Tétel: A magyar nyelvtörténet forrásai: a nyelvemlékek

nyelvemlékes kor (a honfoglalás táján kezdődött)

a) ómagyar kor: a honfoglalástól 1526-ig; ekkortól már írott forrásokból származó nyelvi adatok is vannak,

nyelvemlékek: a nyelv régebbi állapotát tükröző írásbeli megnyilatkozások,

első nyelvemlékeink a szórványok: valamilyen idegen nyelvű szövegbe beékelt magyar szavak, kifejezések,

külföldi szórványemlékek: arab, perzsa, bizánci, görög és latin nyelvű szövegben előforduló magyar elemek: Bíborbanszületett Konstantin császárnak A Birodalom kormányzásáról című, görög nyelven írt műve (Álmos, Árpád, Etelköz, Tisza, Maros nevek fordulnak elő benne),

• a magyarországi írásbeliség kezdetben latin nyelvű volt;

• a jogügyletek (pl. birtokadományozások) okleveles dokumentációja csak lassan terjedt el

• az oklevelek sok magyar szót tartalmaztak latin mondatkeretbe foglalva; vendégszók, szórványemlékek személy- és helynevek, de lehetnek közszók is;

• kényszerűség, mert a scriptor nem kerülhette el a használatukat: határneveket, helyneveket nem tudott latinra fordítani;

Tihanyi alapítólevél (A tihanyi bencés apátság alapító levele), 1055

Pannonhalmán őrzik; I.Adrás elrendeli benne egy bencés apátság alapítását;

felsorolja, hogy a király milyen birtokokat, birtokrészeket adományoz a bencéseknek az apátság fenntartásához, működéséhez; milyen szolgálónépeket rendel ellátásukra;

az adományföldek nem egy birtokdarabból álltak,

18 különböző helyen voltak szántók, legelők stb.,

az oklevél közli az egyes birtokrészek határát, így kerültek be a földrajzi nevek

szövegemlékek: hosszabb, kerekebb közleményt, gondolatsort fejeznek ki magyar nyelven:

kéziratosak

a magyar nyelvű kódexek előtti időkből (a XV.sz.előttről) latin nyelvű kódexekbe ágyazott 5 nem nagy terjedelmű vendégszövegün van;

Halotti beszéd és Könyörgés (a XII. század vége), kódexek (kézzel írott könyvek), Jókai-kódex ( 1372-1400)

Halotti beszéd és Könyörgés

• a miserend szerint a koporsót lebocsájtják a földbe, majd szentelt vízzel meghintik, ezután beszédet kell intézni a gyászolókhoz;

• ezután a pap földet hint a sírba, elmond egy zsoltárt, majd könyörgésre hívja fel a népet;

• bár az Árpád-kor végéig csak egyetlen kézirat, a Halotti beszéd és Könyörgés maradt ránk;de ez nem jelenti azt, hogy csak ennyit írtak magyarul;

• nem véletlenül került a Pray-kódex egyik üresen maradt lapjára;

• tervbe vett és szükséges tartozéka a misekönyv első nagyobb felének, mely a halottak lelki üdvéért mondandó miséket és temetési szertartásokat tartalmazza;

• 1200 körül másolták át a Halotti beszédet egy bencés kódexbe;

• ebbe a szertartási rendbe illeszkedik a két különálló szöveg;

• a Beszéd: szabad, kivonatos tolmácsolása egy latin nyelvű sermo-nak ;

• a sermo-ból olyan gondolatokat emel ki, melyek a vallásilag igénytelenebb hallgató kedélyéhez alkalmazkodtak;

• inkább a komorabb részeket emeli ki, nem szól a vigasztaló gondolatokról, nem említi a megváltás tényét sem;

• erősen kiemeli a bűnbeesés gondolatát, még a paradicsomi tilalmakat is idézi;

• az imádkozásra a latin szöveg csak egyszer, a magyar háromszor hív fel;

• a magyar fogalmazó jól ismerte a latin sermo-t, emlékezetből szabadon fordította, hozzáfűzött más (hasonlóan könyv nélkül tudott) imádságrészleteket;

• ép. erőltetés nélküli jól hangzó a magyarsága, az élő beszéd természetességével hat;

• igen valószínű, hogy a Beszéd valóban volt előbb, s csak később írták le

• a latin nyelv hatása inkább eszmeszerű volt, mint stilisztikai, mondattani;

a Könyörgés szoros fordítása egy több helyről ismert latin szövegnek;

Ómagyar Mária-siralom: az első magyar nyelvű vers;

1280-12310 körül keletkezett;

egy korábbi latin Mária-himnusz (Planctus) szabad átköltése;

eredetije Geoffroi de Breteuil (1196) lation verse;

gyakorlott szerzőre vallanak a verstechnikai megoldások (alliterációk, stilisztikai eszközök);

nyomtatottak – Komjáti Benedek: Szent Pál levelei magyar nyelven (1533),

- középmagyar kor: 1526-1772-ig – nyomtatott szövegemlékek: Károlyi Gáspár bibliafordítása (1590), Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Mikes Kelemen művei,

Feladat: Állapítsa meg, hogy az idézett szövegek milyen nyelvemléktípusból valók, döntését indokolja is.

/…/ cuius incipit terminus sar feu, hinc ohut cutarea, inde ad holmodi rea, ac postea nogu azah fehe rea, inde ad castelic, feheruuare rea meneh hodu utu rea /…/(A helynevek mai kiejtéssel: Szárfő, Óhut kútja, Halmocska, Nagyaszófó, Fehérvárra menő hadútra) (1055)

Megoldás: részlet a Tihanyi apátság alapítóleveléből

Valék siralm tudatlan / Siralmat sepedek, / Búal aszuk, epedek. / Választ világomtúl / zsidou fiadomtúl, / ézes örömömtől. / Ó, en ézes urodum / egygyen így fiodum! / sírou anyát teküncsed, / búa beleül kinyúchchad!

(A feltehető eredeti kiejtés Benkő Loránd olvasata szerint) (1300 körül)

Megoldás: részlet az Ómagyar Mária-siralomból

Ez időben menyekzők lének Galileának Kána nevű várassában és vala ott Jézusnak anyja, hívattaték el kedég Jézus ő tanojtványival a menyekzőben. És a borok elfogyván mondja az anyja őneki. Borok nincsen . Monda őneki Jézus. Mi énnekem és teneked asszonyállat. Nem jött el még az én horám /hora=óra/.

(Feltehető eredeti kiejtéssel, de mai helyesírás szerint) (1524-27)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!