TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Kata

A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere

Nyelvújítás fogalma: nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása az adott nyelv életébe – amely az egész országot átfogó nyelvi mozgalommá vált.

Történelmi háttér:

  • XVIII. század vége- XIX. század eleje
  • Magyarország gazdasági fejlődése, társadalmi berendezkedése elmarad az Európaitól
  • A magyarság műveltségben is nagyon elmaradott
  • A műveltség széles körű elterjedését a magyar nyelvtől lehet várni
  • A magyar nyelv kifejező ereje szegényes, szókincse gyér volt

A nyelvújítás céljai:

  • A magyar szókincs bővítése;
  • Az idegen szavak magyarítása;
  • A tudomány és a kultúra egységes nemzeti nyelven való megszólaltatása.

Nyelvújítás időszaka

A nyelvújítás az 1770-es évektől 1872-ig tartott, a Magyar Nyelvőr megjelenéséig.
Szűkebben értelmezve néhány évtizedig, 1790-1820-ig bontakozott ki.

A nyelvújítási harc:

  • a nyelvújítási mozgalom része a magyarság önálló nemzeti létezéséért folyó küzdelemnek,
  • a mozgalom vezéralakja Kazinczy Ferenc,
  • két tábor állt szemben: hagyományőrzők (ortológusok), nyelvújítók (neológusok)

Vita folyt arról, hogy az egységes nyelv alapja mi legyen:

  • korabeli élőbeszéd?
  • a régi irodalomban ránk hagyott magyar nyelv?
  • melyik nyelvjárás legyen az alapja a nyelvújításnak?

Kinek van joga dönteni a nyelv ügyében:

  • az íróknak, nyelv-tudósoknak vagy a beszélőknek?

Milyen legyen az uralkodó a magyar helyesírásban?

  • a kiejtés elve szerinti? (ypszilonista „láttya” – Verseghy Ferenc)
  • az elemzés elve szerinti? (jottista „látja” – Révai Miklós)

A neológusok és ortológusok vitája:

  • Ortológusok = a nyelvújítás ellenfelei mindenfajta változtatást elleneztek
  • Neológusok = a nyelvújítás a változtatás a haladás hívei

Volt egy híres vita a két tábor között, ennek állomásai:

  • 1811. Tövisek és virágok – Kazinczy műve; már rengeteg új szót tartalmaz – innen számoljuk a nyelvújítás kezdetét.
  • 1813. Mondolat – Ez az ortológusok válasza; gúnyosan kifigurázza a nyelvújítást
  • 1815. Felelet a Mondolatra – a neológusok válasza
  • 1819. Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél – Kazinczy ezzel a művel zárja le a vitát.

A nyelvújítás módszerei és eredményei:

A nyelvújítási mozgalom kb. 10 ezer új szóval gazdagította a szókészletünket
1844. a magyar nyelv hivatalos államnyelvvé nyilvánítása.

A nyelvújítás szóalkotási eljárásai:

  • Nyelvjárási szavakat köznyelvivé tettek, pl. betyár, burgonya,
  • Régi szavakat elevenítettek fel, pl.: aggastyán (az Ágostonból), személyneveket is, pl.: Gyula, Zoltán, Géza.
  • Idegen szavakat alakítottak át, pl.: a latin balanea szóból bálna lett,

Új szavakat hoztak létre többféle módon:

  • Szóképzéssel, pl. tanulmányoz, történelem, tengerész,
  • Szóelvonással, (a képzőket vették le a szó végéről) pl. a kapálból a kapa
  • Szócsonkítással, (szóvégek önkényes elhagyásával) pl. címerből a cím,
  • Szóösszetétellel, pl. folyóirat, szemüveg
  • Szóösszerántással, pl. levegő+ég=lég, cső+orr=csőr…

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere, hangtörvények   » Stíluskorszakok, stílusirányzatok stilisztikai jellemzése    

Nem hasznosHasznos (+2 pont, 2 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor