TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai

Beküldő: adminszamalk
Nyelvtan tételek

A szófaj fogalma: a nyelvhasználatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő és azonos célra szolgáló szavak osztályai, csoportjai. A szófaj a legáltalánosabb nyelvi kategória, amelyet a szavak jelentése, mondatbeli szerepe, bővíthetősége és alaki viselkedése határoz meg. Jelentésen a szavak használati értékét, lehetséges beszédbeli szerepét értjük. A mondatbeli szerep azt jelenti, hogy melyik szófaj milyen funkciót tölt be a mondatban. A bővíthetőség szempontja azt vizsgálja, hogy melyik szófajnak mi a tipikus bővítménye a mondatban. Vannak olyan szófajok, melyek nem bővíthetők (névelő, kötőszó). Szavaink között sok olyan is van, amely a szófaji csoportok közül többe is beleillik (átmeneti –pl. igenevek– és kereszteződő szófajok, pl. vonatkozó névmási határozószók: ahol, ameddig), vagy alkalmi használata miatt hol az egyik, hol a másik kategóriába sorolható (kettős-hármas szófajúság, pl nép-szín-anyag-mértéknév: magyar, vas stb.).

A szófajok:

I. Az ige:

Cselekvést, történést, létezést vagy állapotot kifejező szófaj. A cselekvést jelentő ige olyan tevékenységet nevez meg, amely az alany akaratától függ: dolgozik, tanul. A történést kifejező ige olyan változás, folyamat megnevezésére szolgál, amely független az alany akaratától: elromlik, esik, ragyog. A létezést jelentő ige az alany létét vagy nemlétét fejezi ki: van, nincs, lesz. Az állapotot jelentő igével megnevezett cselekvés is független az alany szándékától: bízik, fáj.

Az ige fajtái:

1.) A cselekvés irányulása alapján tárgyas és tárgyatlan igéket különböztetünk meg. A tárgyas ige cselekvése az alanytól kiindulva valami másra irányul. Ha a mondatban határozott tárgyuk van, ragozásuk tárgyas. Pl.: nézi a filmet, olvassa az újságot. Ha határozatlan tárgy a bővítményük, ragozásuk alanyi: néz valamit, olvas egy könyvet. A tárgyatlan ige cselekvése az alanyon kívül másra nem irányul. A mondatban tárggyal nem bővíthetők, ezért csak alanyi ragozásúak lehetnek: mosakodik, kerestetik, zúg, megy. Az ige a mondatban mindig állítmány.

2.)   Igeszemlélet szerint:

  • folyamatos (tervez, szalad)
  • befejezett (győz, tüsszent, megír)

3.)   Akcióminőség szerint:

  • kezdő (felcsendül)
  • mozzanatos (villan, röppen)
  • tartós-huzamos (él, járkál)
  • gyakorító (szedeget, adogat)

4. ) Igenemek szerint:

  • cselekvő (ad, megy)
  • visszaható (fésülködik)
  • műveltető (csináltat)
  • szenvedő (adatik)
  • ható (adhat)

II: Névszók:

1. Főnév:

A főnév a valóságban is létező, vagy ilyennek képzelt élőlények, élettelen tárgyak vagy gondolati dolgok nevét jelöli. A főnevek jelölhetnek valóságos vagy ilyennek gondolt fogalmakat: ezek a konkrét főnevek. Megnevezhetnek elvont fogalmakat, jelenségeket is, ezeket elvont főneveknek nevezzük. A konkrét főneveknek jelentésük alapján két csoportja van: a köznevek és a tulajdonnevek. A köznév több egyforma dolog közös megnevezése. A tulajdonnév valakinek vagy valaminek saját, megkülönböztető neve. A főnév a mondatban ragok segítségével bármely mondatrész szerepét betöltheti.

A köznevek fajtái:

Jelentésük:

Példák:

egyedi név

hasonló egyedek közös neve

kutya, király, fiú

gyűjtőnév

több egyedből álló csoport neve

lakosság, nyáj, hegység

anyagnév

a legkisebb rész is azonos az egésszel

arany, vas, juh

A tulajdonnevek fajtái

Példák

személynév

Petőfi Sándor, Kati, Jóska

földrajzi név

Dunántúl, Szeged, Svájc

intézménynév

Nemzeti Múzeum

címek

Nők Lapja

márkanevek

Suzuki, Pepsi Cola, Colgate

2. Melléknév:

A melléknév személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságait kifejező szó. A mondatban leggyakrabban jelző. Lehet állítmány vagy határozó is. A melléknevet fokozhatjuk: alsó-, középső-, felsőfok. Pl.: jó, jobb, legjobb.

3. Számnév:

A számnév személyek, dolgok, tárgyak számát, mennyiségét, vagy sorban elfoglalt helyét kifejező szó. Két faja a határozott és a határozatlan (sok, kevés, valamennyi, néhány) számnév. A határozott számnév pontosan megnevezi a számot vagy a sorrendi helyet. Lehet tőszámnév (kettő), törtszámnév (ketted), és sorszámnév (második). A mondatban lehet jelző, állítmány, számhatározó és számállapot-határozó.

4. Névmás:

A névmás valódi névszókat (fő-, mellék- vagy számneveket) helyettesítő szófaj. A névmásoknak önmagukban nincs határozott jelentéstartalmuk, a beszédben válnak tartalmas szókká. Attól függően, hogy milyen szófajt helyettesítnek, megkülönböztetünk csak főnevet ún. egyirányú, és a fő-, mellék- vagy számnevet is helyettesítő ún. többirányú névmásokat.

Egyirányú névmások:

a: személyes: én, te, ő, engem, bennem

b: birtokos: enyém, tied, övé, enyéim, tieid, övéi

c: visszaható: magam, magad, maga, magunk, magatok

d: kölcsönös: egymás

Többirányú névmások:

a: mutató: ez, olyan, akkora, annyi

b: kérdő: ki, mi, milyen, mekkora, mennyi

c: vonatkozó: aki, ami, amilyen, ahány, amennyi

d: határozatlan: valami, valamilyen, némelyik, néhány

e: általános: bárki, mindegyik, semmilyen, akárhol

A névmásnak csak ritkán lehet határozója.

III. Igenevek:

Az igenév igéből képzett olyan főnév, melléknév vagy határozószó, amelynek igei tulajdonságai is vannak. Tipikusan átmeneti szófaj.

1. A főnévi igenév igéből -ni képzővel létrehozott származékszó, amely elvontan fejez ki cselekvést, történést, létezést, állapotot: sétálni. A mondatban főleg alany, tárgy és határozó szerepét tölti be, de a kell, lehet, szabad… állítmányok mellett alany is lehet.

2 Melléknévi igenév olyan –ó/-ő (egyidejűséget kifejező), -t/-tt (előidejűséget kifejező), -andó/-endő (utóidejűséget kifejező) képzős származékszó, amely az igei alapjelentést tulajdonságként nevezi meg. Mondatban leggyakrabban jelző, de határozó, állítmány lehet. Tárgya és határozója lehet.

3. A határozói igenév olyan -va/-ve, -ván/-vén képzős származékszó, amely a cselekvésfogalmat határozói körülmények közt nevezi meg. A mondatban rendszerint mód- vagy állapothatározó. Tárgya és határozója lehet.

IV. Határozószók:

A cselekvés, történés, létezés helyét, idejét, módját vagy a cselekvő állapotát kifejező szavak: kint, most, rögtön, együtt. A határozószó a mondatban mindig határozói szerepet tölt be. Csak határozója lehet.

V. A viszonyszók: viszonyt jelölnek. Csupán alakilag önállók, mert önálló jelentésük nincs. Önmagukban nem mondatrészek, nem toldalékolhatók.

a)     igekötő: a fogalmak határozottságát (a, az) vagy határozatlanságát (egy) jelzi.

b)    névutó: a névszók után állva velük együtt határozót fejeznek ki (pl. alatt, múlva, alapján)

c)     kötőszó: a szöveg önálló mondatait, a mondat tagmondatait és mondatrészeit, szavait kapcsolja össze. Fajtái: alárendelők (hogy, mert, ha, mint, bár stb.) és mellérendelők (és, is, de, vagy, azaz, vagyis, hanem stb.)

d)    igekötők: az ige jelentését hozzá kapcsolódva (előtte-mögötte állva, közbeékelődve) módosítják: pl. be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, össze, vissza. Önálló szóként állva mondat is lehet.

e)     Segédigék: összetett állítmányokat és igealakokat hoznak létre, pl. fog, volt, lett.

f)Módosítószók: kérdést, állítást, tiltást, óhajtást kifejező szavak: kérdőszó (vajon, e) állítószók (igen, bizony, persze), tagadó-tiltószók (nem, ne, sem, se), óhajtószók (bár), határozatlanságot kifejező szók (talán, esetleg, aligha, hátha)

VI. A mondatszók:

Önmagukban tagolatlan mondatként vagy tagmondatként álló szavak. Indulatszónak is nevezik ezeket a lexémákat. Az indulatszó a beszélő érzelmeit, akaratát fejezi ki tagolatlan formában.

Megkülönböztetünk érzelmet nyilvánító (Hajh! Jaj! Teringettét! Fúj!), akaratnyilvánító (Pszt! Csitt! Nana! Hajrá!) és az akaratnyilvánítón belül állathívogató, -terelő (cicic, pipi, gyí, hess) szavakat is. A felelőszók tagolatlan mondatok. Vagy megválaszolják a kérdést: Igen, persze, vagy kérdeznek: Nos?

A szóalkotás

Már meglévő elemek összekapcsolásával hozunk létre új szót. Módjai:

a.) Szóképzés
A szótőhöz képzőt teszünk. Már a honfoglalás kori nyelvben is éltek képzők. Pl.: -t, -d, -l, -s (inal, menet, árad); ősi képzőink: lődöző-szíjas-ugor

b.) Ragszilárdulás
Általában határozószóknál történik meg. A nyelvérzék alapszónak érzi a ragozott formát. Pl.: tú|, itt, rögtön, előtt

c.) Szórövidülés
Becenevek: Peti, Pető; mozi, troli, presszó

d.) Elvonás
A nyelvérzék egy-egy tőszó végét képzőként értelmezi, és leválasztásával új szót hoz létre. Szláv eredetű igéinknél gyakori. Pl.: kapál → kapa, perel → per, parancsol → parancs

e.) Szóösszetétel
Két szó összekapcsolásával keletkezik; ősi módszer, már a Halotti beszédben is szerepel (pl.: orca = orr + száj).

– szintagmatikus kapcsolatot jelölők (mellé- vagy alárendelő kapcsolat) (pl.: tízórai – időhatározói; nap sütötte – alanyi; tojásfehérje – birtokos)

– jelentéstömörítő összetétel (pl.: erőmű, villanyszámla)

f.) Mozaikszók
– betűszó (MTA)
– szóösszevonással (OFOTÉRT)

A Szóalkotás egyéb (ritkább) esetei:

  • Ragszilárdulás: éjjel, nappal,
  • Szóelvonás: kapál> kapa, vádol> vád
  • Szórövidülés: laboratórium> labor, tulajdonos> tulaj
  • Szóvegyülés: ordít + kiabál= ordibál, zavar + kerget= zavargat
  • Szóhasadás: család – cseléd, nevel – növel
  • Mozaikszavak – Népetimológiai: (idegen szóból magyart alkotunk) pl.: tuberose (latin)  > tubarózsa
  • Jelentéstapadás: lábas fazék> lábas-Szándékos torzítás: nyugdíjas> nyögdíjas
  • Elavult szavak jelentésének felújítása: pl.: baj (régen ’harc’)
  • Tájszóból közszó: betyár, kandalló

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A nyelv szinkrón és diakrón változásai   » A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti hatása   

Nem hasznosHasznos (+29 pont, 41 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor