TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés viszonya alapján | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Kata

A szó, beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot.

Minden szónak van hangsorral kifejezett hangalakja és ehhez a hangalakhoz kapcsolódó jelentése.

Hangalak: az a betűsor vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk, a szó érzékszerveinkkel felfogható része.

Jelentés: az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor, az a gondolati tartalom, amit a hangalak hordoz.

A hangalak és a jelentés kapcsolata többnyire megegyezésen, hagyományon alapul. Ezért van az, hogy a különböző nyelvek ugyanazt a dolgot más hangsorral nevezik meg. (Apa-Fater),

I.) Hangalak és jelentés viszonya

Ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a hangalakból lehet következtetni a jelentésre), akkor ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük.
Ezek a hangutánzó és a hangulatfestő szavak, magas és mély hangrendű alakpárok, mert alakjuk és jelentésük között a kapcsolat szükségszerű és okszerű, a hangalakjukból köveztetni lehet a jelentésükre.

a) hangutánzó szavak fajtái:

  • állathangok utánzása (mekeg)
  • természeti jelenségek hangjának utánzása (dörög)
  • tárgyak hangjának utánzása (kattog)
  • emberi hangok utánzása (füttyent)

b) hangulatfestő szavak fajtái:

  • cselekvések, tulajdonságok hangulatát idéző szavak (pipogya, baktat, tutyimutyi)

c) magas és mély hangrendű alakpárok (tömpe-tompa, ez-az, itt-ott)

Ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük.

A hangalak és a jelentés viszonya alapján a szavak egyjelentésűek, többjelentésűek, rokon értelműek, egyalakúak, többalakúak, azonos alakúak, hasonló alakúak és ellentétes jelentésű lehetnek.

II.) A szavak csoportosítása a hangalak és a jelentés viszonya alapján

1.) Egyjelentésű szavak

A hangsor csak egyetlen (kizárólagos) jelentést idéz fel.
Kevés ilyen szavunk van, (ablakpárkány, műanyag, hétfő)

2.) Többjelentésű szavak (poliszémák)

Egy hangsorhoz több, egymással összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik

  • az eredeti, alapjelentés mellé később kialakul másodlagos, harmadlagos jelentés
  • a jelentések között többnyire szemléletbeli összefüggés van

(csiga (állat, emelőszerkezet része), levél (növény része, üzenetküldés eszköze), körte (gyümölcs, villanyégő), kormány (autóé, országé), toll (madáré, íróeszköz)

3.) Azonos alakú szavak (homonimák)

A hangalak azonos, de a több különböző jelentés között nincs semmiféle kapcsolat vagy összefüggés.
A két hangalak megegyezik, de ez csak véletlen azonosság. Gyakran különböző szófajúak.

Típusai:

a) a szerint, hogy írásban vagy kiejtésben valósul meg:

  • homofónia (kiejtésben) pl. keresztyén (protestáns) – keresztjén (a kereszten rajta)
  • homográfia (írásban) pl. török (nemzetiség) – török (eltörök valamit)

b) alaktani szempontból:

  • szótári: a szótári alakok esnek egybe, pl. ég (égboltozat) – ég (lángol)
  • nyelvtani: két szó ragozott alakjai vágnak egybe (sírt= sírhely főnév– hull a könnye ige),
  • vegyes: egy ragozott alak vág egybe egy szótári alakkal, (én) verem (ellátom a baját) – verem (ásott gödör)

4.) Rokon értelmű szavak (szinonimák)

a) Hasonló jelentésű szavak: hangalakjuk különböző, a jelentésük hasonló, de némileg eltérő, fokozati/hangulati különbség van köztük

  • pl. fut – rohan – szalad, nevet – mosolyog – kacag

b) Azonos jelentésű szavak
Hangalakjuk különböző, de jelentésük teljesen megegyezik

  • nem cserélhetők fel bármikor; az adott beszédhelyzet hol az egyik, hol a másik alakot követeli meg.
  • pl. kutya – eb, bicikli – kerékpár (társalgási és hivatalos stílus)

5.) Hasonló alakú szavak (paronimák):

Hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul

  • ügyelni kell a helyes használatukra, nem összekeverendők
  • pl. egyelőre – egyenlőre (még nem – ugyanannyira), fáradság-fáradtság (megterhelés-eltikkadtság), gondatlan-gondtalan (nincs gondja-nem körültekintő)

6.) Ellentétes jelentésű szavak (antonimák):

Különböző hangalakokhoz egymással ellentétes jelentések társulnak.
Pl. jó-rossz, okos-buta

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A stílusrétegek   » A magyar nyelv történetének főbb szakaszai   

Nem hasznosHasznos (+4 pont, 4 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor