A társalgási stílus

A stílus a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezése által jön létre, ennek célja a kommunikációs körülményeknek való megfelelés és hatáskeltés. Bármilyen nyelvi és nem nyelvi elemnek lehet stílusértéke.

Stílusrétegek: – társalgási stílus,

-tudományos stílus,

-publicisztikai stílus,

-közéleti írásbeliség (hivatalos stílus),

-közéleti szóbeliség (előadói, szónoklati stílus) .

A szöveg stílusát meghatározzák a kommunikációs tényezők, az adott nyelv stílusa, a korstílus, a csoportstílus, a szövegtípus stílusa és az egyéni stílus.

Az élőbeszéd leggyakrabban használt stílusrétege. A társalgás közvetlen kapcsolaton alapul. A partnerek között kölcsönös az igény a gondolatok, érzések, akarati tényezők átadására és fogadására. A társalgási stílus mentes minden kényszertől. Ez a legoldottabb stílusréteg.

A társalgási (=magánéleti) szövegek közé különféle szó-, és írásbeli szövegtípusokat sorolunk: párbeszéd, történetmondás, viccmesélés, pletyka, üzenet, levél, napló, stb.

Gyakran előfordulnak a tagolatlan mondatformák (köszönés, megszólítás), a hiányos, közbevetéses vagy félbeszakított mondatok.

Az alárendelő összetételek helyett mellérendelőket alkalmaz.

A szövegtípusoknak lazább a mondatkapcsolódásuk, kevésbé kötöttek (más típusokhoz képest), és a felépítésük sem túl következetes (beszéd).

Sokszor előfordulhat hirtelen témaváltás vagy elkanyarodás, keveredhetnek a szövegszerkezet-típusok. Egy szövegen belül megjelenhet többféle szerkesztésmód is, például időrendre, logikai rendre vagy térbeliségre utaló is.

Egyik legfontosabb jellemzője a kifejtetlenség, ami pl.: a beszédpartnerek közös ismereteire épül, de a külső zavaró tényezők miatt szükséges lehet az ismétlés, ami terjengősséghez vezethet.

Szókincse rendkívül változatos (árnyalt, egyéni színezetű) csoportnyelvi, tájnyelvi, zsargon-, argó-, idegen szavakat stb. egyaránt alkalmaz, gyakoriak a módosítószók, az indulatszók, a kötőszók és a töltelékszavak funkció nélkül.

A szóbeli szövegekben fontos szerepet kapnak a közlemény jelentését módosító, megerősítő vagy kiegészítő nem nyelvi jelek.

Írásban az írásjelekkel segíthetjük az érzelemkifejezést, például a szokásostól eltérő alkalmazással (?!, !!!, ???).

A magánéleti szövegek hangneme közvetlen (az ismertség arányában – kötöttségei: hagyomány, illem, társadalmi függõségek.)
), természetes, mesterkéltségtől mentesek, de előfordulnak gunyoros, tréfás, durva stílusárnyalatú szövegek is.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!