Jel: olyan érzékelhető (látható / hallható / tapintható) fizikai jelenség, amely önmagán kívüli jelenségre utal, az észlelő számára többet vagy mást jelent, mint ami a megjelenéskor közvetlenül felfogható.

Jeltípusok:

– eredet szerint: természetes / mesterséges

– jel és jelölt kapcsolata:

– ikonikus (hasonlóság): pl. KRESZ-táblák

– indexikus (érintkezés): pl. étterem jele

– szimbolikus (megállapodás): pl. zebra (a szavak többsége)

Nyelvi jel: jelölt (valóság / kitalált jelenség) + jelölő (hangalak, nyelvi forma) → jelentés

Jelentés: a nyelvi jel tartalma, használati értéke, funkciója, szabálya → beszédbeli szerep meghatározása

– szóelem: a legkisebb jelentéssel bíró nyelvi jel (morféma) → grammatikai jelentés (toldalékok)

– szavak → szójelentés

– denotatív (megnevező) jelentés: elsődleges, állandó (pl. asztal = ’bútorfajta’)

– konnotatív (együttjáró) jelentés: alkalmi többlet → stílus (pl. József Attila: Klárisok)

– szószerkezetek: alkalmi jelentés → grammatikai viszony (állandósult szókapcsolatok, szólások)

– mondatok, szövegek: többszörös rétegeződés → nyelvi jelek jelentése + szövegkörnyezet (kohézió)

A szavak eredete:

– motiválatlan szavak: nincs kapcsolat a jelölt és a jelölő között (szimbólumok, pl. zebra mint állat)

– motivált szavak: a jelölt és a jelölő között tartós kapcsolat van

– hangutánzó, hangulatfestő szavak:      állathangok (csipog, röfög), természeti jelenségek (süvít, zizeg),

zajok (zakatol, ketyeg), emberi hangok (füttyent)

– összetett szavak (logikailag indokolt → nem hoznak létre új hangsort)

– egyes képzett szavak (pl. kocsi – Kocs község nevéből ered)

A hangalak és a jelentés viszonya:

– egyjelentésű szavak: a hangalakhoz csak egy jelentés társul

kevés ilyen szó → néhány toldalék (-hat/-het), bonyolultabb összetett szavak (pl. ablakpárkány)

– azonos alakú szavak (homonímák): azonos hangalakhoz különböző, független jelentések társulnak

nincs összefüggés a jelentések között (pl. terem, vár, ég, ár) → toldalékok is (-t: múlt idő, tárgy)

– többjelentésű szavak: az azonos hangalakhoz tartozó jelentések kapcsolatban vannak egymással

pl. levél (növényi szerv, papírlap, írás, kis mennyiség), keres (elveszett tárgyat, pénzt)

– rokon értelmű szavak (szinonimák): különböző hangalakokhoz hasonló jelentés társul

pl. fut-rohan-szalad, kukorica-tengeri-törökbúza, kerékpár-bicikli (stilisztikai / hangulati töltés)

A szójelentés változása:

– bővülés: az adott hangalakhoz újabb jelentés kapcsolódik (pl. nyomtat, ír)

– szűkülés: egy szójelentés bővülése a másik szűküléséhez vezethet (pl. tájszavak eltűnése)

– rendszeren belül: egyik elem → a másikra is hat (pl. hölgy – menyét)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!