Érettségi Portál 2015

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

6. Tétel

A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti hatása

(A nyelvújítás)

  1. 1. Ortológia – neológia. Görög eredetű szavak.
    Ortológia jelentése ’helyes beszéd’. Alapjelentése: helyes beszéd: helyes nyelvhasználat: nyelvhelyesség. Tágabb értelme: a nyelvi hagyományokhoz való ragaszkodás, az új nyelvi jelenségek elleni küzdelem.
    Neológia: neo- ’új’ és logia (<logosz) ’szó, beszéd’ összetétele; Alapjelentése: újítás, újszerűség, nyelvújítás. Tágabb értelme: a nyelv új elemekkel – elsősorban új szavakkal való tudatos gazdagítása, fejlesztése, illetve a nyelvi újítások érvényre jutásáért és elterjesztéséért folytatott küzdelem. Szűkebb értelemben neológián mi, magyarok, a 18. század végső és a 19. század első harmadában végbemenő nyelvi mozgalmunkat értjük (ortológián, pedig az újítás ellenzését, a hagyományokhoz való ragaszkodást a nyelvújítási harcban).
  2. 2. A nyelvújítási harc és eredményei
    A felvilágosodás korának legfontosabb eseménye – politikai, művelődési és nyelvi szempontból egyaránt – a nyelvújítás. A politikai kűzdőtérről leszorított magyarság központi kérdésévé vált ekkor az anyanyelvért folytatott harc. A mozgalommá erősödő nyelvújítás Bessenyei György föllépésétől (1772) a Magyar Nyelvőr megjelenéséig (1882) – hozzávetőleg száz esztendeig tartott: csúcsa az a mintegy három évtized volt (1790-1825), amelyben a küzdelmek élén Kazinczy Ferenc állt.

    A nyelvújítási harcban szemben álló két tábort
    újítókra, neológusokra (Barczafalvi Szabó Dávid, Kölcsey Ferenc, Szemere Pál, Toldi Ferenc és mások) és
    maradiakra, ortológusokra (Batsányi János, Döbrentei Gábor, Verseghy Ferenc és mások) szokták szétválasztani.
    A valóságban azonban a két szélsőséges álláspont mellett az átmenetek igen sok változata élt, az óvatosabb újítók, és az engedékenyebb ortológusok különféle fokozatai.

    A nyelvújítási harc főbb állomásai:
    Kazinczy Ferenc robbantotta ki 1811-ben a Tövisek és virágok című kötetével (A maradiság ellen emelte fel szavát).
    – A harc mintegy tetőfokát érte el a Mondolat (1813) címmel megjelent gúnyirattal (a nyelvújítókat gúnyolta; a címlap és az ajánlása, pedig Kazinczyt is).
    Kölcsey Ferenc és Szemere Pál Felelet a Mondolatra (1815) címmel pamfletet adott ki, abban a maradiak körülményes, nehézkes és pórias nyelvét és stílusát gúnyolták ki.
    – A harc elvi összefoglalását jelentette Kazinczy Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (1819) című cikke, amelyben azt hangsúlyozza, hogy a nyelv más fejlődéséhez, ill. fejlesztéséhez ortológia és neológia egyaránt szükséges.

    A nyelvújítási harc eredményei:
    – A mai irodalmi nyelvünknek és köznyelvünknek a kialakulása nagyrészt a nyelvművelő mozgalomnak köszönhető. A nyelvújító mozgalom a magyar nyelvet minden emberi gondolat és érzelem kifejezésére alkalmas eszközzé fejlesztette.
    – A nyelvújítók új szavak sokaságával bővítették nyelvünket. Mintegy tízezerre tehető azoknak a köznyelvi szavainknak a száma, amelyeket a nyelvújítóknak köszönhetünk.

  3. 3. A nyelvújítás szógyarapító eljárásai
    A nyelvújítás alapvető sajátossága, hogy a nyelv meglévő elemeiből merít.
    Az újítók szókészlet gyarapító eljárásai a következők:

    1. Nyelvjárási szavakat tettek köznyelvivé: betyár, csuk, kamat, róna stb.
    2. Elavult szavakat, régi magyar személyneveket elevenítettek föl, mentettek meg a

feledéstől: év, hon, hölgy, rege; Ákos, Árpád, Gyula, Zoltán stb.

  1. A tulajdonnevek közszóvá tételével is bővítették a szókincset. Például a -gyarmat

utótagú helynevekből a gyarmat ’colonia’.

  1. Az idegen szavak önkényes átalakításával, „magyarosabb hangzásúvá” tételével is

alkottak szavakat: bálna <latin balaena, Lipcse <német Leipzig.

  1. Az új szavak zömét a szóalkotás hagyományos módjaival hozták létre: szóképzéssel, összetétellel és elvonás útján.

–   A leggyakoribb eljárás a szóképzés volt. Erre a célra az újítók

→     használták a meglévő képzőket hagyományos és újszerű módon: alakít,

dereng, értelem, fogyaszt

→     fölélesztettek régi, új szavak alkotására már rég nem használt képzőket:

dugattyú, gyutacs, hátrány, hordár

→     alkottak új képzőbokrokat: régészet, társalog

→     új képzőket is teremtettek szóvégek elvonásával: óvoda stb.

–  Az összetétel igen kedvelt szóalkotási mód volt.

→     Szabályos összetételek: folyóirat, betűrend, jelenkor, rendőr stb.

→     Idegenszerű (német mintára készült) összetételek: szemüveg, zsebóra,

szakképzett stb.

→     Puszta igetöveket használtak összetételi előtagul: gyógyszer, jármű, raktár stb.

→     az ún. szócsonkításos összetételek egyik tagja vagy mind a kettő meg van

csonkítva: higany ← híg + anyag; könnyelmű ← könnyű elméjű stb.

–  Elvonással is alkottak új szavakat: a szóvégekről képzőt vagy képzőnek vélt elemet választottak le: csendes → csend; vizsgál → vizsga stb.

–  Szócsonkítással (szóvégek önkéntes elhagyásával): cégér → cég stb.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A magyar helyesírás alapelvei (Tétel)   » A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban   

Nem hasznosHasznos (+19 pont, 21 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor