöngétlen, és a hátul álló zöngésség tekintetében megváltoztatja, az elöl állót.
A helyesírás ezt a hasonulást nem jelöli.

A zöngésség szerinti részleges hasonulásnak két alfaja van:

A zöngésedés és a zöngétlenedés.
Zöngésedés: vasdarab → kiejtésben vazsdarab
Zöngétlenedés: dobtam → kiejtésben doptam

Képzés helye szerinti részleges hasonulás:
Képzés helye szerinti részleges hasonulás akkor fordul elő, mikor egy foghang és egy ajakhang találkozik, mivel ekkor kiejtéskor a foghang helyett ajakhangot ejtünk.
(színpad→ kiejtésben szímpad).

Teljes hasonulás:
Az, ha két különböző hang találkozik és az egyik a másikhoz teljesen hasonlóvá válik. Megkülönböztetünk írásban jelölt és írásban nem jelölt teljes hasonulást.

Írásban jelölt:
Ez + -vel = ezzel
Asztal + -val = asztallal

Írásban jelöletlen (csak kiejtésben):
Egészség → kiejtésben „Egésség”
Anyja → kiejtésben „Annya”

Összeolvadás:
Összeolvadás akkor fordul elő, ha két különböző hang találkozik és helyettük egy harmadik hangot ejtünk (barátság→ kiejtésben baráccság).

Mássalhangzó kiesés:
Három egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik (általában a középső) kiesik
Pl.: Mondta → kiejtésben „Montta”

Mássalhangzó rövidülés:
Mássalhangzó-rövidüléssel akkor találkozunk, ha egy hosszú mássalhangzót egy rövid mássalhangzó előz meg, vagy követ, ekkor kiejtéskor a hosszú mássalhangzó megrövidül (otthon→ kiejtésben othon).

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A nyelvemlékek   » A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra   

Nem hasznosHasznos (+9 pont, 11 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor