TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A nyelvújítás (Érettségi Tétel) | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A nyelvújítás (Érettségi Tétel)

Beküldő: adminszamalk
Nyelvtan tételek

Nyelvújítás: elsősorban avatott nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása az adott nyelv életébe, az aktuális mondanivaló kifejezhetősége és jobb, hajlékonyabb megformálhatósága érdekében. A magyar nyelvújítás kb. 100 évig Bessenyei fellépésétől (1770) a Magyar Nyelvőr megjelenéséig (1872) tartott. Az újítások célja a magyar szókincs bővítése, az idegen szavak magyarral történő helyettesítése, a stílusújítás volt.

Először 1790-ben terjesztették elő a magyar nyelv államnyelvvé tételét, de csak az 1844-es törvény által vált azzá. A nyelvfejlesztés ügyét sürgették Bessenyei Györgyön kívül szépírók (Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc) és szakírók (Révai Miklós, Fazekas Mihály) is.

Az új szavak gyártása sok tekintetben az idegen szavak magyarosításáért folyt. Az újítás képviselői a neológusok voltak. Megjelentek a „szertelen szófaragók” elleni bírálatok is. Ezt a vonalat az ortológusok képviselték és közreadták a Debreceni Grammatikát (1795).

Eközben már Kazinczy Ferenc vált a neológusok vezérévé és Széphalmot megtette a nyelvújítás központjának. Kazinczy megírta a Tövisek és virágok c. epigramma-gyűjteményét, amely az ortológia ellen szólt. Erre kapta válaszul a Mondolat c. gúnyiratot 1813-ban, amelyre Szemere Pál és Kölcsey Ferenc reagált a Felelet a Mondolatra c. műben. 1819-ben Kazinczy közzéteszi a nyelvújítási harcot lezáró írását, az Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél címmel.

A nyelvújítás során a magyar szókészletet az alábbi eljárásokkal bővítették:

  • nyelvjárási szavakat tettek köznyelvivé, pl.: betyár, burgonya
  • régi szavakat elevenítettek fel, pl.: aggastyán, fegyelem
  • idegen szavakat alakítottak át, pl.: Leipzig = Lipcse

Új szavakat alkottak:

  • szóképzéssel: ige-, és névszóképzőkkel, pl.: történelem, tengerész
  • szóelvonással: pl.: kapálból kapa, vizsgűlból vizsga
  • szócsonkítással: pl.: címerből cím, gyártból gyár
  • szóösszetétellel: pl.: folyóirat, szemüveg
  • szócsonkításos összetétellel: pl.: híg+anyag=higany

A normatív irodalmi nyelv megszilárdulásában fontos szerepe volt A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályainak (1832), A magyar nyelv rendszerének (1846) és a Magyar Nyelvőr (1872) folyóiratnak.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A tudományos (szakmai) stílus   » A nyilvános beszéd – Az élőbeszéd fajtái   

Nem hasznosHasznos (+63 pont, 69 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor