A mondat

Fogalma:

• A beszéd legkisebb eleme, a szöveg láncszemnyi része
• Rendszerint nem önmagában áll, hanem a szövegbe ágyazottan

Jellemzői:

• A beszéd alapegysége
• A szöveg láncszemnyi része
• Kommunikációs egység (közlésfolyamatba tehető)
• Az élőszó és az írás önálló szakasza
• Egy teljes, önálló mozzanat

Felosztása:

• Tagolt:

• Teljes:
  • Egyszerű:

ž   Tő

ž   Bővített

• Összetett:

ž   Mellérendelő:

ü  Kapcsolatos

ü  Ellentétes

ü  Választó

ü  Következtető

ü  Magyarázó

ž   Alárendelő:

ü  Alanyi

ü  Állítmányi

ü  Tárgyi

ü  Határozói

ü  Jelzői

ü  Sajátos jelentéstartalmú:

v  Feltételes (ha)

v  Hasonlító (mint)

v  Megengedő (bár)

v  Következményes (úgyhogy)

• Hiányos

• Tagolatlan

Szintagmatikus szerkezete:

• Szintagma = szószerkezet → egymással logikai vagy grammatikai viszonyban álló mondatrészek (glosszéma)
• A mondat megszerkesztettségén a benne lévő szavak nyelvtani szabályok szerinti szerveződését értjük

• Fajtái:

• Hozzárendelő (Hr):
  • Az alany és az állítmány egyenlő rangú, tehát a mondat legfelső szintjén foglalnak helyet
  • Pl.:

Bálint nevet.

A – Á

• Mellérendelő (Mr):
  • Mellérendelőnek a halmozott mondatrészeket nevezzük
  • A mondat bármely szintjén előfordulhatnak, tehát nem helyhez kötöttek
  • Pl.:

Anna _mszorgalmasan,  _mszépen és  _mfürgén feltakarított..

A  -  Á

Hm Hm Hm

• Alárendelő (Ar):
  • Fajtái:

ž   Tárgyas

ž   Határozós

ž   Jelzős

• Pl.:

_mMerengve jár a holdsugár a _miszellőűzött _hfelhők között.

A  -  Á

Hm Hh

Jmi

Az összetett mondatok:

• Olyan mondatok, amelyek 2 vagy több tagmondatból állnak
• Fajtái:
  • Alárendelő:
    • A mellékmondat alá van rendelve a főmondatnak, így annak valamely mondatrészét fejezi ki, tehát nem egyenrangúak
    • A főmondat és a mellékmondat között szoros nyelvtani kapcsolat van
    • Fajtái:

ž   Alanyi:

ü  Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejezi ki, mellékmondat formájában

ü  Kérdései: megegyeznek az alany kérdéseivel

ü  Kötőszavai: aki, amely, hogy

ü  Utalószavai: az (általában a főmondatban van)

¹Nagy munkát vállal az magára, ²ki most kezébe lantot vesz.

↓

ki?

1

│

2 A

ž   Állítmányi:

ü  Az állítmányi alárendelő mondatokban a mellékmondat a névszói állítmányt fejti ki, ezért ha kiegészítjük az igei részével (összetett állítmány), könnyen ráismerünk

ü  Kérdései: milyen?, mekkora?

ü  Utalószói: olyan, akkora

¹Akkora volt a sár, ²hogy alig lehetett járni.

1

│

2  Á

ž   Tárgyi:

ü  A tárgyi mellékmondat a főmondat tárgyát fejezi ki mellékmondat formájában

ü  Kérdése: megegyeznek a tárgy kérdéseivel

ü  Kötőszavai: aki, amely, hogy

ü  Utalószavai: azt

ž   Határozói:

ü  A főmondatban kifejtett cselekvés helyét/ idejét/ módját/ stb. jelöli meg, mellékmondat formájában

ü  Kérdései: megegyeznek a határozók kérdéseivel

ü  Kötőszavai:

v  hol, ahol, merre, meddig, honnan (helyh.)

v  meddig, addig (időh.)

v  úgy, ahogy (módh.)

ž   Jelzői:

ü  A főmondat valamely minőség-, mennyiség-, birtokos-, vagy értelmező jelzőjét fejezi ki mellékmondat formájában

ü  Az értelmezési jelzői mellékmondat a főmondat valamelyik névszóval kifejezett mondatrészének az értelmezőjét fejti ki (pl.: Bence, az okos)

• Mellérendelő:
  • A mellérendelő összetett mondat tagmondatai, mondategységei között tartalmi és logikai viszony van
  • A tagmondatok grammatikailag egyenlő értékűek, azonos szinten (egymás mellett) helyezkednek el
  • Fajtái (a tagmondatok közötti tartalmi, logikai viszony alapján):

ž   Kapcsolatos O−O

ž   Ellentétes O↔O

ž   Választó O~O

ž   Következtető (ok – okozat) O→O

ž   Magyarázó (okozat – ok) O←O

• A többszörösen összetett mondatokban a mellérendelések összekapcsolódhatnak az alárendelésekkel és bonyolult szerkezetet alkotnak.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!