TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A nyelvrokonság bizonyítékai | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A nyelvrokonság bizonyítékai

Beküldő: Látogató
Nyelvtan tételek

Nem könnyű a több ezer éve távol élő népek között a nyelvrokonságot tudományos hitelességgel bizonyítani. A nyelvek közötti rokonság megállapítására a szakemberek a nyelvrokonítás tudományos eljárását dolgozták ki. A nyelvrokonságot nem a szavak hasonló hangzása, vagy hasonló jelentésű szóalakoknak az összecsengése dönti el, hanem a szavak, szóelemek egyes hangjainak szabályos megfelelése. A szabályos hangmegfelelések az ősi örökségből megmaradt szavakban történt szabályos eltérések, szabályos különbségek. A nyelv hangkészlete az idők során változik. Ugyanaz a hang egy rokon nyelvben másként változott, de ez a változás csaknem minden esetben azonosan és szabályszerűen történt. Ilyen például a magyar nyelv f hangja, amely a finnugor nyelvekben a p hangnak felelt meg.

Fontos az alapszókészlet egy részének szabályos megfelelése

Alapnyelvi szavaink általában rövidek, csak egy-két szótagból állnak. A nyelvünkben kb. 700-800 finnugor eredetű szó található.

A nyelvrokonság másik bizonyítéka, ha a rokon szavak jelentésköre megegyezik. Ha eltérések vannak, azt a jelentésváltozások törvényeivel meg lehet magyarázni. Ilyen például a kéz vagy a három szavunk, melyek jelentése a többi finnugor nyelvben is ugyanaz, mint a magyarban. De a ház szavunkat tekintve, melynek finn megfelelője a kota, már jelentéseltérést figyelhetünk meg. A finn kota szó jelentése ’kunyhó, főzőház’, de más rokon nyelvekben a ház szó jelenthet vadászsátrat vagy putrilakást is. A szó jelentése megőrizte egy-egy nép gazdaságtörténetének különböző emlékeit.

A nyelvrokonítás fontos bizonyítéka a rokon nyelvek hasonló nyelvtani rendszere. Pl. a magyarral rokon nyelvek mind toldalékoló (agglutináló) jellegűek. Az uráli nyelvekben az igei személyragok egy része és a birtokos személyjelek hangsúlyukat vesztett személyes névmásból alakultak ki.

Közös sajátosságuk még az uráli nyelveknek, hogy a birtokos személyjelek kifejezik a birtokos, sőt a birtok számát is. A legtöbb uráli nyelvben az E/1. személyű birtokost az –m toldalékkal jelölik. A magyar határozórendszerre jellemző irányhármasság (honnan? hol? hova?) is megtalálható a rokon nyelvekben. Finnugor elemből származnak a –k többesjel, a középfok –bb jele és az igei idő- és módjelek.

A mondattan, szórend körében is találhatunk egyezéseket. Ilyen például a névszói állítmány megléte a finnugor nyelvekben, valamint a jelző és a jelzett szó szórendje.

A nyelvrokonság bizonyításáért ugyan legtöbbet a nyelvtudomány tesz, de számos más tudományterület kutatási eredményei is sokat segítettek és segítenek napjainkban is. Fontosak a régészeti, az állat- és növényvilágot vizsgáló kutatások. Ezek a tudományos feltárások segítették az ősi népek hazájának, vándorlásainak és életmódjának a megismerését.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A mozaikszavak   » A szöveg szerkezete és jelentése   

Nem hasznosHasznos (+3 pont, 3 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor