Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A nyelvújítás kora (1770–1872)

Beküldő: adminszamalk
Nyelvtan tételek

Előzményei, történelmi háttere:

– török kiűzése után: visszamaradott, elszegényedett ország, rengeteg idegen szó

– felvilágosult eszmék → Magyarországon is megindul a fejlődés, de kevés a művelődési intézmény

– magyar nyelv használata: csekély (jelentősebb művek, oktatás: német/latin nyelven)

– a magyar nyelv fejlődése megtorpan (visszaszorul a falvakba és a szépirodalomba)

– szétszórtan: kezdeményezések a tudatos nyelvújításra

A nyelvújítás céljai:

– a magyar nyelv államnyelvvé tétele (államigazgatás, politika, törvénykezés nyelve legyen)

– tudomány, oktatás nyelve: magyarítás

– egységes norma: helyesírás, nyelvtani és kiejtési szabályok területén

– a magyar nyelv megtisztítása az idegen elemektől, korszerűsítés (tudományhoz: alkalmas legyen)

1. szakasz (1770–1805):

– Bessenyei György: nyelvfejlesztő tevékenység elindítása, nyelvvédő mozgalmak

1770. Magyarság c. röpirat: meghirdeti a nyelvújító programot

1772. Ágis tragédiája: harc a németesítési politika ellen

1779. Holmi c. röpirat: a latin nyelvű törvénykezés ellen

– magyar nyelv bevezetése tantárgyként, első magyar nyelvű napilap (Magyar Hírmondó, Pozsony)

– Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság megalakulása → olvasókörök, irodalmi szalonok létrejötte

– 1795. Martinovics-féle összeesküvés leleplezése → újítók kivégzése, bebörtönzése → fejlődés gátlása

2. szakasz (1805–1819):

– Kazinczy Ferenc: vezető, kiemelkedő alak

1808. Tübingai pályázat: alkalmas-e a magyarnyelv az államnyelvvé válásra (provokatív kérdés)

elvei:       – minden nyelv (a magyar is) folyamatosan újul, követi a gondolkodás változását

– az írók-költők csiszolják, gazdagítják a nyelvet

– vita kirobbanása: ortológusok (konzervatívak) és neológusok (újító szelleműek) között

– 1811. Tövisek és virágok (Kazinczy) → epigramma-gyűjtemény az ortológusok ellen

– 1813. Mondolat (Szentgyörgyi József, Somogyi Gedeon) → Kazinczy + neológusok támadása, bírálata

– 1815. Felelet (Kölcsey Ferenc, Szemere Pál): hasonlóan gúnyos támadás az ortológusok ellen

– 1819. Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél (Kazinczy): lezárja a vitát

a nyelvi sokféleség szükséges; de az ortológusok részbeni igazát is elismeri (évszázados normák)

3. szakasz (1819–1872):

– egységes irodalmi és köznyelv kialakulása, nyelvi állandóság létrejötte

– két nyelvjárás vetélkedése (erdélyi, északkeleti) → északkeleti győz, köznyelvvé válik

– Pest-Buda: szellemi központtá válik, Magyar Tudományos Akadémia megalapítása (Széchenyi, 1831)

– első helyesírási szabályzat megjelenése (1832), tudományos igényű szótárak kiadása, magyar oktatás

– magyar államnyelv (1844), Magyar Nyelvőr c. folyóirat (1872-től)

A szókincs változása a nyelvújítás során:

– nyelvjárási szavak köznyelvivé tétele (burgonya, hullám, betyár, kamat, bútor)

– régi szavak felújítása (aggastyán, fegyelem), személyneveket is (Béla, Zoltán, Géza)

– idegen szavak átalakítása (bálna, Lipcse), magyarítás (Stockholm → Istókhalma)

– szóképzés: -ng, -mány/-mény, -ály/-ély (borong, tanulmány, tengerész, körzet, alapzat)

– szóvégek (kegyenc, újonc, cukrászda), szóelvonás (kapa, árny, vizsga), csonkítás (címer → cím)

– szóösszetétel (búskomor, szemüveg, iskolaköteles), csonkítás (híg anyag → higany, levegő + ég → lég)

A nyelvújítás hatása a szépirodalomban: Arany, Vörösmarty, Petőfi költészete

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti hatása   » A számnév   

Nem hasznosHasznos (+1 pont, 19 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor