Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A szöveg, a szövegkohézió

Beküldő: adminszamalk
Nyelvtan tételek

A szövegösszetartó erő jelentésbeli és grammatikai (nyelvtani) tényezői

(A szöveg, a szövegkohézió)

1) A szöveg: a mondatnál magasabb szintű nyelvi egység, általában egymással összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egész. (teljes közlés)

2) Megformálását és megértését erősen befolyásolja a szövegösszefüggés és a beszédhelyzet.

A szövegösszefüggés (kontextus) az összekapcsolt nyelvi elemek értelmet biztosító összefüggés hálózata. Ebből alakul ki a nyelvi közlemény elsődleges, szövegszerű jelentése.

De az aktuális beszédhelyzet (=szituáció, meghatározott személyek, hely, idő, szándék) mindig befolyásolja, átalakítja, új jelentéssel gazdagítja az elsődleges jelentést.

(pl. Nem hallottad? / Kérek egy kalapot. / Menj már
Különböző beszédhelyzetben más-más jelentéssel ill. jelentésárnyalattal.)

A szöveget a mondatok véletlen halmazától a szövegösszetartó erő, a kohézió különbözteti meg. Ezt a közlésfolyamatban betöltött azonos szerep, a szöveget alkotó elemek jelentésének szerves összefüggése és a szerkezeti összekapcsoltság biztosítja.

A) Jelentés szintű kapcsolatok

  • teljesen vagy részben ismétlődő szavak (kulcsszavak), szószerkezetek
  • az azonos valóságdarabra vonatkozó különböző szavak (pl. szinonimák)
  • a szavak és szószerkezetek jelentése között sokféle egyéb viszony is lehet (párhuzam, ellentét, rész-egész, ok-okozati viszony, nem-faj, felsorolás)
  • a mondatok közötti logikai – tartalmi kapcsolatok. (magyarázat, általános, következtetés, ellentét, kapcsolatos vagy választó viszony, általános º konkrét, konkrét º általános stb.)

B) Nyelvtani, szerkezeti kapcsolóelemek

  • kötőszók (az önálló mondatok közt)
  • rámutató szók (névmások, határozószók): visszautalnak, előre utalnak, vagy kiutalnak a szövegből a beszédhelyzetre
  • egyéb nyelvtani viszonyító elemek (igeragozás, a birtokviszony kifejezése, középfok jele stb.)
  • határozott és határozatlan névelők váltakozása

[Az önálló mondatok közti kapcsolóelemek nemcsak egymást közvetlenül követő mondatok közt teremthetnek viszonyt, hanem távolabbi előre- és visszautalásokat is jelenthetnek. Így teremtik meg a bekezdésen belül, sőt a szövegegységek közt is az összefüggést.]

C) Szórend, mondatszerkesztés: a téma és a réma, a régi és az új közléselem helyes sorrendje.

[A magyar szabad szórendű nyelv º gondolati tagoláshoz igazodik a szórend. A réma vagy az állítmány, vagy az állítmány elé tett szó.]

Szóbeli közlésnél a lényeg kiemelését szolgálja a hangsúly és a szünet is.

Az írásbeli szövegműveknél igen fontos szerepet tölt be a cím. Elsősorban megjelöli a témát, így rámutat a szöveg egészére, a globális koherencia (az egész szöveget átfogó összetartó erő) legfontosabb eszköze.

A címeket többféle módon vizsgálhatjuk, csoportosíthatjuk.

a) Aszerint, hogy a cím és a mű között hogyan valósul meg a globális kohézió (a mű témájára, egészére való utalás) a következő címfajtákat különböztetjük meg:

  • a címkefunkciójú cím leggyakrabban a mű témáját fejezi ki (Eric Knight Lassie hazatér; Jókai Mór: A kőszívű emberfiai).
  • a reklámszerepű cím valamilyen érdekes mozzanatot emel ki a műből, „reklámozza” a művet (Jack London: Az éneklő kutya; Mikszáth Kálmán: A fekete város; Thomas Mann: Halál Velencében).
  • a szimbolikus cím a mű átvitt értelmű jelentését fejezi ki (Gárdonyi Géza: Isten rabjai — a szerzetesi élet láthatatlan bilincseire, fogvatartó lelki, hitbeli láncaira utal; Kriza János: Vadrózsák — a népköltészeti gyűjtemény címének szimbolikus jelentése: vadon nőtt virágok; Jókai Mór: Az arany ember — utal a főszereplő gazdagságára).
  • idézetcím: Jókai Mór: És mégis mozog a Föld (Galilei híres mondását idézi).
  • műfajra utaló cím: Széchenyi István Napló; Blaha Lujza naplója; Vajda Jánosné: Bartos Róza Emlékirataim; Lengyel Dénes: Mondák könyve,

b) A nyelvi megformáltság szempontjait figyelembe véve:

  • mondatcím: Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül;
  • tulajdonnév: Petőfi Sándor: A Tisza, Lev Tolsztoj: Anna Karenina;
  • köznév: Szabó Magda Az ajtó, Németh László Irgalom;
  • határozószó: Babits Mihály Messze-
  • főnévi igenév: Ady Endre Sírni, sírni, sírni;
  • szószerkezet: Lope de Vega: A kertész kutyája.

Nem könnyű dolog a jó cím megalkotása. Magad is tapasztalhatod, ha egy-egy, dolgozat írásakor a címet is neked kell kitalálnod. A címadáskor a következőkre figyelj:

  • valósuljon meg a cím és az írásmű közötti átfogó összetartóerő;
  • legyen a cím érdekes és figyelemfelkeltő;
  • legyen nyelvileg jól szerkesztett!

Témakör: A szöveg

Tétel: A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek „Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, művészien írni azt jelenti, hogy egyszerű gondolatait is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elő. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. A művészet, pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak. A magyar nyelv természeténél fogva az egyszerűséget és a világosságot kívánja. Nem minden nyelv ilyen. Vannak nyelvek, amelyek nem is annyira az észhez, mint inkább az érzelmek akarnak szólni. Vannak még csavaros, sőt köntörfalazó természetű nyelvek is. A magyar nyelvnek a maga sajátos természete onnan van, hogy kialakításában vajmi kevés része volt az alkuszoknak, fiskálisoknak s más efféle csűrő csavaró beszédű embereknek.

Jobbára kétkezi emberek nyelve volt a magyar. Olyanoké, akik valóságot és igazságot akartak közölni egymással. Akik világos, tiszta gondolatot fejeztek ki általában. Akiknek nem volt rejtegetnivalójuk egymás előtt. Akik nem szorultak se hazugságra, se hízelgésre.”

/Illyés Gyula/

Feladat:   A szöveg alapján mutassa be a szöveg szerkezeti és jelentésbeli összetartó eszközeit! Bizonyítsa a szövegből vett példákkal, hogy a mondat a szövegnek láncszemnyi egysége!

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A stílus fogalma   » A szövegösszetartó erő (grammatikai kapcsolóelemek)   

Nem hasznosHasznos (+11 pont, 13 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor